EBH/106/2009

EBH/106/2009

 

 

Kérelmező panasza szerint munkáltatója a vele azonos feladatkörben dolgozó férfiakhoz képest alacsonyabb  munkabérért foglalkoztatta, így megsértette az egyenlő bánásmód és az egyenlő értékű munkáért egyenlő bért  követelményét. A becsatolt iratok szerint kérelmező munkabére 2005-2008. években kb. 70-93.000,- Ft közötti  összegekkel (mintegy 50%-al) volt kevesebb a férfi kollégákéhoz képest, melyből adódóan a prémiuma is  alacsonyabb volt, mivel az az éves alapbér százalékában került megállapításra.  Kérelmező munkaviszonyát a munkáltató az eljárás során átszervezésre, létszámleépítésre hivatkozással  megszüntette. Kérelmező álláspontja szerint az intézkedés oka a hatóság előtti eljárás megindítása volt, így  megtorlást valósított meg.

 

A Hatóság az eljárás során személyesen hallgatta meg kérelmezőt, írásban szerezte be eljárás alá vont és  kérelmező nyilatkozatait, a szükséges dokumentumokat, nyilvános tárgyalást tartott, valamint szakértőt rendelt  ki.

 

Eljárás alá vont képviselője kifejtette, hogy kérelmező alacsonyabb munkabére a következő okokra vezethető  vissza:  · Kérelmező nem foglalkozott stratégiai cikkek, csak alapvetően műszaki ismereteket nem igénylő,  kisebb felelősséggel járó cikkek beszerzésével.  · Kérelmező – férfi munkatársaival ellentétben – nem rendelkezik műszaki végzettséggel, noha az a  munkavégzés során segítséget jelentene.  · Kérelmező nyelvtudása alacsonyabb kollégáiénál.  · Kérelmező kevesebb gyakorlati műszaki, termelési munkatapasztalattal rendelkezik, mint férfi kollégái.

 

Az eljárás folyamán bebizonyosodott, hogy kérelmezőt hátrány érte, így az osztott bizonyítás szabályainak  megfelelően eljárás alá vontnak kellett volna kimentenie magát. A hatóság ugyanakkor – felhasználva a  szakértői vélemény megállapításait – megállapította, hogy kérelmező kollégáihoz rendkívül hasonló,  lényegében azonos munkát végzett. Eltérések pusztán a beszerzések volumenében és a beszerzett anyagok  tipikus összetételében mutathatók ki. Egyértelmű volt, hogy kérelmező munkavégzésével kapcsolatban jelentős  problémák nem merültek fel, a 2006-os prémiumkiírás feltételeit ő teljesítette legmagasabb százalékban,  lényegét tekintve kollégáihoz hasonló felelősséggel rendelkezett. Mivel kérelmező is intézte műszaki cikkek  beszerzését, a hatóság nem találta relevánsnak, a bérkülönbséget indokoló tényezőnek műszaki végzettsége  hiányát. A nyelvtudás tekintetében bebizonyosodott, hogy az egyik férfi kolléga tudásszintje nem sokkal  magasabb kérelmezőénél, valamint kérelmező is intézett nyelvtudást igénylő és feltételező beszerzéseket.

 

A hatóság fentiek figyelembe vételével megállapította, hogy eljárás alá vont az egyenlő értékű munkáért  egyenlő bért elvének megsértésével kapcsolatosan felhozott hivatkozásaival nem tudta magát kimenteni  az egyenlő bánásmód megsértése alól. Kérelmező és kollegái munkája a Munka Törvénykönyvében  felsorolt legtöbb szempont alapján egyenértékűnek tekinthető, az a kérelmező rendelkezésére álló  tapasztalattal is elvégezhető, így nem indokolt a bérezésben történő ilyen fokú különbségtétel.

 

Fentiekre tekintettel a Hatóság megállapította, hogy eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód  követelményét és az alábbi szankciókat alkalmazta:  · megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását  · elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 6 hónapra történő  nyilvánosságra hozatalát a Hatóság, valamint a jogsértő cég honlapján, valamint  · 500.000 forint bírságot szabott ki.

 

Kérelmező munkaviszonya megszüntetésével kapcsolatban ugyanakkor megállapította a hatóság, hogy  az nem ütközött az egyenlő bánásmód követelményébe. A cég okkal hivatkozott a létszámstop és a  leépítések bevezetésekor a romló gazdasági környezetre, kérelmezőnek új munkakört ajánlottak fel, amelyet ő  nem fogadott el, kérelmező helyére új munkavállaló felvételére nem került sor, valamint az adott időszakban  legalább 6 másik szellemi munkavállaló munkaviszonya szűnt meg, ami alátámasztja, hogy kérelmező  munkakörének és munkaviszonyának megszüntetése nem egyedi, megtorló intézkedés, hanem egy cégszintű  folyamat része volt.

 

  1. szeptember