1612_2009

1612/2009

 

Egy Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a települési önkormányzat intézkedését sérelmezte a  hajléktalan ellátással, valamint a kiadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltakkal  kapcsolatban. Az önkormányzat által korábban kiadott Integrált Városfejlesztési Stratégia  szegregált területnek minősítette a város romák lakta területének egy részét. Ez a terület az anti-  szegregációs terv kiemelt célterületét képezte. Az önkormányzat a szegregáció felszámolására  célként tűzte ki a szegregátumban élők életkörülményeinek javítását, az oktatási integrációt,  valamint a szolgáltatásfejlesztést. Kérelmező álláspontja szerint az önkormányzat képviselő-  testülete egy később meghozott határozatában az anti-szegregációs terv célkitűzéseivel ellentétes  döntést hozott, amikor a városrész szegregátumnak minősített területére helyezte a városban  működő hajléktalan szállót. Kérelmező álláspontja szerint sérti az egyenlő bánásmód  követelményét, hogy a szegregált területre helyezték át a hajléktalan szállót, mivel ezzel hátrányos  helyzetű emberek kerülnek a városrészbe, tovább mélyítve ezzel a szakadékot a város nem  szegregált területeihez képest.

 

A hatóság eljárása során azt vizsgálta, hogy érte-e hátrány a városrész szegregált területén élőket  védett tulajdonságukkal összefüggésben, azáltal, hogy az önkormányzat a hajléktalan ellátást  átköltöztette a szegregátumnak minősített területre. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat csatolta a  hajléktalan szálló átköltöztetéséről szóló képviselő-testületi döntést, az anti-szegregációs tervet,  valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiát.

 

A rendelkezésre álló iratok alapján a hatóság álláspontja szerint nem értékelhető hátrányként, hogy  egy ugyancsak kiszolgáltatott társadalmi csoport (hajléktalanok) ellátása kapcsán az önkormányzat  olyan intézkedést hozott, amellyel a hajléktalanok számára élhetőbb, emberibb körülményeket  teremtett, még akkor sem, ha ezt egy korábban szegregátumnak minősített helyen tette. Az  önkormányzat intézkedése nem volt önkényes, a hajléktalanok ellátásának színvonala minőségileg  javult, mennyiségileg bővült, ugyanakkor az önkormányzat a szegregáció felszámolására is tett  lépéseket, amikor az anti-szegregációs terv részeként felszámolta a városrész szegregált iskoláját.

 

A kérelmező által rendelkezésre bocsátott adatok tehát tárgyi ügyben nem utaltak arra, hogy  kérelmezőt, olyan konkrét hátrány érte volna, amely alapján a hatóság további vizsgálatot  tudott volna folytatni, ennél fogva a hatóság az önkormányzatot nem vonta eljárás alá, és a  kérelmet elutasította.