EBH/163/2010

EBH/163/2010

 

 

A kérelmező panasszal fordult korábbi munkáltatójával szemben, mert az álláspontja szerint  terhessége miatt szüntette meg munkaviszonyát próbaidő alatt. Kérelmező a 3 hónapos  próbaidő letelte előtt 10 nappal szóban tájékoztatta a munkáltatót, hogy gyermeket vár, aki  ezt követően megkísérelte átadni számára a felmondást. A kérelmező álláspontja szerint a  munkáltató azért mondott fel neki még a próbaidő alatt, mert megtudta, hogy várandós.

 

A hatóság eljárás alá vont a munkáltatót, aki elismerte, hogy valóban aznap kísérelte átadni a  felmondásról szóló iratot a kérelmezőnek, amikor közölte vele, hogy gyermeket vár, azonban  arra hivatkozott, hogy a munkaviszony megszüntetése iránti szándék már korábban kialakult,  de mivel a kérelmező táppénzes állományban tartózkodott, megvárta annak közlésével azt a  napot, amikor tudta, hogy a kérelmező személyesen meg fog jelenni. Védekezése  alátámasztásául becsatolta azt a több kolléga között folytatott elektronikus levelezést,  amelynek tárgya kifejezetten az volt, hogy milyen formában szüntesse meg a munkáltató a  kérelmező munkaviszonyát.  A kérelmező a munkáltató védekezésével szemben arra hivatkozott, hogy a csatolt  elektronikus levelezés egy baráti levelezésnek felel meg, ezért nem menetesíti a munkáltatót.

 

A munka törvénykönyvéről szóló 1992 évi XXII. tv. (Mt.) 87. § (1) bekezdés d) pontja szerint  a munkaviszony azonnali hatállyal megszüntethető próbaidő alatt. Az Mt. 81. §-ához fűzött  kommentár szerint a próbaidő intézménye lehetőséget ad mind a munkáltatónak, mind a  munkavállalónak, hogy a munkavégzés során egymás elvárásait, képességeit, a munkavégzés  körülményeit megismerhessék, így előnye éppen abban áll, hogy időtartama alatt bármelyik  fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt .

 

Jóllehet a munkáltató (és munkavállaló) nem köteles megindokolni döntését amennyiben a  munkaviszonyt a próbaidő letelte előtt kívánja megszüntetni, a bírói gyakorlat azonban  egységes a tekintetben, hogy intézkedésének, döntésének meg kell felelnie a rendeltetésszerű  joggyakorlás követelményének. (BH 1995.608). Miként a rendeltetésszerű joggyakorlás  követelménye, az egyenlő bánásmód követelménye is olyan általános alapelv, amely a munka  törvénykönyvének egészét, az abban szabályozott jogviszonyok teljes körét áthatja. Így annak  ellenére, hogy a munkáltató nem köteles megindokolni a munkavállalónak a próbaidő alatt  történő munkaviszony megszüntetéséről szóló döntését, az egyenlő bánásmód  követelményébe nem ütközhet döntése. A hatóság előtti eljárások során a munkáltató sikeres  kimentése érdekében rákényszerülhet, hogy döntését megindokolja, igazolja, hogy a  munkaviszony megszüntetése nem volt összefüggésben a munkavállaló valamely védett  tulajdonságával.

 

 

 

A hatóság megvizsgálta a csatolt elektronikus levelezésben foglaltakat és elfogadta a  munkáltató védekezését, ugyanis abból megállapítható a levél elküldésének időpontja és  tartalma. A levelezés szerint a munkáltató valóban azt megelőzően döntött a  munkaviszony megszüntetéséről, hogy tudomást szerzett volna a kérelmező  terhességéről.  A fentiekre tekintettel a hatóság a védett tulajdonság és a hátrány közötti ok-okozati  összefüggés hiányában a kérelmet elutasította.