EBH/1578/2009

EBH/1578/2009

 

 

Kérelmező azzal fordult a Hatósághoz, hogy munkáltatója kezdeményezte kinevezésének  módosítását, amely szerint áthelyezték volna egy területileg más helyen, a Hivatal  központjában lévő ügyfélszolgálati irodába. Így a lakása és munkahely közötti menetidő a  korábbi 45 perc helyett másfél óra lett volna. Kérelmező nem írta alá az áthelyezésről szóló  kinevezés módosítását, ezért a munkáltató kilátásba helyezte közszolgálati jogviszonyának  megszüntetését. Kérelmező elmondta, hogy amennyiben aláírja a kinevezés módosítását, nem  tudná megoldani, hogy a gyermekét reggelenként iskolába vigye, mivel kb. 45 perccel előbb  kellene elmennie otthonról. Ez azért jelent problémát, mivel gyermeke állandó jelleggel  gyógyszert szed, amit minden nap azonos időben kell beadni, negyed 8-kor, ugyanis a  hatóideje 4-5 óra. Vagyis ha jóval az iskolakezdés előtt adja be a gyógyszert, akkor az iskola  végéig nem tart ki. Kérelmező elmondta azt is, hogy nem hagyhatta volna a gyermekére a  gyógyszer beadását, mert gyakran előfordul, hogy délután elfelejti bevenni, és az iskolába  nem mehet úgy, hogy nem vette be, mert nem tudják akkor kezelni a tanárok a  figyelemzavara és hiperaktivitása miatt.

 

Kérelmező és a munkáltatója közötti egyeztetés eredménytelen volt, ezt követően kérelmező  egészségi állapota megromlott és tartósan táppénzbe került. Miután Kérelmező nem fogadta el  az áthelyezését, a munkáltató felajánlotta számára a különleges foglalkoztatási állományba  helyezést, ami heti 12 óra munkavégzést jelentett volna, azonban ez sem a régi foglalkoztatási  helyén történt volna, és alapilletményének csupán 70%-ára lett volna jogosult, így azt nem  fogadta el.

 

A hatóság egyéb helyzetnek tekintette, hogy Kérelmező gyermeke fogyatékos, állandó  gyógyszeres kezelésre, folyamatos felügyeletre szorul. Kérelmező igazolta azt is, mely szerint  egyedül neveli gyermekét, így családi állapota és anyasága is védett tulajdonság. Kérelmező  igazolta az őt ért hátrányt is, mely szerint amennyiben elfogadja az áthelyezését, akkor a  munkába járással eltöltött idő kedvezőtlenül változik meg a számára, és orvosi igazolással,  pszichológiai szakvéleménnyel támasztotta alá, hogy kiskorú gyermeke súlyos beilleszkedési  nehézséggel, figyelemzavarral küzd, mivel hiperaktív. A gyermek gyógyszeradagolása úgy  van beállítva, hogy az iskolai oktatás időtartamára a gyógyszer hatóideje meglegyen. Emiatt  az adagolást korábbra időzíteni akként, hogy a gyermeket egyedül nevelő Kérelmező oldja azt  meg, nem lehet.

 

Az eljárás alá vont a hatóság felhívása ellenére nem csatolt olyan dokumentumot, amelyben a  munkáltatónál- különös tekintettel a kérelmező szolgálati helyét jelentő ügyfélszolgálati  irodánál- létszámcsökkentés került volna elrendelésre a sérelmezett időpontban. Arra sem  tudott magyarázattal szolgálni, hogy miért éppen Kérelmező szolgálati helyét, az ő státuszát  érintette a létszámcsökkentés, miközben ezen kívül még több ügyfélszolgálati irodát is  fenntartott.

 

 A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont nem tett meg mindent annak érdekében, hogy  Kérelmező családi helyzetére, gyermeke fogyatékosságára tekintettel olyan megoldást  kínáljon fel a számára, amely nem jár aránytalan sérelemmel. Kérelmező 2008. május 9-én  történt személyes meghallgatásakor maga a munkáltatói jogkört gyakorló igazgató  nyilatkozott úgy, hogy Kérelmező személyi körülményeire tekintettel nem alkalmas  ügyintézői munkakörben való foglalkoztatásra, mivel az ügyfélszolgálati ügyintézői  munkakörben,- amely megfelelő lenne a végzettségének- a munkaidő az ügyfelek számától  függ. Ebből levonható az a következtetés, hogy Kérelmezőt a képzettsége alapján egyébként  ügykezelői munkakör helyett ügyintézői munkakörben is lehetett volna tovább foglalkoztatni,  azonban ezt nem ajánlották fel számára családi körülményeire tekintettel. A Kérelmező  családi állapota, gyermekének fogyatékossága legkésőbb a személyes meghallgatásakor  ismertté vált a munkáltatói jogkört gyakorló számára, azonban ezt követően nem tett meg  mindent annak érekében, hogy az ésszerű alkalmazkodás alapján Kérelmező helyett másik munkavállaló áthelyezését mérlegelje, hanem továbbra is Kérelmező személyéhez  ragaszkodott anélkül, hogy ennek a közigazgatási eljárás során ésszerű indokát, az  intézkedéssel okozandó hátrány szükségességét és arányosságát bizonyította volna.

 

Az eljárás alá vont Kérelmezővel szemben nem azzal sértette meg az egyenlő bánásmód  követelményét, hogy az átszervezés miatt őt kívánta áthelyezni másik szervezeti egységbe,  hiszen ekkor nem feltétlenül volt tudomása Kérelmező gyermekének állapotáról, gyógyszeres  kezeléséről,- hanem azzal, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy Kérelmező  fogyatékos gyermekének állapotára figyelemmel az ésszerű alkalmazkodás elvére tekintettel  legalább az eredeti állapot fenntartásának szempontjai alapján hozzon döntést.

 

Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont azzal az  intézkedésével, hogy Kérelmezőt jelölte ki a Központi Hivatalba történő áthelyezésre, és  kilátásba helyezte kérelmező közszolgálati jogviszonyának megszüntetését, - úgy, hogy  előzetesen Kérelmező által a személyes meghallgatása során tájékoztatva lett Kérelmező  egyéb helyzetéről, családi állapotáról és fogyatékos gyermekéről, Kérelmezővel szemben  nem tartotta meg az egyenlő bánásmód követelményét.  A Hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását.

 

  1. január