Tájékoztató az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2008. évi tevékenységéről

Tájékoztató az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2008. évi tevékenységéről

  

 

 

TÁJÉKOZTATÓ

 

az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2008. évi tevékenységéről, 
valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség 
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 
alkalmazásának tapasztalatairól

 

 

 

 

Budapest, 2009. július

 

 

 

 

 

  • Rövidösszefoglaló

 

A tavalyi évben a hatósághoz 1153 kérelem, beadvány érkezett. Ez 52,5 %-kal meghaladja az előző (2007. évi) ügyforgalmat.

 

Az 1153 ügyből határozattal zárult le 356, áttétellel 171, tájékoztató levéllel 474. A 2009-es évre áthúzódó ügyek száma 152.

 

Az 1153 ügy megoszlása:

 

2009-re áthúzódó ügyek 152

 

 

A 356 vizsgált ügy 37 esetben zárult elmarasztalással. Ez szintén emelkedést mutat a 2007. évihez képest, amikor is ez a szám 29 volt, azonban arányában az egyéb döntésekhez képest lényegében nem változott.

 

Az elmarasztalások    a    foglalkoztatás és   a    szolgáltatás     területét    érintették  a      legnagyobb arányban, melyek közül az előbbi évek óta közel 60 százalékos arányt képvisel.

 

A törvény által meghatározott védett tulajdonságok alapján megállapítható, hogy a legtöbb esetben az egyéb tulajdonsággal (a személyiség lényegi vonásához tartozó, de az egyenlő bánásmódról      és   az      esélyegyenlőség    előmozdításáról    szóló    2003.   évi CXXV.     törvényben [Ebktv.] önállóan nem nevesített tulajdonság), a fogyatékossággal, az életkorral, valamint az anyasággal  és   etnikai      hovatartozással     összefüggésben    érte      a    panaszosokat  hátrány.     (A fogyatékossággal élők panaszainak ugrásszerű megnövekedésében az játszott szerepet, hogy egy területi szövetség a vakok és csökkentlátók képviseletében 19 gyógyszergyártó, illetve forgalmazó cég ellen közérdekű igényt érvényesített, miszerint a gyógyszertájékoztatók a vakok és gyengénlátók számára nem megfelelő módon készülnek.) Ezen kívül a tavalyi évben két közérdekű igényt érvényesítettek a hatóság előtt. Mindkét esetben pontosan meg nem határozható személyek nagyobb csoportját érte vagy fenyegette hátrány. Ilyenkor nem szükséges minden panaszosnak kérelmet benyújtania, hanem ügyüket olyan szervezet képviselheti,   járhat el a hatóság előtt,   amelynek alapszabályában, alapító okiratában,      feladatai    között  szerepel     az  adott   hátrányos  helyzetű    csoport      társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítása. Közérdekű igényérvényesítésre 2007. január 1-től nyílt lehetőség   a    hatóság     előtt     is,  ez  idáig    ezzel    az  új   jogi      lehetőséggel    kevés      érdekvédelmi szervezet élt.

 

 

 Az elmarasztalások alapján hozott szankcióként 9 ügyben szabott ki összesen 13.000.000 Ft pénzbírságot a hatóság, melynek legkisebb összege 500.000 Ft, míg legnagyobb összege 3.000.000 Ft volt. 27 esetben az elmarasztaló határozat nyilvános közzétételét is elrendeltük.

 

2007. évi egyezségek számához képest 2008-ban ugrásszerűen megemelkedett a kölcsönös engedményeken alapuló, ily módon a hosszú távú és békés együttélést biztosító egyezségek száma. Míg 2007-ben 3 ügyben, 2008-ban 23 ügyben született egyezség.

 

A hatóság fennállása óta (2005. február 1.) összesen 898 érdemi határozatot hozott. Ebből ez idáig 74 határozat bírósági felülvizsgálatát kérték a felek. 2008-ban 25 esetben a kérelmező, 10  esetben      pedig   az  eljárás      alá vont     támadta     meg     a    hatósági    határozatot.     A   jelenleg folyamatban lévő bírósági ügyek száma 21. A 2008-ban bíróság előtt befejeződött 35 ügyben 2 esetben adott helyt jogerősen a bíróság a határozatot megtámadó fél kérelmének, ebből 1 esetben helyezte hatályon kívül a határozatot,

 

 további 1 esetben pedig hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. 25 esetben osztotta a bíróság a hatóság álláspontját, és helyben hagyta annak határozatát. 5 esetben került sor a keresetlevél idézés nélküli elutasítására, 3 esetben pedig – a felperes keresettől való elállása folytán – a bíróság végzéssel megszüntette az eljárást. A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a 2008. évben a hatóság eredményessége 92 %-os volt, ami azért is jelentős, mert a hátrányos megkülönböztetés tilalmának fogalma és ennek eljárási szabályai újszerűek a magyarországi ítélkezési gyakorlatban.

 

A 2008-ban vizsgált panaszok földrajzi megoszlása a következő volt:

 

  1. Budapest: 135
  2. Pest Megye: 43
  3. Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) Megye: 28
  4. Szabolcs-Szatmár Megye: 19
  5. Baranya Megye: 14
  6. Hajdú-Bihar Megye: 11
  7. Jász-Nagykun-Szolnok Megye: 11

 

A legkevesebb panasz (4) Békés megyéből érkezett. A panaszok száma és a döntések tartalma nem állnak korrelációban egymással. BAZ megyéből például 28 vizsgált panasz érkezett, de ebből 1 elmarasztaló döntés született. Somogy megyéből viszont 6 panaszból 2 elmarasztaló határozatot hozott a hatóság. Az    Egyenlő      Bánásmód Hatóság    tevékenységét meghatározó   jogszabályok   elsőrendű kötelezettségként írják elő, hogy a kérelmező lakóhelyén kell tárgyalást tartani – legyen az az ország legtávolabbi részén is. A hatóság ügyintézői 2008-ban 212 tárgyalást tartottak az ország különböző településein.

 

Nemcsak   a    jogsértést  megállapító     határozatok     viszonylag alacsony    száma, hanem a      474 tájékoztató levéllel zárult ügy is jelzi az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ismeretek hiányát. Amellett, hogy a tájékoztató levelekben a hatóság részletesen ismerteti a panaszossal    a    hátrányos      megkülönböztetésre   vonatkozó szabályokat,    törekszik   arra,     hogy konkrét segítséget nyújtó hivatalhoz, hatósághoz stb. „irányítsa” az ügyfelet. Ez az idő és energia megspórolható lenne azonban, ha az ügyfelek tisztában lennének azzal, mit jelent a hátrányos megkülönböztetés, milyen esetekben járhat el a hatóság csak kérelemre, és milyen esetekben hivatalból, hogy a névtelen bejelentéseket nem tudjuk vizsgálni, stb.

 

Az eddigiekből levonható és a jövőre nézve is iránymutató következtetés lehet, hogy más állami és civil szervezetekkel együttműködve a felvilágosító tevékenységet hatékonyabbá kell tenni.

 

A hatóság munkatársai 2008-ban 171 esetben vettek részt szakmai konferenciákon, tartottak előadásokat és 189 esetben jelentek meg a médiában.

 

 

 A hatósági eljárás a panaszos, kérelmező részére ingyenes, kivéve, ha rosszhiszeműen járt el. A hatóságnak működése megkezdésétől (2005 februárjától) ez idáig egyetlen esetben sem kellett olyan döntést hoznia, amelyben rosszhiszeműséget kellett volna megállapítani és ez alapján a költségek viselésére kötelezni a kérelmezőt.

 

  • 2008. évben „célegyenesbe” került a TÁMOP 5.5.5. elnevezésű - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” - program elkészítése, melynek kedvezményezettje a hatóság. A program szerződésének aláírására várhatóan 2009. májusában kerül sor. A program egyik leglényegesebb eleme, hogy az ország 20 Esélyek Házában, valamint Budapesten egy-egy ügyvéd segíti majd a panaszosokat abban, hogy a hatósághoz szakszerű, a szükséges iratokkal ellátott panaszok érkezzenek, ezáltal lerövidül az ügyintézési határidő is, mert szükségtelenné válik a – sajnos jelenleg heteket igénybe vevő – hiánypótlás. Természetesen nő a fogadóórák száma, így értelemszerűen az ügyek, panaszosok számában is jelentős emelkedés várható. A megnövekedett feladatokra és munkateherre tekintettel a hatóság 2008-ban 4 fős létszámbővítésre kapott lehetőséget, de ez még mindig jóval alatta marad a hatékonyabb munkavégzéshez szükséges létszámnak, figyelembe véve a panaszok drasztikusan növekvő számát, és a törvényben, valamint a kormányrendeletben megfogalmazott nem hatósági feladatokat. Ebből fakadóan 2008-ban is elenyésző volt a hivatalból indított eljárások száma és közérdekű igényérvényesítés keretében perindításra sem került sor. A hatóság tevékenységében prioritásként a diszkriminációs ügyek vizsgálata, a közvélemény tájékoztatása, a civil-és társadalmi szervezetekkel történő kapcsolattartás és a nemzetközi emberi jogi szervezetek információs igényeinek kielégítése állt.

 

  • II. Hatósági tevékenység

 

  • 1. Abeadványok, panaszok jellemzői

 

A 2008. év adatai alapján általánosságban elmondható, hogy a hatóság ügyiratforgalma ugrásszerűen megemelkedett: míg 2005-ben 491, 2006-ban 592, addig 2007-ben 729, 2008- ban pedig 1153 hatósági ügyben járt el. 2008. év elején 126, 2009. év elején 152 eljárás volt folyamatban a hatóság előtt. Azon ügyekben, amelyekben a beadványozók nem kezdeményezték a hatóság eljárását, csupán felvilágosítást, jogi tanácsot, információt kértek, a hatóság az előző évekhez hasonlóan tájékoztató levelet küldött az érintettek részére. Ezek száma ugyancsak emelkedett: míg 2006-ben 306, addig 2007-ben 348, 2008-ban pedig 474 tájékoztató levél kiküldésére került sor. Az 1153 beadványból, 2007-ben 159, 2008-ban 356 ügy zárult le érdemi döntéssel.

 

 Szintén emelkedett azon ügyek száma is, amelyekből egyértelmű volt, hogy nem indítható vizsgálat. Az élet szinte valamennyi területét érintő jogsérelmek miatt fordultak panasszal a hatósághoz, pl. bíróságok, különféle hatóságok döntéseit kifogásolták, a jogérvényesítési lehetőségekről kértek tájékoztatást. Számos esetben a hatóság tevékenységével kapcsolatban kértek információkat: az eljárás lefolytatásának menetéről, illetve a lehetséges döntések mibenlétéről. Ezekben a beadványokban a legtöbb esetben nem diszkriminációs jogsérelemről számoltak be az érintettek, éppen ezért a hatóság – folytatva korábbi években megkezdett gyakorlatát – nem csupán a hatáskörének hiányáról tájékoztatta a panaszost, hanem minden esetben törekedett arra, hogy részletes és konkrét tájékoztatást nyújtson a jogérvényesítési lehetőségekről. 171 beadvány a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más közigazgatási szervhez került áttételre.

 

Sok esetben a panaszos elektronikus levélben terjesztette a hatóság elé beadványát anélkül, hogy postai elérhetőségét megjelölte volna, így a kérelem nem felelt meg az eljárás megindításához szükséges formai követelményeknek. Ezekben az esetekben a hatóság elektronikus levélben hívta fel a kérelmezőt arra, hogy postai úton a megjelölt okiratok csatolása mellett terjessze elő kérelmét. Amennyiben ezt követően a kérelmezőtől sem postai, sem elektronikus úton nem érkezett válasz, a hatóság formai döntést nem hozhatott az ügyben. Előfordult olyan is, hogy a panaszos a hatóság kifejezett kérése ellenére sem jelölte meg postai elérhetőségét, majd a hatóság tájékoztató levelét követően, megköszönve a hatóság segítségét, arról tájékoztatta a hatóságot, hogy problémája időközben megoldódott, ezért nem kéri a hatósági eljárás lefolytatását.

 

A tájékozódó jellegű beadványok egy részében a panaszosok az Ebktv. egy-egy rendelkezésének értelmezését kérték. Ezen megkereséseken belül a legnagyobb számban olyan beadványok érkeztek a hatósághoz, amelyek a foglalkoztatáshoz, a munka világához kapcsolódnak és a megkereső életkorával illetve egyéb helyzetével voltak összefüggésben, illetve amelyekben védett tulajdonságot nem jelöltek meg. Kisebb számban érkeztek tájékozódó jellegű megkeresések a foglalkoztatás területéről a panaszosok nemi hovatartozásával és anyaságával (terhességével) kapcsolatban, továbbá a fogyatékosok részéről az áruk forgalmazásával és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban. További tájékozódó jellegű megkeresések érkeztek még a szociális biztonság és az egészségügy, az oktatás és képzés, az állami támogatás igénybevétele területéről. A megkeresések között találunk olyanokat is, amelyek más közigazgatási szervek feladataira és hatáskörére vonatkoztak, azokra vonatkozón kértek információt a hatóságtól. A hatóság több esetben tanácsolta a panaszosoknak a mediációs eljárások igénybevételét (pl. Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat), illetve tájékoztatta az ügyfeleket a jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről, így az IRM Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának elérhetőségéről.

 

 A hatósághoz 313 olyan panasz érkezett, amelyben a panaszos az elszenvedett sérelem mellett védett tulajdonságot is megjelölt, ami az eljárás megindításának egyik feltétele. A legtöbb panasz itt is a foglalkoztatás területéhez kapcsolódott, összesen 119. Jelentős számban és azonos arányban érkeztek még beadványok a szociális biztonság és egészségügy, az áruk forgalmazása és a szolgáltatások igénybevétele területéről és a hatósági jogkört gyakorló szervek eljárásai miatt. A beadványok 28 százalékában a panaszos nem jelölt meg védett tulajdonságot, ezért a hatóság a panaszt áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez. A panaszok 5, 7 %-ában a hatóság hatásköre megállapítható volt, azonban hiánypótlásra kellett felhívni a beadvány előterjesztőjét. Mivel az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, a hatóság az eljárás megszüntetéséről döntött. Minden további ügy (66, 3 %) tájékoztató levéllel zárult, mert sem az ügy áttételének, sem az eljárás megindításának feltételei nem álltak fenn.

 

 

 A konkrét panaszok 19,5 %-ában a panaszos bírósági illetve ügyészségi közhatalmi döntéseket, továbbá jogszabályi rendelkezéseket kifogásolt. A panaszok egy jelentős része polgári jogi igény érvényesítésére irányult, így például birtokháborítással, társasházi közös tulajdonnal állt összefüggésben, családjogi természetű problémákra vonatkozott, illetve bírósági végrehajtási eljárást sérelmezett. Ez utóbbi ügyekben a hatóság hatáskörének hiányát állapította meg.

 

A panaszok jellegéből adódóan a legtöbb kérelmet, amelyben a hatóság hatáskör hiányában nem járhatott el a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tettük át (48). A tárca Lakossági Kapcsolatok Osztályával egy-egy ügy konkrét kezeléséről személyes konzultációt is folytattunk, illetve kértük, hogy a panaszosnak írt válaszuk másolatát juttassák el a hatósághoz. Ezek utóbb más ügyekben hasznos szakmai segítséget jelentenek a hatóság számára az ügyfelek minél teljesebb körű tájékoztatásában.

 

Folytatás