ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását ellenőrző autonóm állami szerv, az emberi méltóság garanciális intézménye.  Olyan panaszosok számára nyújt jogorvoslati lehetőséget, akiket diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér. A hatóság a diszkriminációs folyamatok felismerését és megelőzését a jogalkalmazás mellett szakmai információkkal és kiadványokkal támogatja.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény védett tulajdonságok alapján tiltja a hátrányos megkülönböztetést.

A törvény a következő tulajdonságokat részesíti védelemben: 

  • nem,
  • faji hovatartozás,
  • bőrszín,
  • nemzetiség,
  • nemzetiséghez való tartozás,
  • életkor,
  • anyanyelv,
  • fogyatékosság,
  • egészségi állapot,
  • anyaság (terhesség) vagy apaság,
  • családi állapot,
  • szexuális irányultság,
  • nemi identitás,
  • társadalmi származás,
  • vagyoni helyzet,
  • vallási vagy világnézeti meggyőződés,
  • politikai vagy más vélemény,
  • foglalkozási jogviszony részmunkaidős jellege, ill. határozott időtartama,
  • érdekképviselethez való tartozás,
  • egyéb helyzet.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását olyan panaszos kezdeményezheti, aki védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy.

Az EBH eljárást akkor indíthat, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.

A DISZKRIMINÁCIÓ TÍPUSAI

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, ha egy személy vagy csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül a védett tulajdonsága miatt, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport.

Közvetett a hátrányos megkülönböztetés akkor, ha egy intézkedés látszólag semleges, elfogulatlan és úgy tűnik, hogy nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, de a védett tulajdonságokkal rendelkezőket különösen hátrányosan érinti.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg, ha munkakör betöltéséhez a munkáltató indokolatlanul 10 év megszakítatlan munkaviszonyt követel meg, mert kiszorítja a munkakör ellátásából azokat a nőket, akik szülés és gyermekgondozás miatt megszakították a munkaviszonyukat.

Zaklatás általában hosszabb folyamatban akkor valósul meg, ha a védett tulajdonsággal rendelkező személyek emberi méltóságát olyan magatartásokkal sértik meg, amelyek célja vagy hatása, megfélemlítő ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakulása.

Jogellenes az elkülönítés, ha a védett tulajdonság alapján egy személyt, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától törvényi felhatalmazás nélkül elkülönítenek. Leggyakrabban cigány tanulók oktatásában valósul meg a jogellenes elkülönítés.

Megtorlás esetén az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt fellépő személyeket e magatartásuk miatt éri hátrány.

KI FORDULHAT A HATÓSÁGHOZ ÉS KIKKEL SZEMBEN LEHET PANASZT BENYÚJTANI?

A hátrányos megkülönböztetésben részesített természetes személy (személyesen vagy meghatalmazottja útján), jogi személy vezetője vagy meghatalmazottja, érdekképviseleti szervezet vagy közérdekű igényérvényesítő a hatósághoz intézett kérelemmel (panaszbeadvánnyal) kezdeményezheti az eljárást.

Panaszt lehet benyújtani:

  • állami, önkormányzati szervezetek,
  • hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
  • a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
  • közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények,
  • önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak,
  • pártok és minden egyéb költségvetési szerv diszkriminációt eredményező eljárásával szemben.

Hivatalból járhat el a hatóság:

  • a magyar állammal,
  • a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek szerveivel,
  • a hatósági jogkört gyakorló szervezetekkel valamint
  • a Magyar Honvédséggel és a rendvédelmi szervekkel szemben, ha észleli az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.

 

A hatóság a magánszféra viszonyaiban is vizsgálatot folytathat, ha a

  • foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató,
  • állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozások,
  • vendéglátó-ipari, kereskedelmi valamint művelődés és szórakozás céljára létrehozott intézmények,
  • szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlattételre felhívó fél sérti meg az egyenlő bánásmód követelményét.

 

A hatóságnak nincs hatásköre családjogi, hozzátartozók közötti, egyházi jogi személyek hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő, és a szervezetek tagjai közötti, tagsággal összefüggő jogviszonyokban.

A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.

MIT KELL TARTALMAZNIA A KÉRELEMNEK?

A hatósághoz írásban benyújtott kérelemben a panaszosnak valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, meg kell nevezni, hogy a hátrány, vagy kedvezőtlenebb bánásmód mely védett tulajdonságára vezethető vissza.

A kérelemnek tartalmaznia kell a panaszos nevét, lakcímét, a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérést, a sérelmezett cselekmény helyének, idejének, egyéb körülményeknek a leírását, és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is.

HOGYAN ZAJLIK AZ ELJÁRÁS?

Ha a hatóság hatáskörét megállapítja egy ügyben, főszabályként tárgyaláson tisztázza a tényállást,  személyesen meghallgatja a panaszost és a bepanaszolt fele(ke)t.

A tanúk kérelmére adataikat a hatóság zártan kezeli, különösen foglalkoztatási diszkrimináció esetén, amikor a tanúk az eljárás alá vont munkáltató alkalmazottai.

A tárgyalás nyilvános, a hatóság azonban a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről indokolt esetben kizárhatja (pl. kiskorú gyermek személyes érdekeire tekintettel).

BIZONYÍTÁSI SZABÁLYOK

A kérelmező valószínűsítési kötelezettsége

A kérelmezőnek nem bizonyítania, csupán valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és - ténylegesen vagy feltételezése szerint - a jogsértéskor rendelkezett a törvényben felsorolt valamely védett tulajdonsággal, tehát az általa megjelölt hátrányos megkülönböztetés a védett tulajdonsága miatt következett be.

Közérdekű igényérvényesítésnél – ha a hátrány még nem következett be – azt kell valószínűsíteni, hogy a hátrány közvetlen veszélye fenyeget.

Az eljárás alá vont személy vagy szervezet bizonyítási kötelezettsége

Ha a kérelmező valószínűsítette a jogsértést, az eljárás alá vont akkor kerülheti el a jogi felelősségre vonást, ha bizonyítja, hogy

  • a kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak (álltak) fenn,
  • az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, mert hiányzik az ok-okozati összefüggés a védett tulajdonság és a hátrány között,
  • a bepanaszolt esetben nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét (a törvény szűk körben lehetőséget ad erre, pl. ha a munka jellege vagy természete alapján indokolt az arányos megkülönböztetés).

MILYEN DÖNTÉSEKET HOZHAT A HATÓSÁG?

Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy az eljárás alá vont az egyenlő bánásmód követelményét megsértette, a hatóság:


  • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
    megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
    nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát,
    50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki,
    dönthet az eljárási költségről úgy, hogy azt a jogsértő fél köteles viselni.


A hatóság azonban nem állapíthat meg az ügyfél számára anyagi kártérítést és nem rendelheti el az eredeti állapot helyreállítását sem (pl. nem kötelezheti a munkáltatót arra, hogy vegye vissza eredeti munkakörébe a panaszost).
A hatóság minden esetben megkísérli a felek között egyezség létrehozását. Amennyiben az egyezség létrejön és az a jogszabályoknak megfelel, a hatóság az egyezséget határozattal jóváhagyja. Az egyezség végrehajtása ugyanúgy kényszeríthető ki, mint a jogsértést megállapító határozatoké.
Az eljárás illetékmentes.

MILYEN JOGOK ILLETIK MEG A CIVIL SZERVEZETEKET?

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a panaszos írásbeli meghatalmazása alapján a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek képviselőként járhatnak el. Ugyancsak megilletik a szervezeteket az ún. ügyféljogok (értesítés, iratbetekintés, nyilatkozattétel joga).
Civil szervezetek jogsértés vagy annak közvetlen veszélye esetén, valamely védett tulajdonsággal rendelkező (pl. vallási meggyőződés, fogyatékosság, szexuális irányultság, faji vagy nemzetiséghez tartozás) nagyobb csoport érdekében kezdeményezhetnek eljárást a hatóság előtt.

E szervezetek a fenti esetben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt is indíthatnak személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert is (közérdekű igényérvényesítés).

JOGORVOSLAT A HATÓSÁG HATÁROZATÁVAL SZEMBEN

Az EBH döntéseivel szemben fellebbezésre nincs lehetőség, a határozat bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kérhető. A bíróság előtti eljárás csak abban az esetben ingyenes, ha a felperest személyes illetékmentességben részesítették.