Nagy gyõzelemnek érezzük, ha sokakat érintõ ügyekben érünk el eredményeket - fogalmazott nyitóelõadásában dr. Demeter Judit elnök asszony 2009. november 4-én, a Hatóság éves tevékenységét értékelõ konferencián. A ma már tradicionálisnak számító esemény résztvevõi az érintett civil szervezetek voltak.

A 2005-ben alapított EBH munkatársai a kezdetekkor fontosnak tartották, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeivel ismertessék meg a diszkrimináció fogalmát, valamint a Hatóság tevékenységét. 4 év után elmondható, hogy az állampolgárok tudnak az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, mint jogérvényesítésre alkalmas fórum létezésérõl. A problémát okoz továbbra is azonban, hogy még mindig sok, más hatóság hatáskörébe tartozó üggyel keresik fel az állampolgárok az EBH-át. Dr. Demeter Judit a jövõre vonatkozóan fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Hatóság középtávú célja annak tudatosítása: pontosan milyen tartalmú panaszok tartoznak az EBH hatáskörébe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a panaszos sérelmét, a jogsértõt, valamint a sérelemmel összefüggésbe hozható védett tulajdonságát mindenképp meg kell jelölni a Hatósághoz benyújtott kérelemben. Az EBH munkatársai csak akkor tudnak érdemben foglalkozni egy kérelemmel, ha e három adat szerepel a beadványban. Bár kétségtelen, hogy egyre több az úgynevezett "jó ügy" - amikor a kérelem egyértelmûen tartalmazza az eljárás elindításához szükséges információkat -, ám a Hatóság eredményességének további növeléséhez szükség van arra, hogy ne csupán a beadványok száma növekedjen, hanem azok tartalma is megfelelõ legyen.

A 2009. október 31-ig indított eljárásokkal kapcsolatban a következõ tényeket hangsúlyozta a Hatóság elnöke. Még mindig kiugróan magas a kor szerinti hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás és a szolgáltatások területén. Példaként említette, hogy van olyan panaszos, aki 156 pályázatot küldött be különféle álláshirdetésekre, ám az életkora miatt sehol sem járt sikerrel. A második leggyakrabban diszkriminált védett tulajdonság a fogyatékosság. A fogyatékkal élõket érõ hátrányos megkülönböztetések számának nagymértékû csökkenésére azonban még mindig várni kell, mert sajnálatos módon további haladékot kaptak az akadálymentesítésre kötelezettek. Számszerûség tekintetében a politikai és más vélemény miatt megvalósuló diszkriminációs esetek állnak a statisztikai adatsor harmadik és negyedik helyén. Dr. Demeter Judit kijelentette: az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem preferálja a pénzbírságot, hiszen a cél nem az - anyagi értelemben vett - büntetés, hanem a személetmód megváltoztatásának elõsegítése. A sikert az jelenti, ha a jogerõs határozattal sújtott a késõbbiekben tartózkodik a diszkriminációtól, s esetlegesen belsõ meggyõzõdésévé válik az egyenlõ bánásmód szükségessége. Ennek ellenére 2009-ben ez idáig 13 esetben szabott ki bírságot az EBH, összesen 12.000.000 forint értékben.

A Hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egyezséggel záruló eljárások esetében is van lehetõség a megállapodás végrehajtatására. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a hátrányos megkülönböztetést elszenvedõ kérelmezze a Hatóságnál az egyezség végrehajtását.

Az elnök asszony tájékoztatta hallgatóságát arról, hogy 2009. november 1-tõl - a korábbi szabályozástól eltérõen - kizárólag azon rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezõ munkáltatók kerülhetnek fel a Hatóság honlapján hozzáférhetõ "feketelistára", amelyeket az EBH vagy a bíróság minimum 2 alkalommal sújtott jogerõs határozattal. Ezt megelõzõen 1 jogerõs határozat is elég volt ahhoz, hogy a diszkrimináló munkáltató neve nyilvánosságra kerüljön.

Dr. Demeter Judit emlékeztetett: az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, valamint a szakszervezetek és más civil szervezetek régóta küzdenek azért, hogy az esélyegyenlõségi terv készítésére kötelezettek körét kiterjesszék, azaz ne csupán a költségvetési szervek, hanem minden munkáltató számára legyen kötelezõ a dokumentum elkészítése. A várható jogszabálymódosítás értelmében azonban kizárólag az önkormányzatok és azok társulásai kerülnének be a kötelezettek körébe. A változás egyúttal azt is fogja jelenteni, hogy az önkormányzatok és önkormányzati társulások a jövõben kizárólag akkor juthatnak majd hozzá bizonyos támogatásokhoz, ha rendelkeznek - az esélyegyenlõségi program szakmai megfelelõségét bizonyító, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság által kiállított - hatósági bizonyítvánnyal.

Az évértékelõ tanácskozás másik nagy érdeklõdésre számot tartó elõadásában Pethõ Melinda projektvezetõ ismertette az Egyenlõ Bánásmód Hatóság TÁMOP 5.5.5/08/1 -2008-0001 A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erõsítése címû programját. Mint ismeretes: e projekt keretében szervezte meg az EBH decentralizált szolgáltatását, azaz megyei szintû ügyfélfogadási rendszerét. 2009. szeptember 1-tõl jogi végzettségû egyenlõ bánásmód referensek várják a panaszosokat az Esélyek Házaiban. A projektvezetõ felhívta a résztvevõk figyelmét arra, hogy a Hatóság szakértõi a projekt részeként kifejlesztettek egy 30 órás, az egyenlõ bánásmódra vonatkozó jogszabályok alkalmazását elõsegítõ tananyagot, s tájékoztatta az érintetteket arról, hogy 2010-tõl kik és milyen feltételek mellett vehetnek részt az EBH által szervezett ingyenes képzéseken.

A konferencia résztvevõi - esetenként elkeseredett, máskor emelt hangú - hozzászólásaikban az általuk tapasztalt anomáliákról beszéltek. Többen megjegyezték: különösnek tartják, hogy - a magánvállalkozások mellett - az állam- és közigazgatási szervek, valamint az önkormányzatok diszkriminálják a leggyakrabban az állampolgárok bizonyos csoportjait. A tanácskozás résztvevõi egyetértettek abban, hogy a gazdasági helyzet nem lehet magyarázata a diszkriminációnak, nem adhat felmentést az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény kötelezettségeinek betartása alól.