Útijelentés Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) "CLARITY" nevû új kísérleti projektje kapcsán megvalósuló elsõ két találkozójáról

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság részt vesz az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) „CLARITY” nevű új kísérleti projektjében. A projekt célja, hogy a releváns panaszkezelési mechanizmusok feltérképezése és az Európai Unió tagállamaiban működő, emberi jogokkal foglalkozó, nem-peres szervek mandátumának tisztázása révén egy olyan interaktív online eszközt hozzon létre, amely leegyszerűsíti és megnöveli az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, azáltal, hogy megfelelő információt és útmutatást nyújt azon személyek számára, akiknek sérültek az alapvető jogai. A projekt megvalósítása során szoros az együttműködés az Európai Bizottsággal is. A projekt lefolytatása érdekében egy 12 (osztrák, ciprusi, finn, francia, magyar, olasz, lengyel, portugál, román, szlovák, spanyol és angol/északír) főből álló munkacsoport állt fel a résztvevő szervezetek (egyenlőségi szervek, nemzeti emberi jogi intézmények és ombudsmani intézmények) képviselőiből. Az eszköz célcsoportjai a közvetítők (mint például olyan nem-kormányzati szervek (NGO), amelyek a megfelelő szervezetekhez irányítják azon személyeket, akiknek sérült valamely alapvető joga), valamint maguk az egyenlőségi szervek, nemzeti emberi jogi intézmények és ombudsmani intézmények. A résztvevők hozzájárulása biztosítja, hogy a létrejövő eszköz a gyakorlatban megvalósuló, helyes és legfrissebb információt és segítséget nyújtja. A résztvevők hozzájárulása két formában valósul meg: Egyrészt kérdőívek kitöltésével, amely során tisztázásra kerülnek az egyes szervezetek mandátumai. Másrészt munkacsoport találkozókkal, amelyek során a kísérleti eszköz tervezése és a vitás, kérdéses témák megbeszélése folyik.

Első lépésként az FRA irányítása révén információgyűjtésre került sor azért, hogy felépüljön az online eszköz információs alapja. Ennek érdekében a részvevő delegáltak kitöltöttek egy kérdőívet, amelynek célja a résztvevő szervezetek tematikus mandátumának, az általuk nyújtott szolgáltatásoknak és a hozzájuk érkező kérelmekre vonatkozó elfogadhatósági kritériumoknak a feltérképezése volt.

Második lépésként a „CLARITY” projekt kapcsán felállított munkacsoportba delegált munkatársak részt vettek a munkacsoport első találkozóján Bécsben, 2013. május 22. napján.

A találkozó célja kettős volt:

Egyrészt fontos volt, hogy megbeszéljük az FRA által összeállított kérdőívet azért, hogy tisztázzuk a résztvevő szervezetek alapjogi mandátumait.
Másrészt a kitöltött kérdőívek útján összegyűjtött információk, valamint a résztvevő szervezetek gyakorlati tapasztalatai és javaslatai alapján megkezdődhetett az online eszköz tervezésével kapcsolatos eszmecsere.
Harmadik lépésként az első találkozón megbeszéltek alapján a delegált tagok további szükséges információkkal pontosították az FRA által összegyűjtött adatokat. A pontosítások elvégzése után az FRA újragondolta a folyamatábrát, továbbá megalkotta az online eszköz prototípusát.

Negyedik lépésként a „CLARITY” projekt kapcsán felállított munkacsoportba delegált munkatársak részt vettek a munkacsoport második találkozóján Bécsben, 2013. szeptember 26. napján.

A találkozó célja kettős volt:

Egyrészt fontos volt, hogy megbeszéljük az FRA által (az első találkozó eredményei és az azt követően, a résztvevők által megküldött információk alapján) elkészített folyamatábrát, amely az online eszköz tartalmi alapját képezi.
Másrészt fontos volt, hogy megbeszéljük az online eszköz működését, funkcióit és formáját az FRA által elkészített prototípus alapján.
A fenti két cél elérése érdekében a következő kérdések kerültek megvitatásra:
1) Hogyan csoportosíthatóak a különböző jogok?
2) Milyen módon történhet a delegáló szervezetek mandátumának bemutatása a köz- és a magánszféra területén?
3) Milyen módon történhet az eljárásjogi elfogadhatósági kritériumok és a delegáló szervezetek hatásköreinek megjelenítése a folyamatábrában, illetve az ennek alapján elkészített excel táblázatokban?
4) Milyen egyéb fontos elemre lenne még szükség az eszköz megfelelő működése / jól használhatósága érdekében?
5) Milyen weboldal(ak) szolgálhat(nak) jó mintaként a munkánkhoz (amely segíti a munkacsoportot abban, hogy hogyan fejlessze tovább az eszköz funkcióit és formáját)?
6) Mi legyen az online eszköz által a felhasználó számára nyújtott végső válasz/információ?