"ÜVEGPLAFON: NÕK A DÖNTÉSHOZATALBAN"A Nõi Esély Alapítvány 2007. október 18.-án "Üvegplafon: Nõk a döntéshozásban" címmel konferenciát rendezett, melyen részt vettünk. A konferencia rendezõinek célkitûzése, hogy változtassanak azon a magyarországi gyakorlaton, mely szerint a nõk nem kerülhetnek képességeiknek, tehetségüknek, felkészültségüknek megfelelõ arányban döntéshozó pozícióba. A rendezvény - mely tematikailag három részbõl épült fel - a Dr. Sándor Klára és Dr. Magyar Bálint által jegyzett, a magyar parlamentben a nemek közötti tényleges esélyegyenlõség megteremtését célzó és ennek érdekében nõi kvótát elõíró törvényjavaslatban foglaltak fontosságára és indokoltságára hívta fel elsõsorban a hallgatóság figyelmét. A konferencia elsõ része a "Nõk a politikában" címet kapta, melyet Sándor Klára felszólalása nyitott meg. A nyelvész-országgyûlési képviselõ asszony statisztikai adatokkal és az ezekbõl levonható következtetésekkel mutatott rá azokra az okokra, melyek a XXI. században is igazzá teszik "a társadalom a lányoknak gyökeret, a fiúknak szárnyakat ad" - angol nyelvterületrõl származó- megállapítást. Bollobás Enikõ a "társadalmi szférák" meglétére és különválásuk különbözõ fokaira helyezte felszólalásának súlypontját. Ezek a kiváltói - az irodalmár, volt nagykövet asszony szerint -, hogy a mindennapi életben fel-fel bukkannak és ezáltal az egyes gondolatvilágoknak még mindig részét képezik a férfiak alanyi, illetve a nõk tárgyi helyzetérõl alkotott felfogások. Megítélése szerint a nõk nem alanyai személyes mondataiknak, Õk azok akikhez, akikrõl és akiknek a nevében beszélnek, vagyis a cselekedetek szempontjából páciensek. Ezzel szemben a férfiak a cselekedetek ágensei. Dr. Gurmai Zita EP képviselõ asszony hozzászólásában a szociálisabb Európa, a nõk nagyobb részvétele és a döntések hatékonysága közötti összefüggést emelte ki. Példaértékûnek nevezte az ezen a téren megalkotott norvég és izlandi jogszabályokat. Elmondta, Õ azt szeretné elérni (és ezért is támogatja a nõi kvóta gondolatát), hogy a "nõket nõkként, saját jogukon, nem pedig "nem férfiakként" említsék". A képviselõ asszony kiemelte azt is, a nõk szerepvállalásának fontos terepe kell, hogy legyen, illetve maradjon a szûkebb pátriában való közösségi közremûködés, a helyi képviseletben való részvétel. A "Nõk a gazdaságban" panel résztvevõi (Nagy Beáta, Takács Ildikó, Demcsák Mária, Horváth Emese) személyes életútjukból is merítve hívták fel a figyelmet a nõket karrierjük építésében feltétel nélkül támogató családok fontosságára. Nagy Beáta aláhúzta, nem csak "üvegplafon", hanem "üvegfal" és "üveglift" is létezik a munka világában. A nõk horizontálisan is elkülönülnek a férfiaktól, hiszen felmérések igazolják, hogy leginkább HR és kommunikációs területeken jutnak vezetõ pozícióba. A feminizált szervezeteken belül pedig a férfiaknak szinte garantált a gyors elõrejutás lehetõsége. A konferencia harmadik része a "nõk a tudományban" címet viselte. Barát Erzsébet, Adamik Mária és Szentgyörgyi Zsuzsa a természetes nõi szerepek átalakulásának okait és következményeit boncolgatták. Kardinális kérdésnek tekintették a társadalom informálását és ezáltal meggyõzését a nõi kvóta alkalmazásának fontosságáról. Sándor Zsuzsa a felvetésre reagálva közölte, egy 2007 szeptemberében készült felmérés szerint a magyar társadalom 75 százaléka támogatja a törvényjavaslatban megfogalmazottakat A rendezvényrõl, illetve a nõi kvótáról szóló javaslatról további, részletesebb információ olvasható a www.noikvota.hu címen. |
