SZAKMAI TANÁCSKOZÁS A SZAKSZERVEZETEKKEL

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke november 14-én szakmai tanácskozásra hívta meg az Országos Érdekegyeztetõ Tanács Munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek ( Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma és az Országos Érdekegyeztetõ Tanács) képviselõit. A konferencia célja az Egyenlõ Bánásmód Hatóság 2005. évi tevékenységérõl készült - a Kormány által elfogadott - jelentés ismertetése, az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárások tapasztalatainak összegzése. Fontos cél, hogy a meghívottak hatékony közremûködésével minderrõl a munkahelyeken mûködõ érdekképviseletek és a munkavállalók széles köre értesüljön.

Elnök asszony a kormányjelentés tükrében részletesen elemezte a Hatóság munkáját, a statisztikai adatokat, összevetve azokat a nemzetközi adatokkal, ismertette a Tanácsadó Testület feladatait, állásfoglalásait, illetve a. törvény folyamatban lévõ módosításának egyes elemeit. Hangsúlyozta a munkahelyi szakszervezetek kiemelt szerepét a hatóság gyakorlatában arányában jelentõs foglalkoztatási diszkriminációs esetek felismerésében, feltárásában. Így felhívta a figyelmet a társadalmi és érdekképviseleti szervek ügyféli és képviseleti jogosítványaira a hatósági eljárásban, valamint az esélyegyenlõségi tervek elfogadásának fontosságára, különös tekintettel arra, hogy a törvénymódosítást követõen ennek hiánya szankciót vonhat maga után.

Az elnökhelyettes a hatóság elõtt indult eljárások menetérõl, a jogsértések sikeres bizonyításának feltételeirõl tartott elõadást, kiemelve, hogy az EBH által hozott határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, de közvetlenül a Fõvárosi Bírósághoz lehet fordulni keresettel. Beszámolt arról, hogy a hatóság döntéseit eddig 98 százalékban helyben hagyta a bíróság. Részletesebben az osztott bizonyítás szabályai kerültek ismertetésre, hangsúlyozva, hogy a sérelmet szenvedettnek - illetve a képviseletében fellépõ társadalmi szervezetnek - a sérelem mibenlétét és a védett tulajdonságot kell bizonyítania, illetve valószínûsítenie, s az eljárás alá vontnak van lehetõsége a kimentési bizonyításra. Kiemelte a tesztelõk szerepének fontosságát abban az esetben, ha a jogsértés más módon nem bizonyítható.

A Hatósági és Jogi Iroda vezetõje és a hatóság jogtanácsosa konkrét és határozattal lezárt foglalkoztatási diszkriminációs ügyeket ismertetett. A legtöbb hátrányos megkülönböztetés a munka világában éri az embereket, egyes társadalmi csoportok fokozottan ki vannak téve a megkülönböztetésnek, így a romák, friss diplomások, fogyatékkal élõk és a 40 év felettiek. Nemcsak a munkaviszony fennállása alatt, hanem már a foglalkoztatást megelõzõen, a munkafeltételek megállapításánál, a juttatások, különösen a munkabér tekintetében, a munkavállalói szervezetekben való részvétel miatt és az elõmeneteli rendszerrel kapcsolatban.

A szakszervezetek képviselõi üdvözölték az EBH kezdeményezését a tanácskozás összehívására, hangsúlyozták, hogy az elmúlt évben az ágazati szakszervezetekkel szervezett találkozók óta jelentõs fejlõdés tapasztalható a diszkrimináció ellenes fellépésben, s ez a hatóság megerõsödésével további eredményeket hozhat.

Többen felvetették, hogy sok helyen nem készültek el az esélyegyenlõségi tervek, és ezek elfogadásának kötelezettségét a magánfoglalkoztatókra is ki kellene terjeszteni. Felvetõdött, hogy a kollektív szerzõdések regisztrációjához hasonlóan az esélyegyenlõségi terveket is legyenek kötelesek megküldeni a minisztériumnak az elfogadásra kötelezett munkáltatók. Általános igényként fogalmazódott meg a minisztérium felé egy esélyegyenlõségi terv tartalmára vonatkozó ajánlás elkészítése. Javaslat hangzott el a "Diszkrimináció mentes munkahely" díj alapítására, hasonlóan a "Családbarát munkahely" díjhoz. A nõket ért hátrányos megkülönböztetés néhány képviselõ szerint részletesebb, illetve külön törvényi szabályozást igényelne, amelybõl az érintettek és a munkáltatók is részletesen megismerhetnék jogaikat és kötelezettségeiket. Egyetértés volt abban, hogy hasonló rendezvényt a munkáltatók részére is hasznos volna szervezni.

A konferencia résztvevõi megállapodtak abban, hogy a szorosabb együttmûködés érdekében a jövõ év során további találkozókra kerül sor, a hatóság felajánlotta, hogy a szakszervezeti rendezvényeken, továbbképzéseken elõadókkal segíti az érdekképviseletek munkáját.