EBH/227/2009

EBH/227/2009

 

 

A kiskorú, sajátos nevelési igényű kérelmező jogi képviselője útján panasszal fordult a  hatósághoz egy alapítványi fenntartású általános iskolával szemben azért, mert az álláspontja  szerint fogyatékossága miatt utasította el felvételi kérelmét, annak ellenére, hogy alapító  okirata szerint szakfeladatként látja el a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrált  oktatását. A felvételi jelentkezést elutasító döntést a felvételiztető osztálytanító telefonon  közölte a gyermek édesanyjával, hivatkozva arra, hogy „nem akarnak gyogyós iskolát  csinálni” és eleve nem vesznek fel olyan gyermeket, akinek papírja van arról, hogy valami  nincs rendben.

 

A hatóság eljárás alá vonta az iskolát, amely elsősorban azzal védekezett, hogy alapító okirata  tartalmaz egy 10%-os létszámkorlátot az egy osztályban tanítható SNI-s gyermekek  létszámára vonatkozóan. Kérelmező egy olyan összevont osztályba felvételizett, amelybe már  járt egy tanulási nehézségekkel küzdő gyermek, továbbá Kérelmezővel egyidejűleg egy  epilepsziás gyermek is felvételizett. Az iskola szerint tehát kérelmező felvételével  meghaladták volna a 10 fősre tervezett osztályban az SNI-s gyermekek arányára vonatkozó,  alapító okiratba foglalt szabályt.  A hatóság felhívására azonban az iskola elismerte, hogy az általa hivatkozott tanulók egyike  sem rendelkezett a felvételi időpontjában a sajátos nevelési igényt kimondó szakértő és  rehabilitációs bizottság által készített szakvéleménnyel.  A tárgyaláson ugyanakkor az is elhangzott, hogy mind az iskola igazgatója, mind az  osztálytanító arra törekedtek, hogy csökkentsék az SNI-s gyermekek számát, mert a  településen olyan híre ment az iskolának, ahová minden problémás gyermeket felvesznek. Az  osztálytanító elismerte ugyanakkor, hogy mondhatott olyasmit a telefonban, hogy nem  akarnak „gyogyós iskolát”. A tárgyaláson fény derült arra is, hogy az epilepsziás felvételt  nyert gyermek nem kezdte meg végül tanulmányait az iskolában és az igazgató által  hivatkozott másik gyermek is teljesen egészséges, nincsenek tanulási problémái.

 

A hatóság elmarasztalta az Iskolát, ugyanis megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont  Kérelmező felvételét annak fogyatékossága miatt utasította el annak ellenére, hogy a  sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását szakfeladatként vállalta. Az  eljárás folyamán minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy sem a felvétel  idején már elindult első osztályban, sem a 2008. szeptemberében indítandó osztályban  nem volt sajátos nevelési igényű gyermek. Másrészt Kérelmezőt saját állapota-  autisztikus, de nem autista személyiségjegyei - sem tette olyan, az Iskola számára  kezelhetetlen, problémás gyermekké, amely eleve kizárta volna felvételét, hiszen  kimondottan az Igazgató hivatkozott arra, hogy korábban volt már autista tanulója az  Iskolának. A hatóságnak értékelnie kellett azt a körülményt is, hogy jelenleg Kérelmező  az egészséges gyermekekkel együtt, integráltan tanul, anélkül, hogy állandó  gyógypedagógus felügyeletére szorulna.  A hatóság tárgyi ügyben a jogsértő Iskolát eltiltotta a jövőbeni jogsértések tanúsításától  annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő a jövőben Kérelmező felvételi kérelmének  elutasításához hasonló jogsértés. A hatóság a közvélemény minél szélesebb tájékoztatása  érdekében és a jövőben hasonló jogsértések megelőzése céljából anonimizált határozatát  megküldte az eljárás alá vont iskolát fenntartó alapítványnak, hogy a 362/2004. (XII.  26.) Kormányrendelet 16. § (2) bekezdése alapján gondoskodjon annak székhelyén  történő nyilvánosságra hozataláról.