EBH/146/2009

EBH/146/2009

 

 

 Egy vak Kérelmező 2008. április 01. napján Budapestről Rómába történő utazásához 2008.  február 04. napján az interneten jegyet váltott az egyik légitársaság járatára, utazása azonban a  légitársaság vak utasokra vonatkozó speciális utazási feltételei, többlet-követelményei miatt  meghiúsult. A légitársaság üzletszabályzata értelmében ugyanis az utas a helyfoglaláskor köteles  tájékoztatni a légitársaságot esetleges mozgáskorlátozottságáról, amennyiben ez alapján  speciális segítséget igényel. Az üzletszabályzat értelmében a vakok mozgásukban korlátozott  személyeknek minősülnek, így Kérelmező helyfoglalását a légitársaság felé a helyfoglalással  egyidőben jelezni kellett volna, erre azonban csak az utazást megelőzően tíz nappal került sor. A  légitársaság honlapja továbbá azt tartalmazta, hogy vak vagy siket utasok csak egészséges felnőtt  kíséretében utazhatnak. Kérelmező szerint utóbbi előírás lényegében arra kényszerítette a vak és  siket utasokat, hogy kísérőt vigyenek magukkal, tehát még egy jegyet vásároljanak. Kérelmező  Rómából szintén repülőgéppel utazott volna tovább, mely járatra ugyancsak előzetesen  megváltott jeggyel rendelkezett, amit azonban így nem tudott felhasználni és az ebből származó  anyagi kára sem térült meg. Kérelmező előadta, hogy azért nem közölte előbb fogyatékosságát a  légitársasággal, mert az internetes igényléskor nem volt hely, ahova ezt be lehetett volna írni.  Más légitársaságoknál tudomása szerint az a gyakorlat, hogy az utazás előtt egy héttel kell  közölni a segítő személy szükségességét. A jegyár visszatérítése megtörtént, Kérelmező viszont  sérelmezte, hogy utazása meghiúsult, ezzel őt kár érte, illetve hogy az interneten megjelent  szabályok szerint a vakok hátrányosabb bánásmódban részesülnek másokhoz képest.

 

A légitársaság az eljárás során megerősítette, hogy az utas a helyfoglalással egy időben köteles  jelezni, amennyiben speciális segítséget igényel. Kérelmező ezzel szemben 2008. február 04-én  foglalt jegyet a 2008. április 01-jei járatra, bejelentéséről azonban a légitársaság csak március 21-  én kapott értesítést. A speciális igény kielégítésére így nem maradt elegendő idő, ezért eljárás alá  vont az üzletszabályzatban foglaltak be nem tartása miatt megtagadta a fuvarozást, egyben a  viteldíj visszatérítése mellett döntött. Eljárás alá vont szerint amennyiben a speciális segítséget  igénylő személy nem rendelkezik kísérettel, a légitársaság utaskísérőjének lenne feladata a  segítségnyújtás, ami megfelelő létszámú utaskísérő hiányában biztonsági kockázatot jelenthet. A  biztonsági előírások közül pedig az egyik legfontosabb, hogy egy 44 ülőhelynél többel rendelkező  repülőgépnek vészhelyzet szimuláció során 90 másodperc alatt evakuálhatónak kell lennie, egy  vak vagy siket személy azonban az audiovizuális biztonsági tájékoztatás során nem kaphatja meg  azt a teljes képet, amely szükséges számára a vészhelyzetekre való megfelelő reagáláshoz. A  légitársaság az Európai Parlament és a Tanács a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve  csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 1107/2006. EK rendeletének 4. cikke alapján  írja elő a mozgásukban korlátozott, illetve fogyatékos személyek számára kísérő biztosítását,  illetve tartja fent a jogot ennek hiányában a fuvarozás megtagadására. A honlapon szereplő  tájékoztatás hibás fordítása miatt az angol verzióban nem szerepelt, hogy vak vagy siket utasok  csak egészséges felnőtt kíséretében utazhatnak, így lényegében rájuk is a fogyatékosokra  vonatkozó általános előírásokat kell csak alkalmazni. A légitársaság a téves tartalmú tájékoztatást  az eljárás ideje alatt az angol változatnak megfelelően módosította. Kérelmező szerint az eljárás  alá vont fentiekkel elismerte, hogy diszkriminatív volt a tájékoztatása, és orvosolta is a  problémának ezt a részét, viszont a Kérelmezőt ért kár és költségek nem térültek meg. Kérelmező  azzal a kéréssel fordult eljárás alá vont felé, hogy lehetőségeihez mérten tegye lehetővé azt, hogy  a jövőben az online foglalásoknál jelezni lehessen, ha valakinek kísérőre van szüksége, vagy a  foglalási oldalon jól láthatóan hívja fel a figyelmet arra, hogy a fogyatékos személy azonnal a  foglalás után jelezze fogyatékosságát a légitársaság felé.

 

 A Hatóság határozata szerint a légitársaságnak üzletszabályzata alapján a konkrét esetben  valóban lehetősége volt Kérelmező utaztatásának megtagadására a bejelentési kötelezettség  elmulasztása miatt. A légitársaság a fogyatékosságnak a helyfoglalással egyidejűleg  megkövetelt bejelentését biztonsági előírások betartásának jogszabályi kötelezettségével  magyarázta, azt azonban ésszerű indokkal nem támasztotta alá, hogy az általa konkrétan megjelölt biztonsági előírásoknak a fogyatékosságnak az utazást tíz nappal megelőzően  történt bejelentése esetén miért nem tudott eleget tenni. A Hatóság álláspontja szerint  kifogásolható, hogy a légitársaság a vak személyek fogyatékosságának bejelentését nem egy  konkrétan megjelölt ésszerű határidőhöz köti, aminél rövidebb idő alatt ésszerűen valóban  nem lehetne felkészülni a fogadásukra, hanem egy bizonytalan, foglalásonként változó  időpont betartását követeli meg tőlük, amikor üzletszabályzatában kijelenti: a  helyfoglalással egyidejűleg kell közölni fogyatékosságukat. A Hatóság álláspontja szerint egy  ilyen széles skálán mozgó időintervallum alkalmazása a fuvarozás teljesítésének feltételeként  nem felel meg az ésszerűség követelményének. Az eljárás alá vont továbbá a honlapján  magyar nyelven közzétett, az angol nyelvű tájékoztatótól eltérő tartalmú tájékoztatásában  olyan téves információt tett közzé, amely a vak és siket utasok vonatkozásában az utaztatás  hátrányosabb feltételeit jelölte meg az egészséges, illetve más jellegű fogyatékossággal  rendelkező személyekéhez képest, az internetes jegyigénylésnél viszont nem szerepelt arra  vonatkozó, jól érzékelhető felhívás, hogy a fogyatékosságot a helyfoglalással egy időben  feltétlenül jelezni kell. Eljárás alá vont azt sem igazolta, hogy a sérelmezett esetben mindent  megtett volna az érintett személy számára elfogadható alternatív lehetőség felajánlásáért,  ahogy azt a hivatkozott EK rendelet 4. cikke megköveteli. Kérelmező utazása tehát  kifejezetten a sérelmezett üzletszabályzati rendelkezések miatt hiúsult meg, és a téves  tájékoztatásból következően rajta kívül más vak és siket személyek is alapos okkal  feltételezhették, hogy csak saját kísérővel együtt, azaz kvázi dupla áron utazhatnak a  légitársasággal. A Hatóság álláspontja szerint a légitársaság félrevezető tájékoztatása,  valamint Kérelmező utaztatásának megtagadása révén Kérelmezőnek nemcsak anyagi kára  keletkezett, hanem emberi méltósága is sérült, mert kifejezetten vaksága miatt részesült  diszkriminatív bánásmódban. Az interneten megjelent téves tájékoztatás továbbá más vak  és siket személyeket is elrettenthetett a szolgáltatás igénybevételétől. A Hatóság döntése  meghozatalakor értékelte ugyanakkor a légitársaság azon pozitív hozzáállását, hogy a  probléma felmerülését követően azonnal intézkedéseket kezdeményezett a jogsértő  gyakorlat megváltoztatása érdekében. A Hatóság határozatában a jogsértő magatartás  jövőbeni tanúsítását megtiltotta, elrendelte határozatának 30 napra történő nyilvánosságra  hozatalát, bírság kiszabását azonban eljárás alá vont együttműködési készségére tekintettel  nem tartotta indokoltnak.