2009. december 10-11. Stockholm, FRA Konferencia
"Making Rights a Reality for All"
A másfélnapos konferencián, melyet EU Alapjogi Ügynöksége szervezett, a hatóság jogtanácsosa elõadóként vett részt. A konferencia témája "tegyük mindenki számára valósággá a jogokat" felhívással került megrendezésre, vendéglátó a leköszönõ svéd elnökség nevében a svéd Integrációs és Nemi Egyenlõség Minisztériuma volt.
A konferencián mintegy 250 résztvevõ volt jelen a tagállamok nemzeti kormányai, a civil társadalom szervezetei, a nemzeti esélyegyenlõségi testületek, egyenlõ bánásmód hatóságok, helyi és regionális hatóságok, munkavállalók szervezetei, szakszervezetek, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa meghívottjaiként.
Mindkét napon a plenáris ülésen kívül munkacsoportok voltak, melyek az igazságszolgáltatáshoz történõ hozzájutás, a szolgáltatásokhoz hozzáférés, a letelepedés szabadsága, az alapvetõ jogokhoz történõ hozzáférés, a jogalkotási politika, a jogok tudatosítása, a jóvátételi mechanizmusok, a kötelezettség tudatosítása témájában dolgoztak, és tették meg javaslataikat a konferencia záró részében.
A második napon a jogok tudatosítása elnevezésû munkacsoportban került sor az EBH munkatársának beszámolójára a Hatóság 2009. áprilisában indult, 51 hónapra szóló és TÁMOP 5.5.5/08/1 számú projekt keretében megvalósítandó eseményekrõl, rendezvényekrõl, szervezet-bõvítésrõl stb.
Ennek keretében ismertetésre került a résztvevõkkel, hogy az egyenlõ bánásmód referensek megkezdték tevékenységüket valamennyi megyében, és Budapesten is, ezáltal a vidéki ügyfelek számára a valóságban is elérhetõ közelségûvé vált a Hatóság, jövõre pedig beindulnak azok a képzések, amelyek egyrészt a referensek, másrészt valamennyi, az egyenlõ bánásmód követelményének megtartására kötelezett szervezet, illetve a jogérvényesítés elõsegítésére hivatott szervezetek munkatársainak tevékenységét hivatottak segíteni. A beszámoló említést tett a Magyarországon diszkriminációval leginkább érintett csoportokról, a nõkrõl, romákról, fogyatékkal élõ emberekrõl, a civil szervezetekkel, szakszervetekkel, munkaadók és munkavállalók szervezeteivel történõ rendszeres együttmûködésrõl, a médiában történõ szerepvállalásunkról.
A Konferencia központi témája: "a tudatosság elsõ lépés a jogok megvalósításához" volt, hivatkozással az FRA által készített EU-MIDIS kutatás eredményeire és más, az Ügynökség készítette jelentésekre, amelyek különös figyelmet fordítottak a romák igazságszolgáltatáshoz történõ hozzáférése, és egyéb alapvetõ jogokhoz történõ hozzáférés témájában. A konferencia a 2010-es év központi témájaként hivatkozott a tudatosság-növelés elõtérbe helyezésére.
A svéd esélyegyenlõségi és intergrációs miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy több tagállamban megfigyelhetõ a szélsõ jobboldali erõk szervezett elõretörése, amely különös veszélyt jelent a romák, a homoszexuális, leszbikus és transznemûek, valamint más kisebbségek számára. Felhívta a figyelmet, hogy jóllehet e témában nõ azon dokumentumok száma, melyek a negatív jelenségre, az emberi jogok betartására felhívják a közvélemény figyelmét, azonban a helyzet ennek ellenére nem változik
Mary Robinson, volt ír miniszterelnök meghökkentõ adatok közölt, mely szerint világszerte több, mint 4 milliárd ember nem jut hozzá a megfelelõ jogokhoz, ennek legfõbb akadályát a szegénységben látja, amelyet a jelenlegi gazdasági válság tovább mélyít a xenofóbia, intolerancia és kirekesztés irányába.
A konferencián az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg:
- kialakítani egy szisztematikus megközelítését az emberi jogok implementációjához,
- elõmozdítani a közösségek részvételét,
- támogatni a kisebbségi közösségek általi vállalkozásokat és szembeszállni a munkaerõpiaci kizsákmányolással,
- a helyi önkormányzatok-, közösségek szerepére, mint az emberi jogok szereplõire való fókuszálás,
- elõsegíteni az emberi jogokra történõ nevelést mindazok szereplõk számára, akiknek kötelezettsége az emberi jogok betarttatása és betartása.
A konferencián a finn Mikko Puumalainen a finn Igazságügyi Minisztérium miniszter-helyettese arra hívta fel a résztvevõk figyelmét, hogy az igazságszolgáltatás rendszere gyakorta nem közérthetõ módon fejezi ki magát, ezért szükség lenne a nyelvezetének jobbítására oly módon, hogy a jogszabályok értelmezése ne okozzon problémát. Ezzel összefüggésben emelte ki az igazságszolgáltatási eljárás idõtartamának lerövidítése szükségességét, mert éppen az elhúzódó eljárások tartják vissza az áldozatokat attól, hogy az igazságszolgáltatást igénybe vegyék.
A konferencián szóba kerültek azok a bevándorlók, akik illegálisan, megfelelõ dokumentumok nélkül tartózkodnak a tagállamok területén. Ez megakadályozza õket, hogy az egészségügyi, oktatási szolgáltatásokat igénybe vegyék, attól való félelmükben, hogy a rendõrség eljárást indít velük szemben. Több tagállam e téren nem rendelkezik megfelelõ jogszabályokkal, így a helyzet megoldatlan, azonban kezelni kell. Ennek érdekében a Konferencián felhívás történt a jogalkotók számára, hogy olyan szabályokat hozzanak, mely szerint a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezõ bevándorlók is igénybe vehessék az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat anélkül, hogy a rendõrségnek ezen intézmények jelentenék a dokumentumok hiányát.
Belinda Pyke az EU Bizottságtól a marginalizált társadalmi csoportok megerõsítése érdekében szólalt fel, hangsúlyozva, hogy biztosítani kellene, hogy az e csoportba tartozók is legyenek bevonva a jogalkotási folyamatokba, különösképpen az egészséget, igazságszolgáltatást érintõ területeken.
