EBH/231/2008

EBH/231/2008

 

 

 

A magyar, orosz, népművelés és drámapedagógus szakos tanár kérelmező azzal a panasszal  fordult a hatósághoz, hogy munkáltatója, egy vidéki általános iskola megsérti vele szemben az  egyenlő bánásmód követelményét, miután a szintén az iskolánál tanító férje az Egyenlő  Bánásmód Hatósághoz fordult az iskolával szemben. A hatóság előtt folyamatban volt eljárás  megszűnt, miután az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat közreműködésével a felek megállapodtak  és a kérelmező férje a kérelmét visszavonta. A kérelmező szerint a felek közötti nézeteltérés  miatt őt érték sérelmek.  Az iskola a hatósági eljárás megindulását követően elbocsátotta tanári állásából a kérelmezőt.  A kérelmező szerint a munkáltató felmondása a férje és az igazgató közötti nézeteltérésen túl  összefüggésben áll az ő eltérő szakmai véleményével. A kérelmező szerint álláspontját támasztja  alá az a tény, hogy egyedül ő rendelkezik drámapedagógia oktatására jogosító szakképesítéssel  a tanárok közül, mégis őt bocsátották el a létszámleépítés alkalmával.  Az elbocsátás miatt a panaszos munkaügyi pert kezdeményezett, keresetében azonban nem  hivatkozott az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére.

 

A hatóság eljárást indított és két tárgyalást tartott, továbbá beszerezte az intézményfenntartó  önkormányzat által a hatósági eljárással párhuzamosan elrendelt oktatási szakértői vizsgálat  megállapításait tartalmazó jelentést és az intézményfenntartótól írásban kérte, hogy fejtse ki  álláspontját.

 

A Képviselő-testület határozata alapján került sor az eljárás alá vont iskolában 3 pedagógus  elbocsátására. A felek egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy korábbi jó kapcsolatuk a  kérelmező férje és az iskola igazgatója között kialakult nézeteltérést követően romlott meg. A  kérelmezőt megviselték férje munkahelyi problémái, ami a munkáján is érezhető volt. Oktatási  és fegyelmezési problémák merültek fel a kérelmező munkájával kapcsolatban. Az iskola  igazgatója a kollégák jelzése alapján rendelet el szakmai vizsgálatot a kérelmező által tanított  osztályokban. A vizsgálat eredményéből nem lehet egyenesen következtetni a tanár munkájára  és más tanárok esetében is előfordult fegyelmezési probléma az oktatás során. Az alapfokú  művészeti iskolák országos minősítését végző testület 2007. július 3.-án a minősítési eljárás  megindításáról értesítette az eljárás alá vontat, aki ebből következtethetett arra, hogy XY tanár  megfelelő végzettséggel rendelkezik drámapedagógia oktatásához.  Az intézményfenntartó által elrendelt oktatásszakértői vizsgálat megállapította, hogy a felső  tagozaton megfelelő szakirányú végzettség nélkül 7. és 8. osztályban magyar tantárgyat  oktatnak. Az 50 főt foglalkozató iskolában a kérelmezőn kívül 2 pedagógusnak volt 3  gyermeke.  Az eltérő, más vélemény, mint védett tulajdonság pontosan meghatározható és bizonyítandó  kell legyen az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása során, mivel ritka az a helyzet, amikor  minden érintett egyetért. Ezért a munka koncepcionális elemét vagy az egyenlő bánásmód  követelményét érintő kérdések, eltérő vélemények vonhatók e körbe, figyelemmel arra is, hogy  minden munkahelyet a hierarchizálás és a szervezeti és működési szabályzatban leírt  munkakörök rendszere működtet. Az eljárás során nem lehetett bizonyítani, hogy ilyen jellegű  lett volna a véleménykülönbség a felek között.

 

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező férje és az iskola igazgatója között kialakult  nézeteltérés mindkét fél számára megterhelő, súlyos konfliktussá alakult, amely mindkettőjük  esetében súlyos egészségi problémákat is okozott. Ebből következik, hogy a kérelmező  zaklatottnak érezhette magát közös munkahelyükön és annak feloldására az intézmény vezetője  semmiféle intézkedést nem tett. Ehelyett elbocsátásáról rendelkezett, amely összefüggésben állt  a kérelmező házastársa és közte kialakult konfliktussal.

 

 A hatóság ugyanakkor elfogadta az eljárás alá vont védekezését a tekintetben, hogy a művészeti  iskolák országos minősítését végző testület 2007. július 3.-án kelt előzetes döntése szerint XY  tanár megfelelő végzettséggel rendelkezik drámapedagógia oktatásához és csak ennek ismeretében nevezte meg az elbocsátandó személyeket. Ugyanakkor nem fogadta el  kimentésként azt, hogy a magyar tantárgyat képesítés nélkül oktató tanárok kiválóan végzik  munkájukat. Nem fogadta el a hatóság a kérelmező elbocsátását alátámasztó indokként a  munkájával kapcsolatban felmerülő szakmai kifogásokat, mert azok a kérelmező férje és az  iskola igazgatója között kialakult konfliktus után jelentkeztek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy  a munkáltatónak ne lenne joga a szükséges munkáltatói intézkedéseket megtenni ilyen esetben.

 

Az eljárás alá vont nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy a magyar szakos tanár kérelmezőt  nem a kérelmező férje és az iskola igazgatója között kialakult nézeteltérés miatt érte hátrányos  megkülönböztetés, amikor az intézményfenntartó döntésére és a munkájával kapcsolatban  felmerült szakmai kifogásra hivatkozva elbocsátotta, miközben az iskolában nem volt elegendő  magyar szakos tanár a felső tagozat 7. és 8. osztályában. A kérelmező 3 gyermekes családanya  is egyben, ami azt jelenti, hogy a munkáltatótól elvárható, hogy fokozott figyelemmel legyen a  munkavállaló elbocsátásának megindokolásánál.

 

A hatóság részben megalapozottnak találta a kérelmező kérelmét és megállapította, hogy a  munkáltató az Ebktv. 8.§ t) pontjába ütköző módon közvetlen hátrányos  megkülönböztetést valósított meg a kérelmezővel szemben, amely magatartásával  megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.  A Hatóság az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás további folytatásától, a  határozat nyilvánosságra hozatala mellett döntött.

 

  1. március 11.