Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság április elsején megkezdte A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erõsítése címû 51 hónapig tartó országos projektjének megvalósítását.A csaknem 915 milliós projekt körülbelül 3500 embert fog közvetlenül érinteni 2009 áprilisa és 2013 júniusa között. Magyarországon a diszkrimináció több társadalmi csoportot érint és az élet számos területén jelen van. Míg a foglalkoztatás területén a nõk, a 40 éven felüliek, a romák és a fogyatékossággal élõk szenvednek el leggyakrabban hátrányos megkülönböztetést, addig a lakhatás terén inkább a romák, a szolgáltatások igénybevétele során pedig a romák, a nõk és a fogyatékosok. A hátrányos megkülönböztetésnek az említett társadalmi csoportokhoz köthetõen eltérõ formái vannak jelen a társadalomban; különbözõ típusú és mértékû hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek a társadalmi élet egyes színterein. Ezek közül mind a társadalom, mind az egyén szempontjából a legjelentõsebb hatással bíró terület a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció. A nemzetközi és hazai statisztikák alapján a roma lakosság az etnikai elõítéletek leggyakoribb célpontja Magyarországon. A romák esetében a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a tartós szegénység, a rossz egészségi állapot, a nem megfelelõ lakhatási körülmények, valamint az elõítéletek és diszkriminatív eljárások együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák társadalmi kirekesztettségüket. A romákat érõ elõítéletek, a társadalmi és gazdasági kirekesztettségük generációról generációra újratermelõdnek, és jelentõs társadalmi feszültségeket okoznak. A fogyatékkal élõkkel (elsõsorban a megváltozott munkaképességûekkel és a rokkantakkal) szembeni diszkrimináció a foglakoztatásban jelenik meg a legélesebben, illetve a velük szembeni társadalmi elõítéletekbõl adódó korlátok jóval nagyobb akadályt jelentenek a fogyatékkal élõk számára a társadalomban való részvétel tekintetében, mint legtöbb esetben a fogyatékosságból eredõ tényleges funkcionális korlátozottságok. A romák és a fogyatékkal élõk foglalkoztatásban tapasztalható negatív megkülönböztetése megnehezíti a társadalmi és munkaerõ-piaci beilleszkedésüket, gyengíti a társadalmi összetartozást, így az ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással van. A diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok közül a nõk esetében a foglalkoztatási diszkrimináció nem közvetlenül, hanem közvetett módon jelentkezik. Egyrészt a nõk foglalkoztatási aránya is nagyon alacsony (50,93%), másrészt a társadalom és a média által közvetített nemi sztereotípiák olyan elõre meghatározott társadalom által elvárt szerepekbe kényszerítik mind a férfiakat, mind a nõket, amelyek hosszútávon a nõket érintik hátrányosan. Ilyen például a foglalkozásokon belüli szegregáció, amely bizonyos - elsõsorban alulfizetett - szakmák esetében a szakma elnõiesedéséhez vezet; a nemek közötti kereseti különbségek; a munka melletti családi kötelezettségek ellátásának terhébõl fakadóan a nõk és férfiak keresõ és nem keresõ tevékenységgel töltött idejének egyenlõtlen aránya. Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem egészen 5 éve kezdte meg munkáját hazánkban, budapesti székhelyén. Az eltelt idõszak alkalmat teremtett a számvetésre. Tapasztalataink számbavétele során megfogalmazódott, hogy a konkrét jogsértések hatékony orvoslásán túl a szervezet feladata részt vállalni a széleskörû társadalmi szemléletformálásban, amely során a társadalom jogtudatossága, társadalmi érzékenysége, anti-diszkriminációs és általános emberi jogi kultúrája növelhetõ. Ehhez a szervezet humán kapacitásainak sokféle fejlesztését kell megvalósítanunk, többek között 2009 szeptemberétõl országosan, a megyei Esélyek Házaiban heti és legalább havi rendszerességgel egy-egy kistérségben is elérhetõvé szükséges tenni a szervezet ügyfélfogadását 19 új helyszíni ügyfélszolgálat kiépítésével. Fejlesztendõ az elektronikus adatgyûjtés és -szolgáltatás, a tudományos feltárás (kutatások), a társadalmi kommunikációs tevékenységünk. A Hatóság a felnõttképzésben akkreditált szervezetté kíván válni, hogy magas színvonalú, gyakorlatorientált képzésekkel járuljon hozzá mind a potenciális sértettek és egyenlõ bánásmódot megsértõk szemléletformálásához, mind pedig ahhoz, hogy az érdekérvényesítésben érintett szervezetek jogilag megalapozott beadványokat készíthessenek el. Olyan speciális képzési programot készítünk, amely elõsegíti a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi elõítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkezõ társadalmi, és az õket képviselõ társadalmi- és civil jogvédõ szervezetek jogérvényesítõ képességének javulását, valamint a társhatóságok, a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselõk, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és a közigazgatásban dolgozók elõítélet-mentes, jogtudatos és aktív hozzáállásának kialakulását. Ma még az egyenlõ bánásmód követelményének megsértésével érintett társadalmi csoportok nagyságát nem lehet ténylegesen megítélni az egyenlõ bánásmód megsértése miatt beadott jogérvényesítési igények számossága alapján, hiszen az esetek többsége rejtve marad mind a felelõs hatóság mind más jogérvényesítésben közremûködõ szervek elõtt, mivel a diszkrimináció sértettjei kevéssé rendelkeznek érdekérvényesítõ képességgel. Mivel a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben nagy jelentõsége van az érintettek egymás iránti, és a társadalomnak a megkülönböztetettek iránti szolidaritásának, cselekvõkészségének, ezért a projekt célcsoportja rendkívül széles:
Az egyenlõ bánásmód elvének és az anti-diszkriminációs szemléletnek az erõteljesebb jelenlétét a közszférában és a társadalomban célzott tevékenységekkel kívánjuk segíteni. Feltárjuk a hátrányos megkülönböztetés különféle formáit, a jogszabályi feltételek teljesülésének akadályozó tényezõit, valamint az egyenlõ bánásmód alkalmazásának gyakorlatát a foglalkoztatás, a lakhatás, a szolgáltatások igénybevétele terén, elõsegítve mind a hatóságok, mind a jogvédõ szervezetek elõtt a rejtett diszkriminációs esetek ismertté válását, valamint a diszkrimináció felszámolását akadályozó tényezõket. A projekt tevékenységei sokfélék. Országszerte kiterjednek a tananyagfejlesztéstõl és oktató film megalkotásától valamint a 71 alkalommal megvalósított 30 órás képzésektõl, a disszeminációs work-shopokon, konferenciákon, a tájékoztató kiadványok megjelentetésén, a honlap fejlesztésén át a nemzetközi tapasztalatátadásig. A képzéseinken résztvevõket után követjük. A hatóság ügyfél elégedettségi mérést végez éves rendszerességgel, és maga is elkészíti esélyegyenlõségi tervét. A hatósági munka erõsítéséhez hozzájárulnak a jogvédelem területen tevékenykedõ állami, magán- és a civil szervezetek részvételével szervezett, az egyenlõ bánásmódot érintõ jogfejlesztés iránti igények megismerésére, elõkészítésére, megvitatására, a tapasztalatok megosztására irányuló találkozók, rendezvények. Annak érdekében, hogy a diszkriminációs panaszok minél hamarabb az illetékes hatósághoz jussanak, és hogy a folyamatot nyomon lehessen követni, szükséges egy megfelelõ adattartalommal bíró, az illetékesek számára hozzáférhetõ elektronikus adatbázis kialakítása. A készülõ tudományos publikációk a nõk és férfiak bérezésének különbségeit, a tiltott kérdések tudatosodását, a munkáltatói attitûd vizsgálatát, a szegregált lakókörnyezetek felszámolását célzó programok hatásvizsgálatát, a jogalkotás és a közigazgatás kirekesztõ mechanizmusait tárják fel, illetve országos, a nõkre, a romákra és a fogyatékos emberekre is egyaránt reprezentatív mintavételen alapuló közvélemény-kutatást végzünk az egyenlõ bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértékérõl. Mindezzel célunk a diszkriminációval fenyegetett, hátrányos helyzetû társadalmi csoportok (elsõsorban a romák, a fogyatékosok, valamint a nõk) társadalmi befogadásának erõsítése, a társadalmi kirekesztõdés megelõzése, a versenyképesség és a társadalmi kohézió növelése, az életminõség javítása. A fejlesztés elvárt eredménye, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi elõítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkezõ társadalmi csoportok ismerjék fel a diszkriminációt és szerezzenek kellõ tájékozottságot a jogérvényesítés terén. Vizsgálatok igazolják, hogy a média társadalmi szerepe, vélemény-, és szemléletformáló képessége megerõsödött az elmúlt évtizedben. Ezért különösen fontos az egyenlõ bánásmódot és az ügyfélszolgálatokat népszerûsítõ reklámok, társadalmi célú hirdetések, multiplakátok és módszertani riportfilm bemutatása, a diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportokat érintõ jogesetek hiteles megjelenítése a különbözõ médiumokban, az elektronikus és nyomtatott médiában amely csökkenti a velük szembeni elõítéleteket, sztereotípiákat, valamint olyan mintákat és szerepeket mutathat be, amelyek a diszkriminációval nem, vagy kevésbé fenyegetett, többségi társadalomhoz tartozó média fogyasztóknak is azonosulási lehetõséget jelentenek. Célunk, hogy ezáltal elõsegítse a többségi társadalom szemléletének megváltozását. Továbbá az is, hogy a médián keresztül megvalósuló interaktív szemléletformáló tevékenységünkkel a társadalmi szemléletformálás ne csak a hátrányosan megkülönböztetett célcsoportok tagjaira, valamint az õket segítõ, képviselõ szervezetekre, hanem a diszkriminatív magatartás potenciális gyakorlóira, s általában az egész társadalomra is terjedjen ki. Külön figyelmet fordítunk az elõítéletekkel szembeni reflektív magatartásra még nem képes jövendõ nemzedékekre, a gyermekek és a fiatalok szemléletének alakítására, országos, iskolarendszeren kívüli általános iskolai képzõmûvészeti és középiskolai novellapályázat, valamint vándorkiállítás meghirdetésével. A projekt hosszú távú célja, hogy az egyenlõ bánásmód gyakorlata, a jogtudatos magatartás és aktivitás igénye, a befogadó szemlélet épüljön be mind a média, mind az iskoláskorú és felnõtt médiafogyasztók, mind általában a család, az iskola, a mikroközösségek, valamint az egyéb szocializációs és attitûdformáló terek szemléletébe. A projektrõl további információkat a www.egyenlobanasmod.hu weboldalon teszünk közzé, illetve hírleveleinkben.
A TÁMOP Iroda az Egyenlõ Bánásmód Hatóság budapesti székhelyén érhetõ el az alábbi elérhetõségeken:
Répásiné Pethõ Melinda Projektvezetõ |
