EBH/1095/2008

EBH/1095/2008

 

 

A Kérelmező előadta, hogy édesanyja egy épület jellegű ingatlannal rendelkezik, amelyet  bérleti jogviszony keretében hasznosít. A bérlő üzlethelységként hasznosítja az ingatlant.  Korábban a Kérelmezőnek még csak haszonélvezeti joga állt fenn az ingatlan tekintetében, de  a kérelem előadásának időpontjában már ő a tulajdonosa. Az édesanyja néhány éve felmondta  a bérleti szerződést, az abban foglaltakra hivatkozással, három hónapos határidőt kikötve. Ez  idő alatt a bérlő érdemben nem nyilatkozott, és nem tájékoztatta a vevőket arról, hogy el kell  hagyja az üzlethelységet. Ezért a Kérelmező a jegyzőtől kért segítséget, hiába. Mivel a bérlő  nem hagyta el a bérleményt, a jegyzőtől újra birtokvédelmet és a működési engedély  bevonását kérte a Kérelmező. A jegyző a kérelemnek helyt adó döntését késéssel hozta meg.  A fenti határozatok ellenére a bérlő nem ürítette ki a bérleményt három nap alatt, hanem közel  fél évig folytatta működését. A helyiség kiürítésére, a birtokvédelmi határozat ideiglenes  végrehajtására csak ez után került sor.

 

Emiatt a Kérelmező kártérítési igényt nyújtott be a  jegyzővel szemben, aki emiatt, elfogultság okán nem járhatott el továbbá az ügyben, hanem  helyette egy másik település aljegyzője járt el. A felmondás közlése után a bérlő a  kérelmezőnek ötödannyi bérleti díjat fizetett mindössze, majd a türelmi idő lejártától  egyáltalán nem fizetett bérleti díjat. Nem fizették a közüzemi díjakat sem, és rendre, dolog  elleni erőszakkal megakadályozták a Kérelmező azon intézkedéseit, amivel ellehetetlenítette  volna számunkra a közüzemi szolgáltatások igénybevételét. Ügyfél a fenti tényállásból  kifolyólag számtalan közigazgatási szerv, és bírói fórum jogorvoslati eljárását kérte, azonban  csak egy helyi bíróság jogerős ítélete mondta végül ki a bérleti jogviszony megszüntetését. Az  eljáró szervek felelősségét egyik felettes fórum sem állapította meg.  A Kérelmező a Hatóságtól azt kérte, hogy vizsgálja meg a fent említett hatóságok, és  igazságszolgáltatási szervek eljárásának jogosságát. Annak ellenére, hogy kérte a Hatóság  eljárását, a Kérelmező nem nevezett meg olyan védett tulajdonságot, amely alapján a Hatóság  az eljárást megindíthatta volna. Ráadásul a Kérelmező bíróság és ügyészség közhatalmi  döntéseinek felülvizsgálatát kérte a Hatóságtól, amelyre a Hatóságnak nincsen felhatalmazása,  sőt a Hatóság eljárását megalapozó törvény az eljárást ilyen esetekben kifejezetten megtiltja.  Ezért a Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt benyújtott  kérelmet érdemi vizsgálat nélkül - hatáskör hiányában - elutasítja.