EBH/176/2009

EBH/176/2009

 

 

Kérelmező foglalkoztatás körében elszenvedett hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással  fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. A panasz szerint a kérelmező azt kifogásolta, hogy  „érdekképviselethez való tartozása”, szakszervezeti munkája miatt hátrányos  megkülönböztetés érte őt a munkáltató részéről, amiért 2008 tavaszán bejelentéssel élt az  eljárás alá vont felső vezetésénél a szállításban előforduló szabálytalanságok miatt.  Kérelmező szerint a beadvány hatására munkáltatója egészségügyi okkal el akarta távolítani,  de a másodfokú orvosi bizottság alkalmasnak találta a munkára. Kérelmező előadta, hogy az  Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőségnek is panaszt tett, amely elmarasztalta  a munkáltatót foglalkozási szabálysértések miatt. Ennek megtorlásaként a kérelmező az év  végi jutalomból csak a minimumot kapta.

 

A hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel. A becsatolt dokumentumok között szerepelt  egy 2008. január 3-án kelt jegyzőkönyvnek a másolata, amely szerint a kérelmező orvosi  alkalmassági igazolásán az a korlátozás szerepel, hogy 20 kg-nál nehezebbet nem emelhet. A  jegyzőkönyv szerint a kérelmező gerincműtétje után 2008. december 17-től munkába állt, és  az üzemegység vezetője a kérelmező további foglalkoztatása ügyében felkereste az  üzemorvost, és tanácsot kért tőle. Elmondta, hogy a kérelmezőt fővonali járaton tudja csak  alkalmazni, ahol a munkafeladat jellegéből adódóan nem kell emelni. A foglalkozás  egészségügyi orvos az ezen területen való foglalkoztatásnak nem látta akadályát. A  jegyzőkönyv szerint a munkáltató felhívja a munkavállaló figyelmét arra, hogy további  foglalkoztatása során köteles betartani a fentieket, részére 20 kg-nál nehezebb postai  küldemény, postai anyag emelése tilos, amennyiben ezt megszegi, a munkáltatóval szemben  kárigénnyel nem léphet fel. A kérelmező továbbá előadta, hogy panaszbeadványa 2008.  március 19-én íródott, és az orvosi vizsgálatra rendelés 2008. április 2-án kelt. Véleménye  szerint ekkor ért a humánerőforrás levele a végrehajtó szintre. Vita, nézeteltérés nem volt a  kérelmező és a közvetlen munkahelyi vezetője között, az orvosi vizsgálatot nem is ő, hanem  az üzemvezető rendelte el. Fegyelmi eljárás a kérelmező ellen nem indult, saját hibás balesete  sem volt, ennek ellenére az átlag jutalmat sem kapta meg.

 

A hatóság a rendelkezésre álló iratanyagok alapján a munkáltatót eljárás alá vonta és egyben  iratanyagok csatolására valamint nyilatkozattételre hívta föl.

 

Az eljárás alá vont üzemegység vezető védekezésében előadta, hogy a munkavédelmi  szabályzata alapján 30 napon túli táppénzes állomány után a munkáltató köteles a  munkavállalót soron kívüli foglalkoztatás egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatra  küldeni. Mellékelten megküldte a 2008. április 14-én kelt orvosi véleményt, mely alapján a  kérelmezőt gépkocsivezetői munkakörben való foglalkoztatásra alkalmatlannak minősítik.  Továbbá tájékoztatta a hatóságot arról, hogy a másodfokú orvosi alkalmassági vizsgálaton a  kérelmező fellebbezése folytán alkalmas minősítést kapott, és azóta is gépkocsivezetői  munkakörben van foglalkoztatva.

 

Az eljárás alá vont jogi képviselője arról is tájékoztatta a hatóságot, hogy a munkáltató a  2008-as évi bérgazdálkodásának eredményeként felhalmozott megtakarításokat jutalomként  szétosztotta. A jutalom összege személyenként nem lehetett 50.000 Ft-nál kevesebb, és nem  haladhatta meg a 130.00 Ft-ot. A jutalom elosztásánál a jutalom mértékét a ténylegesen  elvégzett munka alapján határozták meg, és azon általános elosztási elvek  figyelembevételével, amit a humán főigazgató az üzletágvezetőnek írt levelében  meghatározott. Ezt a levelet az eljárás alá vont megküldte a hatóságnak.  A kérelmező számára 70.000 Ft jutalmat állapítottak meg. Az eljárás alá vont úgy vélte, hogy  mivel a jutalom legkisebb összege 50.000 Ft, ezért téves a kérelmező azon állítása, hogy a  munkáltató minimális összegű jutalomban részesítette őt.  Az eljárás alá vont az általa előadottak alátámasztására becsatolt továbbá a hatóság részére  egy monogrammos jutalom listát és a túlmunka órákat összesítő táblázatot, amelyek vizsgálatából kitűnt, hogy nem a kérelmező kapta a legkevesebb összegű jutalmat, és volt  olyan személy, akinek több volt a túlmunka óraszáma a kérelmezőénél, de kevesebb  jutalomban részesült, mint a kérelmező.

 

Az eljárás alá vont az egészségi állapot kérdéskörét illetően előadta, hogy a kérelmező 2007.  május 16-án rakodás közben meghúzta a derekát, amit a foglalkoztatási baleseti naplóban is  rögzítettek. Ebből eredően a kérelmező gerincműtéten esett át, aminek következtében  hosszabb időtartamra betegállományba került, majd 2007 decemberében jelentkezett  munkára. A tényleges munkába lépés előtt azonban 2007. december 13-án munkáltatói  beutalóval a szegedi foglalkozás egészségügyi orvosnál vizsgálaton jelent meg, amely 2008.  december 12-ig munkavégzésre alkalmasnak minősítette a kérelmezőt. Ezt a beutalót az  eljárás alá vont szintén csatolta a nyilatkozatához. Ezen az igazoláson szerepelt az a  megszorítás, hogy a kérelmező 20 kg-nál nehezebbet nem emelhet.  Az üzemegység vezető az eljárás alá vont véleménye szerint felelősen járt el, mert utasította a  garázsszolgálatot, hogy a kérelmezőt csak a készenlétes –ügyeletes garázs - szolgálatba lehet  beosztani, mivel az orvosi záradékban szereplő feltételeket biztosító munkakör nincs az  üzemegységnél.

 

Az eljárás alá vont szerint „az újabb orvosi vizsgálatra nem a kérelmező munkaviszonyának  megszüntetésére irányuló szándék miatt, hanem éppen ezzel ellentétben, azért került sor, hogy  továbbfoglalkoztatásának egészségügyi és biztonsági feltételeit biztosítani tudják.”

 

Az eljárás alá vont védekezésében előadta, hogy a munkáltató illetékes vezetői a szegedi  üzemegységnél 2008. április 2-án célellenőrzést tartottak, mely során kiemelten kezelték a  kérelmező 2008. március 19-i beadványában foglalt kérdéseket. A vizsgálat során feltárták,  hogy az utóbbi hónapokban előfordult 20 kg feletti csomag, így nem található a garázsnál  olyan járati szolgálat, amelynél kizárható lenne a 20 kg-nál nagyobb teher emelésének a  szükségessége. Ezen tények ismeretében vált szükségessé, hogy a munkáltató a kérelmezőt  ismételt orvosi vizsgálatra bocsássa.  Ezért a munkáltató egyöntetű álláspontja az, hogy a munkavállaló egészségének megóvása  érdekében a munkáltató kötelezettsége, hogy az orvosi szakvélemény birtokában kétséget  kizáróan meggyőződjön a kérelmező továbbfoglalkoztatásának egészségügyi és biztonsági  feltételeiről.

 

 A hatóság a nyilatkozatokat megküldte a feleknek, majd tárgyalást tűzött ki. A tárgyaláson a  felek egyeztették álláspontjukat, a kérelmező az eljárás alá vont nyilatkozatát elfogadta, és a  hatósághoz benyújtott kérelmét visszavonta.

 

 Fentiek alapján a hatóság az eljárást végzéssel megszüntette.