EBH/264/2010

EBH/264/2010

 

 

Egy hátrányos helyzetű gyerekek érdekeit képviselő alapítvány közérdekű igényérvényesítés  keretében panasszal fordult egy általános iskolával és az azt fenntartó önkormányzattal  szemben, mert álláspontja szerint azok megsértették 60-70, általuk pontosan nem ismert  halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) mélyszegény és egyben cigány gyermek és kb. 20  sajátos nevelési igényű (SNI) és egyben cigány gyermek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Az  alapítvány szerint a roma HHH gyermekek hátrányt szenvednek az iskolai étkeztetés és a  napközis ellátáshoz való hozzájutás terén, az SNI-s roma gyermekeket az iskola szegregálja,  őket külön épületben oktatja, továbbá osztály és csoport szinten is elkülöníti a roma tanulókat  azzal, hogy a képességkibontakoztató programjába roma tanulók egyáltalán nem vagy csak  elvétve kerülnek be. Az etnikai adatokkal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a tanulók  etnikai származását saját percepcióik, illetve a helyi cigány kisebbségi önkormányzat  elnökének nyilatkozatára alapozták.

 

Az eljárás alá vont általános iskola és a fenntartó önkormányzat az eljárás során azzal  védekezett, hogy nincs tudomásuk a tanulók etnikai hovatartozásáról, erről nyilvántartást  nem vezetnek és így fogalmilag kizárt, hogy etnikai alapon bármilyen különbséget tennének.  Az iskolai étkeztetéssel kapcsolatban a fenntartó a konyha kapacitásának szűkösségére  hivatkozott, valamint rámutatott arra is, hogy az iskolai étkezést igényelni kell, és a kérelmező  alapítvány által megjelölt tanulók nem jelentették be a megadott határidőn belül, hogy  igénybe kívánják venni az ingyenes étkezési lehetőséget.  A napközibe ugyancsak külön, meghatározott határidőn belül lehet jelentkezni és az iskola  korlátozott kapacitásából adódóan véges a napközibe felvehető gyermekek száma.  Az SNI tanulók tekintetében ugyancsak tagadta, hogy a gyermekek etnikai alapon  részesülnének szegregált oktatásban, hivatkozott arra, hogy valamennyi, szegregáltan oktatott  SNI tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakérői bizottság véleménye alapján részesült  szegregált oktatásban.  Az általános iskola részletesen ismertette tehetséggondozó programját, hangsúlyozta, hogy a  programba való kiválasztás kizárólag a tanulók képességei alapján történik, amelyet  pszichológusok végeznek el az alsó tagozat negyedik évfolyamán. Az iskola hivatkozott arra  is, hogy a program átjárható, olyan tanulók is bekerülhetnek kimagasló teljesítményük  alapján, akik az első felmérés során nyújtott teljesítményük alapján még nem kerültek  kiválasztásra.

 

 A hatóság az ügyben széles körű bizonyítást folytatott le. Az eljárás megindításáról szóló  értesítést megelőzően helyszíni szemlét tartott az iskolában, megtekintette az SNI-s  tanulóknak helyet adó épületet és osztályokat, az iskolai ebédlőt és számos osztálytermet járt  végig. A szemlén a hatóságot a tanulók etnikai hovatartozása megállapításában a helyi  kisebbségi önkormányzat elnöke segítette. A helyszíni szemlén részt vettek az Oktatási  Hivatal szakértőként kirendelt munkatársai is.  A hatóság tárgyaláson kívül több roma származású szülőt is meghallgatott.

 

 A vizsgálat során az iskola és az önkormányzat is arra törekedett, a szegregáció elismerése  nélkül, hogy az alapítvány által sérelmezett területeken megegyezés születhessék.  Tehetséggondozó programját felülvizsgálva az iskola vállalta, hogy a 2010/2011-es tanévtől a  HHH tanulóknál az első évfolyamtól képességfelmérő szűrést végez és annak eredménye  alapján heti egy órás fejlesztőprogramot ajánl fel a gyerekeknek elősegítve, hogy a negyedik  évfolyamon történő beválogató méréskor eredményesebben szerepelhessenek és részt  vehessenek a komplex tehetséggondozó programban.

 

Az iskola egyes, szegregáltan oktatott SNI gyermek szakértői vélemények módosítását  kezdeményezte a szakértői bizottságnál, ennek eredményeként hat szegregáltan oktatott sajátos nevelési igényű tanuló a 2010/2011-es tanévben már integráltan folytathatta  tanulmányait.

 

Az eljárás alá vont önkormányzat a konyha összkapacitását megnövelte, az iskola pedig  vállalta, hogy az iskolai étkeztetés és a napközis ellátás során is előnyben részesíti a HHH  tanulókat.

 

A helyi kisebbségi önkormányzat vezetője vállalta, hogy a szülők meghatalmazása alapján  közvetít a szülők és az iskola között és elősegíti, hogy az SNI gyermekek szülei éljenek a  felülvizsgálat lehetőségével.

 

 A hatóság a felek által megkötött egyezséget határozatával jóváhagyta.