EBH/117/2010

EBH/117/2010

 

 

A kérelmező szerszám-raktárosként dolgozott egy cégnél két férfi kollégájával azonos  munkakörben, de fizetése az egyik munkatársáénál 70, a másikénál 100%-kal alacsonyabb  volt, így szerinte a munkáltató női mivoltánál fogva alkalmazott hátrányos megkülönböztetést.

 

A Hatóság az ügyben eljárást indított, és a munkáltatótól kimutatást szerzett be a vizsgált  időszakra vonatkozó bérezésről, melynek kapcsán a cég előadta, hogy a bérek munka-alku  során alakulnak ki, és míg a két vizsgált férfi munkavállaló 15, illetve 16 éve a cég  munkavállalója, Kérelmező és egy másik női szerszám-raktáros 4, illetve 2 évvel ezelőtt  került felvételre, az egyik férfi munkavállaló továbbá vezető beosztást is töltött be korábban a  cégnél. Kérelmező szerint azonban az egyik férfi munkatársa csak közel vele egy időben, a  másik pedig már az ő érkezését követően kezdte betölteni a szerszám-raktáros munkakört  (korábban más beosztásban alkalmazták őket), így mindkettejüket ő tanította be a munkára.

 

Kérelmező munkabérét az ugyancsak szerszám-raktáros munkakörben alkalmazott férfi  munkavállalókénál a vizsgált időszakban lényegesen alacsonyabb összegben állapította meg a  munkáltató, és az eltérés arányaiban a béremelések során is megmaradt, ami összegszerűen  egyre nagyobb különbséghez vezetett. A férfi munkavállalók ugyan 1993., illetve 1994. óta a  cég alkalmazásában álltak, de csak 2003-tól, illetve 2007-től töltötték be a szerszám-raktáros  munkakört, vagyis az egyikük mindössze kb. két évvel szerezhetett több gyakorlatot a  Kérelmezőnél, a másik személynél Kérelmező bírt nagyobb tapasztalattal. Az összehasonlítási  alap a szakmai gyakorlat tekintetében is csak a megegyező munkakör lehet, ez pedig ebben az  esetben nem indokolhatta a kiugróan magas bérezési különbséget.

 

A munkáltató az eltérő bérezés tényét nem tagadta, a megkülönböztetésnek a munka  jellege vagy természete alapján indokolt, jogszerű és arányos voltát nem tudta igazolni :  a férfiak jelentősen magasabb munkabérét egyetlen konkrét okkal, a cégnél töltött  szakmai múltjukkal magyarázta. A teljesen más munkakörben töltött szakmai gyakorlat  viszont nem jelenthet jogszerű indokot arra, hogy a férfi munkavállalók munkabére  folyamatosan mintegy 50-110% közötti nagyságrenddel Kérelmezőénél magasabb  legyen. A nemi hovatartozás szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést igazolta az  a tény is, hogy egy másik szerszám-raktárosként dolgozó női munkavállaló is 45-60,  illetve 100%-kal kevesebb munkabért kapott férfi kollégáinál, munkaviszonya során  mindvégig. A Hatóság jogsértést megállapító határozatában a jogsértő magatartás  jövőbeni tanúsítását megtiltotta, és a munkáltatót 500.000,-Ft bírság megfizetésére  kötelezte.