EBH/1347/2008

EBH/1347/2008

 

 

 

A Hatósághoz 2008. július 3-án írt beadványában egy országgyűlési képviselő eljárás  indítását kezdeményezte az egyik önkormányzat képviselő testületével szemben, arra  tekintettel, hogy az aljegyzői pozícióra meghirdetett pályázatra hiába érkezett be többször is  az önkormányzat polgármesteri hivatalában dolgozó köztisztviselőtől egyedül érvényes  pályázat, őt mégsem választotta meg a képviselő testület.

 

 A bejelentéssel élő országgyűlési képviselő előadta még, hogy a polgármester, valamint az  egyik frakció tagjai részéről többször is elhangzott a sajtóban olyan nyilatkozat, mely szerint  az érvényes pályázatot benyújtó köztisztviselő azért nem felel meg az elvárásoknak, mert a  Polgármesteri Hivatalt külső szakemberekkel kell erősíteni.

 

A bejelentő álláspontja szerint azzal, hogy hivatali dolgozót nem neveznek ki aljegyzőnek,  megvalósul a hátrányos megkülönböztetés, hiszen a pályázati rendszer lényege éppen az,  hogy a pályázók közül a legmagasabb szakmai tudással rendelkező jelölt kerüljön  kinevezésre. Az érvényesen pályázó és a Hivatal alkalmazásában álló köztisztviselő tehát  azért nem kaphatott aljegyzői kinevezést, mert hivatali dolgozó, és nem külső szakember volt.

 

A Hatóság az ügyfelek által előadottakból, továbbá az eljárás során becsatolt iratokból csak  azt lehetett megállapítani, hogy a Közgyűlés több tagja részéről is megfogalmazódott az az  igény, mely szerint a Hivatalon kívülről szeretnék az aljegyzői munkakört betöltő személyt  megválasztani. Megállapítható volt, hogy a Közgyűlés nem szavazta meg a belső pályázót az  aljegyzői pozíció betöltésére, azonban a lefolytatott közigazgatási eljárás során ara nézve,  hogy a köztisztviselő megválasztására kizárólag azért nem került sor, mert „belső” dolgozó,  ok-okozati összefüggés nem volt megállapítható. Ezt támasztja alá, hogy a jelenlegi aljegyző  megválasztását megelőzően is nyújtottak be a Hivatalon kívüli jelöltek érvényes pályázatot,  azonban a Közgyűlés mégsem döntött a pozíció betöltéséről, tehát nem lehetett tudni, hogy a  Közgyűlés tagjait döntésükben mi motiválta, ugyanis arra nézve nem volt bizonyíték, hogy  kizárólag az a szempont vezérelte volna a tagokat döntésükben, hogy a Hivatalon kívüli  jelöltet válasszanak meg. Olyan formális döntést a Közgyűlés nem hozott, amely azt a  szempontot rögzítette volna, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni az aljegyző  megválasztásakor.

 

Fentiek alapján, ok-okozati összefüggés hiányában nem lehetett megállapítani, hogy az  eljárás alá vont Közgyűlés azzal, hogy több ülésén sem választotta meg érvényes  pályázata ellenére a hivatal köztisztviselőjét aljegyzőnek, vele szemben megsértette az  egyenlő bánásmód követelményét, és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség  előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény (Ebktv.) 8.§ t) pontban leírt tulajdonság  – egyéb helyzet- alapján vele szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott.

 

A Közgyűlés nem sértette meg továbbá az Ebktv. 21.§ a) pontjában foglaltakat sem, mivel a  pályázó egyetlen alkalommal sem kapta meg a megválasztásához szükséges  szavazatmennyiséget. A Hatósághoz becsatolt közgyűlési jegyzőkönyvekből megállapítható,  hogy volt olyan külső pályázó, akit szintén nem választott meg a Közgyűlés, annak ellenére,  hogy érvényes volt a pályázata. Annak vizsgálata, hogy a Közgyűlés működésével, eljárásával  megsértette-e a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) rendelkezéseit,  mert hogy hosszú időn keresztül nem választott aljegyzőt, nem tartozik a hatóság hatáskörébe.

 

  1. november