EBH/177/2009

EBH/177/2009

 

 

Kérelmező 2009. január 12-én kelt kérelemmel fordult a Hatósághoz és sérelmezte, hogy érdekképviseleti tevékenysége miatt – szakszervezeti titkár- hátrányos megkülönböztetés érte őt a munkáltató részéről, amiért 2008 októberében bejelentéssel élt a munkáltató felső vezetésénél a 2008 nyarán szervezett cégoktatás elszámolása kapcsán előforduló szabálytalanságok miatt. A kérelmező szerint a beadvány hatására munkahelyi vezetője mindenféle módon megpróbálta ellehetetleníteni; a cégoktatáson való részvétel díjazásaként kifizetett rendkívüli munka pótlékát megpróbálta levonatni, visszavonni, majd mikor a felsőbb vezetés belátta, hogy a levonás munkajogi akadályokba ütközne, a visszafizetésre nem került sor. Kérelmező sérelmezte azt is, hogy 2009-ben a törvény által előírt maximális átirányítás többszörös idejéig kellett más munkakörben dolgoznia, munkaidejét rendszeresen úgy szervezték, hogy hátrány érje. Előadta, hogy az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőségnek is panaszt tett ez utóbbi sérelmek kivizsgálását kérve, de a vizsgálat még folyamatban van. A munkáltató – vélhetően ugyancsak Kérelmező érdekképviseletben kifejtett tevékenysége miatt,- a munkás szállító járat megszüntetésére tett kísérletet, melynek következtében csak a kérelmező nem tudott tömegközlekedés igénybevételével hazamenni, mivel nem érte volna el az utolsó járatot. Továbbá sérelmezte azt is, hogy a 2008. év végi jutalomból csak a minimumot kapta, holott más diszpécserek ennek kétszeresében részesültek.

 

A hatóság a kérelmet kizárólag abban a vonatkozásban vizsgálta, hogy Kérelmező érdekképviseletben kifejtett, és 2008-ban több vonatkozásban is aktív tevékenysége, valamint az általa előadott sérelmek- 2008. évi jutalom összege, munkásszállító járat megszüntetése, munkaszervezés, átirányítás- között van-e ok-okozati összefüggés, tehát Kérelmező aktív érdekképviseleti szerepvállalása volt-e kihatással a munkáltató döntéseire. A hatóság eljárása során azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét a kérelmezővel szemben a jutalomosztás során, hátrányos megkülönböztetés érte-e a kérelmezőt védett tulajdonsággal nem rendelkező munkatársaihoz képest, és az eljárás megindításáról szóló értesítés átvételét – 2009. március 30.- megelőzően az eljárás alá vont milyen intézkedéseket tett a diszkrimináció feloldása érdekében.

 

Az eljárás során a felek egybehangzóan adták elő, hogy közöttük a kapcsolat azt követően vált feszültté, és romlott meg, miután Kérelmező 2008. nyarán bejelentéssel élt a munkáltatónál a cégoktatás kapcsán felmerült elszámolás helytelenségére hivatkozással, majd ezt követően 2008. novemberében bejelentéssel fordult az OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelőségéhez, mert álláspontja szerint a munkáltató sz-i feldolgozó üzemében több szabálytalanság is tapasztalható volt a munkaidő nyilvántartás, a napi munkaidő mértéke, a távolléti díj fizetése, a fizetett szabadság ideje alatti bérfizetés vonatkozásában. Kérelmező a fenti panaszok kivizsgálása érdekében mint érdekvédelmi titkár fordult az eljárás alá vonthoz, illetve a Felügyelőséghez, tehát érdekképviseleti tevékenysége körében, és nem magánemberként járt el.

 

Az eljárás alá vont Kérelmező fenti bejelentéseit követően intézkedett a munkásszállító járat megszüntetéséről, valamint a 2008. évi jutalom elosztásánál Kérelmező- noha a korábbi évben a maximális mértékű jutalomban részesült- csak a legalacsonyabb összeget kapta meg, szemben más diszpécserekkel, akik Kérelmezőhöz képest kétszer annyi jutalomban részesültek.

 

Nem fogadta el a hatóság az eljárás alá vont azon védekezését , amely elsődlegesen annak alátámasztására irányult, hogy a kérelmező a magatartása, vezetői hozzáállása miatt kapott kevesebb jutalmat. Ennek alátámasztására a hatóság rendelkezésére a 2008-as évben csupán a Humán szakterület illetékes vezetőjének 2008. december 22-én kelt levele áll, amelyben a kérelmező vezetői hozzáállását, viselkedését negatívan értékeli, illetve egy 2008. december 3- ai vitáról szóló tájékoztatás, ami a kérelmező és egy munkatársa között történt. Az eljárás alá vont által hivatkozott tesztírás (2009. március), az ellenőrzési naplóba történt bejegyzés (2009. március 12.), illetve a kérelmezővel szembeni összeférhetetlenségi nyilatkozat (2009. március 26.) azonban mind a 2009. évben történt események sorozata, holott a 2008. évi jutalomról szóló osztólistát 2008. december 9-ig kellett leadni, és a jutalmak utalása már 2008. december 15-én megtörtént. A hatósági eljárás során az eljárás alá vont részéről semmilyen dokumentum nem került bemutatásra, amely a kérelmezőt viselkedése miatt a vizsgált időszakban elmarasztalta volna, a kérelmező sem munkájával, sem viselkedésével kapcsolatosan írásbeli figyelmeztetésben nem részesült, fegyelmi eljárást nem kezdeményeztek ellene. A munkáltató nem tudott felhozni semmilyen konkrét érvet, illetve felmutatni olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy a kérelmező munkája a többi diszpécser munkájától lényegesen eltért volna, illetve amellyel a munkavégzés minőségével összefüggő indokát adta volna a jutalmak összegében mutatkozó különbségnek.

 

A hatóság bekérte a 2007. évre vonatkozó jutalomlistát, amelyből megállapítható, hogy abban az évben kérelmező a jutalom maximális összegében részesült, az eljárás alá vont azonban a legutóbbi, 2009. október 27-én írt beadványában sem tudott semmilyen indokot bemutatni arra nézve, hogy egy év alatt- annak ellenére, hogy Kérelmezőt munkája miatt semmilyen munkáltatói intézkedésben- figyelmeztetés, fegyelmi indítás stb.- nem részesítették, miért változott (csökkent) a jutalom mértéke. Nem fogadható el az eljárás alá vont azon kimentése sem , amelyben a kérelmezőnek, mint munkavállalónak az Mt. 103.§ (1) bekezdés c) pontjában lefektetett együttműködési kötelezettségére hivatkozik, illetve arra, hogy a kérelmező a kis létszámú munkahelyi közösség kölcsönös bizalmon alapuló jogviszonyát próbálja megbontani, mivel az együttműködési kötelezettség az Mt. 3.§ alapján a munkáltatót is terheli.

 

A hatóság a fent leírtak alapján arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont a 2008. évi jutalomelosztással kapcsolatos intézkedésével megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és kérelmezőt közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette a többi diszpécserhez képest azzal, hogy az eljárás alá vont a többi diszpécsernek dupla összegű jutalmat adott, mint az azonos munkakörben dolgozó kérelmezőnek. A hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható - a későbbiekben anonimizált formában megküldésre kerülő- határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét a  www.egyenlobanasmod.hu honlapján. (Az eljárás alá vont keresettel fordult a Fővárosi Bírósághoz a döntéssel szemben.)