A kisebbségek, valamint a bevándorlók helyzetérõl készült Európai Uniós felmérés a rasszizmus európai elterjedtségét új megvilágításba helyezi.

A rasszista jellegû bûncseleményekre, zaklatásra, valamint diszkriminációra vonatkozó hivatalos adatok meglehetõsen alulreprezentálnak.

Az FRA (Alapvetõ Jogok Hivatala) a április 22-én publikálta az Európai Unió történetében elõször végzett, az egész Európai Unióra kiterjedõ vizsgálat eredményét a bevándorlók és a nemzeti kisebbségek csoportjainak diszkriminációval, valamint rasszista indíttatású bûncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai vonatkozásában. A felmérés rávilágít arra, hogy a diszkrimináció, zaklatás, valamint a faji alapú gyûlölet sokkal elterjedtebb, mint ahogyan azt a hivatalos statisztikák mutatják. A felmérés eredményei azt sugallják, hogy az etnikai csoportok és a bevándorlók beletörõdnek helyzetükbe, tekintettel arra, hogy nem bíznak azokban az eljárásokban, melyeknek céljai az áldozatok védelme. Az FRA felszólítja az Európai Unió kormányzatait arra, hogy javítsanak ezen a helyzeten azáltal, hogy a rasszista indíttatású bûncselekményekre, illetve a diszkriminációra vonatkozó adatgyûjtésre, valamint annak közzétételére nagyobb hangsúlyt fektetnek, megfelelõ szigorral alkalmazzák a vonatkozó jogi szabályokat, illetve hatékonyabb tájékoztatást nyújtanak a sebezhetõ kisebbségek részére jogaikkal kapcsolatosan.

Morten Kjaerum, az FRA elnöke megjegyezte, hogy "ez a felmérés rámutat arra, hogy mekkora a rasszista indíttatású bûncselekmények, valamint a diszkrimináció valós mérete az Európai Unióban. A rasszizmusra vonatkozó hivatalos adatok ugyanis csak a jéghegy csúcsát képviselik."

Az FRA által megkérdezett migránsok és kisebbségek 55%-a úgy vélekedik, hogy az etnikai alapú diszkrimináció széles körben elterjedt az országában, 37%-uk pedig azt mondja, hogy az elmúlt 12 hónapban személyesen is megtapasztalta a hátrányos megkülönböztetést. A megkérdezettek 12%-ának az elmúlt 12 hónapban személyes tapasztalata is volt rasszista indíttatású bûncselekményekben. Ezen személyek 80%-a ugyanakkor ezen incidenseket nem jelezte a rendõrség felé.

A romák számoltak be a legmagasabb szintû diszkriminációról, az õ esetükben ugyanis minden második megkérdezett akként nyilatkozott, hogy az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetés áldozata volt. Nagyfokú diszkriminációra panaszkodott az alsó-szaharai afrikaiak 41%-a, valamint az észak-afrikaiak 36 %-a.

A rasszista indíttatású bûncselekményekre, valamint a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó hivatalos adatok meglehetõsen alulreprezentálnak.

Morten Kjaerum: "A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége nem jelenti be a hatóságoknak a diszkriminációval, illetve rasszista indíttatású bûncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatait. Ennek következtében rasszista indíttatású bûncselekmények, valamint a hátrányos megkülönböztetés esetei ezerszámra láthatatlanok maradnak. Ez azonban azt is jelenti, hogy az elkövetõk büntetlenül maradnak, az áldozatok számára nem kerül sor igazságszolgáltatásra, valamint a döntéshozók képtelenekké válnak arra, hogy megtegyék az erõszak megismétlõdésének elkerüléséhez szükséges lépéseket. Ez az új felmérés remélhetõleg alkalmas arra, hogy megjelenítse annak fontosságát, hogy ezen társadalmi probléma megoldására az eddiginél célzottabb intézkedések kialakítása szükséges."

Lemondó hangulat a kisebbségek, valamint a migránsok között.

Azon válaszadók 82%-a, akik a velük szemben megtörtént hátrányos megkülönböztetésrõl számoltak be, nem jelezte a legfrissebb sérelmét a hatóságok felé. Amikor ennek okáról kérdezték õket, a megkérdezettek 64%-a azt válaszolta, hogy úgy gondolják, hogy bejelentés esetén sem történne vagy változna semmi. Ugyanakkor 80%-uknak nem volt arra nézve ismerete, hogy melyik szervezet tudna segítséget vagy tanácsot nyújtani a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak. Ez egyrészt arra is rámutat, hogy égetõ szükség van a jelenleginél hatékonyabb tájékoztatásra, valamint azt is jelentheti hogy ezen szervezetek valóban hiányoznak bizonyos tagállamokban.

"Ez olyan fontos kérdéseket vet fel, mint például hogy hogyan növeljük a jogtudatosságot és építsünk ki bizalmat a meglévõ jogvédõ mehanizmusokkal kapcsolatban" mondta Morten Kjaerum. "Fontos, hogy akiket hátrányosan megkülönböztetnek, vagy zaklatnak valóban bejelentsék panaszukat, valamint ténylegesen úgy érezzék, hogy panaszukat az illetékesek komolyan veszik."

Romák, mint a hátrányosan megkülönböztetettek legsebezhetõbb csoportja

Valamennyi az FRA által vizsgált csoport közül a romák tûnnek a legsebezhetõbbnek hátrányos megkülönböztetés valamint rasszista indíttatású bûncselekmények szempontjából. Az FRA az õ helyzetüket ezért külön elemzés alá vette, mely elemzés alapján készült beszámoló az elsõ abban a sorozatban, amelynek témája a kisebbségi csoportok, illetve õket érintõ kérdések. Ez a beszámoló meglehetõsen zord képet fest az Európai Unió területén élõ 12 millió roma helyzetérõl. Õk tapasztalták ugyanis a legmagasabb szintû hátrányos megkülönböztetést valamennyi vizsgált területen. Az érintett romák 66-92%-a (országtól függõen) nem jelentette be a legfrissebb hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatát az illetékes hatóságoknak. A megkérdezettek 65-100%-a pedig rendõrséggel, valamint az igazságszolgáltatás egyéb szerveivel szembeni bizalmatlanságáról is beszámolt.

Morten Kjaerum: "Ezek a számok azt mutatják, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel és a rasszista indíttatású bûncselekményekkel napi szinten találkoznak a romák. A politikusoknak és egyéb közszereplõknek ezért fel kell, hogy emeljék a hangjukat, és az emberi jogok védelmével kapcsolatosan személyesen is példát kell mutatniuk. A hátrányos megkülönböztetés megelõzése céljából szükséges a tudatosság növelése, éppen úgy mint a romákkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazók határozott felelõsségrevonása. A romák a vizsgált csoportok közül azáltal is kitûnnek, hogy közöttük a legmagasabb a munkanélküliség aránya és legalacsonyabb az iskolázottságuk. A romák társadalmi kirekesztésének kérdésére sürgõsen megoldást kell találni."

Az érintett beszámolók a fra.europa.eu/eu-midis weboldalon érhetõ el.