EBH/1201/2008

EBH/1201/2008

 

 

Kérelmező a Hatósághoz írt kérelmében előadta, hogy 2008. január 1-vel létesített  közszolgálati jogviszonyt az egyik Közigazgatási Hivatallal (eljárás alá vont). Kérelmező a  Hivatal 1. sz. kirendeltségén végezte munkáját hatósági referensként.  Kérelmező a kinevezése aláírásakor már tudott arról, hogy 6 hetes várandós. Kinevezése  2008. január 1-től határozott időre, egy köztisztviselő távollétének idejére szólt, hat hónap  próbaidő kikötésével.

 

Kérelmező 2008. február elején, terhességének 12. hetét betöltve közölte osztályvezetőjével  valamint a kirendeltség-vezetővel, hogy várandós, amelyre a kirendeltség-vezető Kérelmező  elmondása szerint úgy reagált, hogy „Te aztán jól csapdába csaltál minket!”  Kérelmező ezt követően alig kapott érdemi munkát, majd 2008. április 30-ával próbaidő alatt  közszolgálati jogviszonyát megszüntették.

 

A Hatóság az eljárás alá vont azon védekezését, mely szerint Kérelmező közszolgálati  jogviszonyát nem terhessége, hanem munkaköri feladatai ellátására alkalmatlansága miatt  szüntették meg, nem tudta elfogadni, a becsatolt iratokból erre nézve nem volt kétséget kizáró  következtetés levonható. Ezt támasztotta alá az is, hogy Kérelmezőt a róla készített írásbeli  értékelésről nem tájékoztatták és részére a munkáltatói intézkedést nem valamely felettese, hanem egy humánpolitikai ügyintéző adta át, aki nem indokolta az intézkedést.

 

A Hatóság az eljárás során kizárólag azt vizsgálta, hogy Kérelmező 2003. évi CXXV. törvény 8.§ l) pontja szerinti védett tulajdonsága miatt érte-e őt az eljárás alá vont részéről hátrány, a bizonyítékokat e körben értékelte, s jutott arra a következtetésre, hogy az eljárás alá vont Kérelmezővel szemben terhessége miatt megsértette az Ebktv. 21.§ c) pontját akkor, amikor közszolgálati jogviszonyát megszüntette.

 

 Az eljárás alá vont azzal, hogy Kérelmező szakmai alkalmasságának megkérdőjelezésére, mindösszesen 7 db feladatot csatolt, nem tudta megfelelően alátámasztani és bizonyítani, hogy Kérelmező próbaidő alatti közszolgálati jogviszonya és az általa végzett munka minősége között közvetlen összefüggés állt fenn.

 

 Az eljárás során maga az eljárás alá vont nyilatkozott arról, hogy az új munkavállalókkal történő elbeszélgetés során a munkavállalók gyermekvállalási szándékáról, családalapítási terveiről is érdeklődött. E körben a Hatóság felhívta az eljárás alá vont figyelmét, hogy munkaviszony keretében nem tehető fel ilyen tartalmú kérdés a munkavállalónak – és az EBH Tanácsadó Testülete által hozott 1/2007. TT számú állásfoglalás értelmezéséből az is következik, hogy amely kérdések állásinterjún nem tehetők fel a munkavállalónak, azokra a munkaviszony létesítését követően sem köteles válaszolni, illetve nyilatkozni, illetve azt, ha nem válaszol, a hátrányára értékelni nem lehet.

 

 A Hatóság az eljárás alá vonttal szemben szankcióként alkalmazni rendelte a határozat két helyen – Hatóság és az eljárás alá vont honlapja – történő nyilvánosságra hozatalát, mellyel azt a célt kívánja elérni, hogy széleskörben tájékoztatást kapjanak mind a munkáltatók, mind a munkavállalók arról, hogy próbaidő alatt milyen kritériumok figyelembe vétele szükséges az állapotos nők munkaviszonyának megszüntetéséhez. A nyilvánosságra hozatal célja egyrészről a prevenció, másrészről a jogsértő magatartás ilyen módon történő szankcionálása is, míg az előző alatt a széles nyilvánosság értendő, és elsősorban a Hatóság honlapján történő közzététel szolgál ehhez alkalmas eszközként, utóbbi esetben a hatóság szükségesnek tartja az eljárás alá vont szervezettel kapcsolatban állók illetve a jövőben azzal kapcsolatba kerülők tájékoztatását is.

 

  1. októberi döntés