KONFERENCIA
civil szervezetek részvételével
2008. november 19.
Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság a korábbi évekhez hasonlóan szakmai konferenciát rendezett a civil szervezetek részére 2008. november 19-én.
A konferenciát Furmann Imre elnökhelyettes nyitotta meg. Beszélt az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságáról, arról, hogy ennek érdekében az élet minden területén fel kell venni a harcot, cselekedni kell.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2007. január 1-jétõl hatályos módosítása jelentõsen érintette a civil szervezetek jogait a hatóság elõtti eljárásban.
Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke kifejtette, hogy mit jelent a hátrányos megkülönböztetés. Rámutatott arra, hogy az ország lakosságának csak kb. 30-40%-a van tisztában az õt megilletõ jogokkal. Sajnálatos módon mind a központi, mind a helyi közigazgatásban megfigyelhetõ, hogy a döntéshozók nincsenek tudatában annak, hogy intézkedésük, eljárásuk diszkriminatív-e, avagy sem. A hatósági eszközök önmagukban nem elegendõek a diszkrimináció elleni fellépéshez, ezért a hatóság erõsíteni kívánja a civil szervezetekkel való együttmûködését. Elmondta, hogy a hatóság mindent megtesz a lakosság tájékoztatása érdekében, értve ez alatt a honlapon, a konferenciákon, a szóró lapokon, a média szerepléseken keresztül történõ tájékoztatásokat. Ismertette a folyamatosan emelkedõ, hatósághoz érkezett panaszokra és a megindított eljárásokra vonatkozó statisztikai adatokat.
A gyakorlati tapasztalat az, hogy foglalkoztatás területén elsõsorban a romákat, a fogyatékosokat és a gyermeket vállaló nõket, a szolgáltatások igénybevétele terén az idõseket, a fogyatékosokat és a romákat éri legtöbbször hátrányos megkülönböztetés. Kiemelte, hogy jogsértés megállapítása esetén a hatóság által kiszabott pénzbírság mellett az elmarasztalt felet az a jogkövetkezmény is sújtja, hogy a jogsértés megállapításától számított két évig nem részesülhet állami támogatásban. (Pl. nem pályázhat állami forrásokra, nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, stb.)
Az elnök asszony tájékoztatást adott az EBH terveirõl, a kapcsolatrendszer fejlesztésérõl, arról, hogy a hatóság kedvezményezettként részt vesz egy TÁMOP antidiszkriminációs projektben, melynek keretein belül létrejönnek a megyei ügyfélszolgálatok, folyamatos képzésekre kerül sor, tervezett a honlap továbbfejlesztése és akadálymentesítése, melyhez kérte az érintett civil szervezetek javaslatait is.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke ismertette azokat a jogi eszközöket, amelyek lehetõséget adnak a civil szervezeteknek ahhoz, hogy segítsék a hátrányos megkülönböztetésben részesülõ emberek jogérvényesítését. Így az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság elõtt személyiségi jogi pert, vagy munkaügyi pert indíthat az ügyész, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, a kisebbségi önkormányzat, a szakszervezet, továbbá az a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, amelynek alapszabályában a szervezet céljai között szerepel a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme. Részletesen beszélt a közérdekû igényérvényesítés jogintézményérõl.
Elmondta, hogy a jogérvényesítésre akkor van lehetõség, ha az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Ha ezen feltételek fennállnak, a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, a kisebbségi önkormányzat és a szakszervezet az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elõtt is megindíthatja az eljárást. Az Alkotmánybíróság és a Legfelsõbb Bíróság esetjoga alapján a személyiség lényegi vonásának minõsül a faji hovatartozás, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, a vallási vagy világnézeti meggyõzõdés és a szexuális orientáció. A közösségi jog alapján a személyiség lényegi vonása az életkor, a fogyatékosság és a nemi hovatartozás.
Gyarmati Edit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság fõosztályvezetõje arról számolt be, hogy a foglalkoztatás területén elkövetett jogsértések miatt több olyan eljárás indult a hatóság elõtt, amelyet szakszervezet kezdeményezett, egy esetben pedig közérdekû igényérvényesítés alapján járt el a hatóság. Említette, hogy elõfordul, hogy egyéni panasz alapján indul az eljárás, de a civil szervezet a panaszos képviselõjeként részt vesz az eljárásban. A civil szervezet saját jogán is fordulhat a hatósághoz, ha az egyenlõ bánásmód követelményét a civil szervezettel szemben sértik meg. A társadalmi és érdek-képviseleti szervezetet megilleti az a jog is, hogy a hatóság elõtt folyamatban lévõ eljárásba ügyfélként bekapcsolódjon. A fõosztályvezetõ asszony felkérte a civil szervezeteket, hogy tájékoztassák a hatóságot a diszkrimináció miatt általuk indított perekrõl és azok eredményérõl, és felhívta a figyelmet arra is, hogy közérdekû igényérvényesítés esetén a tényfeltárást jelentõsen segítheti a hatóság és a civil szervezetek közötti elõzetes konzultáció.
Furmann Imre, a hatóság elnökhelyettese elõadásában ismertette az egyenlõ bánásmódról szóló törvény hatályát, a bizonyítás szabályait, az egyenlõ bánásmód megsértése miatt indítható különféle eljárásokat és ezek jellemzõit (a személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt indított polgári per, munkaügyi per, közigazgatási hatósági eljárás).
Pomykala-Gombos Annamária, hatósági fõreferens ismertetett egy információs akadálymentesítéssel kapcsolatos esetet, amelyben a hatóság gyógyszergyártó cégekkel szemben folytatott vizsgálatot.
Az elõadásokat a civil szervezetek hozzászólásai, a konzultációk követték
A Vakok Állami Intézetének képviselõje problémaként vetette fel, hogy olykor a képviselt hátrányos helyzetû csoport és az érdek-képviseleti szervezet között nincs összhang a tekintetben, hogy jogaik érvényesítésére igénybe vegyenek-e jogi eszközöket.
S. Kállai Szilvia (Roma Sajtóközpont) az iránt érdeklõdött, hogy megtorlás miatti eljárás volt-e a hatóság elõtt? Az elnökhelyettes válaszában egy folyamatban lévõ eljárást említett és részletesen beszélt e jogsérelemmel kapcsolatos eljárási lehetõségekrõl.
Dombos Tamás (Háttér Társaság a Melegekért) kérdésére Gyarmati Edit fõosztályvezetõ beszámolt arról, hogy az Ebktv. taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a hatóság hivatalból eljárhat az elkövetõvel szemben egy adott jogsértés esetén.
Horváth Nikolett (Magyar Down Alapítvány) tájékoztatta a jelenlévõket, hogy alapítványuk jelenleg a mentális akadálymentesítésrõl készít kutatást, ahol a hivatali ügyintézõk eljárását vizsgálják abból a szempontból, hogy az megfelel-e az egyenlõ bánásmód követelményének. Az alapítvány képviselõje felajánlotta, hogy a kutatás eredményét a hatóság rendelkezésére bocsátja.
Furmann Imre a civil szervezetek kérdéseire reagálva elmondta azt is, hogy a hatóság nem jogosult arra, hogy jogszabályokat vizsgáljon felül, arra azonban van lehetõség, hogy a hatóság a Tanácsadó Testülettel közösen jogszabály-módosítást kezdeményezzen, ahogyan a hatóság élt is ezzel a jogosítvánnyal a mozgássérültek utazási kedvezményének szabályozásakor.
A konferencia résztvevõi kifejtették, hogy a jövõben is igényt tartanak hasonló szakmai tanácskozásra
2008. november
