324_2009

324/2009

 

Kérelmező foglalkoztatás körében elszenvedett hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. A kérelmező azt sérelmezte, hogy „egészségi állapota” és „vallási vagy világnézeti meggyőződése” miatt hátrányos megkülönböztetés érte őt a 2008. december 17-én tartott állásinterjún, ahol az egyesület egyik vezetője megalázóan viselkedett vele, gúnyos megjegyzéseket tett arra, hogy a kérelmező vegetáriánus, illetve felekezet kívüli. Kérelmező azt is sérelmezte, hogy aláíratták vele a hivatalos papírt, amit neki kellett volna a Munkaügyi Központba visszavinni, ehelyett azt mondták neki, hogy majd a munkáltató postázza, és hogy ezt így szokták intézni, valamint ígéretet tettek, hogy majd 2009. január 6-án felhívják a munkakezdés miatt. A visszahívás nem történt meg, ezért a kérelmező érdeklődött, és a következő választ kapta az említett vezetőtől: „Úgy döntöttem, nem kellesz, nem felelsz meg.”

 

A hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, majd a rendelkezésre álló iratanyagok alapján az egyesületet eljárás alá vonta és egyben iratanyagok csatolására valamint nyilatkozattételre hívta föl.

 

Az eljárás alá vont intézményvezető védekezésében előadta, hogy a kérelmező a Munkaügyi Központ közvetítése által jelentkezett náluk szociális gondozói munkára. A közvetítő lapot azért nem igazolta le, mert több jelentkező is volt, és meg akarta őket hallgatni, ezért a döntést későbbre halasztotta. Felajánlotta a kérelmezőnek, hogy majd ő visszaküldi a közvetítő lapot, és telefonon értesíti majd az eredményről. Mivel a kérelmező aggódott emiatt, felhívták a Munkaügyi Központ munkatársát, aki arról informálta őket, hogy ez így szabályos, a munkáltató is visszaküldheti a közvetítő lapot, majd tájékoztatásul elmondta, hogy a kérelmező nem is akart elmenni az interjúra, mivel nem akar közhasznú foglalkoztatott lenni. Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy a visszahívás időpontját nem jelölte meg, mivel nem tudhatta előre, mikor születik döntés. Az eljárás alá vont tájékoztatta a hatóságot arról is, hogy a meghirdetett állást betöltötték, és az általuk választott személyt szintén a Munkaügyi Központ közvetítette ki. Az új dolgozó vallási, világnézeti meggyőződéséről az eljárás alá vontnak nincs tudomása, ilyen kérdést az interjúk során nem szokott feltenni, és kérelmezőt sem faggatta erről, hiszen a meghirdetett állás betöltéséhez nem szükséges a keresztény felekezethez való tartozás. A dolgozó felé egyetlen elvárásuk van, hogy fogadja el az egyesület által közvetített értékrendet, és e szerint bánjon az ellátottakkal. Ezt bizonyítja a munkatársak összetétele, akik közt vannak adventisták, katolikus hívők és ateisták is. Az eljárás alá vont írásbeli nyilatkozata szerint a kérelmező által írt levélben említett párbeszédek, a kérelmező vallási és világnézeti meggyőződésével kapcsolatos gúnyos megjegyzések az interjún egyáltalán nem hangzottak el. Az eljárás alá vont védekezésében előadta továbbá, hogy a kérelmező a Munkaügyi Központban is „kisebbfajta balhét csinált”. Ezek után referenciát kértek a kérelmező által megnevezett előző munkahelyétől, ahol a vezető elmondta, hogy már a próbaidő alatt elküldték őt, mert úgy vélték, hogy a kérelmezőt egyénisége és személyisége nem teszi alkalmassá segítő munkára.

 

Az egyesület sérelmezett magatartást tanúsító vezetője nyilatkozatában leírta, hogy az elutasító döntést ő közölte a kérelmezővel telefonon normális hangnemben, mire a kérelmező indulatos lett, mindenféle szidalmakat kiabált. Az említett vezető kérte őt, mondja el, mivel bántotta meg, mert nem volt szándékos, és elnézést is kért, de kérelmező nem nevezte meg, hogy mi esett rosszul neki, majd a telefonbeszélgetést köszönés nélkül megszakította. Az eset után a vezető állítása szerint a kérelmező többször zaklatta őt sértő, durva hangvételű, megalázó fenyegető elektronikus levelekkel, amelyeket ő nem méltatott válaszra.

 

A hatóság által tartott tárgyaláson a kérelmező előadta, hogy őt ugyan nem érte hátrány azzal, hogy közhasznúként foglalkoztatták, de neki biztos állásra volt szüksége, ezért nem akart 3 hónapos közhasznú munkát elvállalni, és szerinte az intézményvezető úr a bepanaszolt vezető befolyása alatt ítélte meg őt. Ezt a kijelentést az intézményvezető visszautasította. A kérelmező elmondta azt is, hogy az a munkahely, ahonnan referenciát kértek róla, azért távolította el, mert kellett a hely egy ismerősnek. Az ott lakók aláírásukkal igazolták ezt, de ez az irat nincs meg, nem áll rendelkezésére.

 

A bepanaszolt vezető előadta, hogy nem gondolta volna, hogy távolságtartó magatartást kellett volna tanúsítania, hiszen ismerték egymást a kérelmezővel. Elmondta azt is, hogy a kérelmezőt egy alapítványtól egy hét után elküldték, de ez nem befolyásolta a döntésüket a választásban, mert ezt csak az interjú után tudták meg, az interjú előtt csak a kérelmező előző munkahelyét hívták fel. Az ügyfél csatolt továbbá a hatóságnak a kérelmező által részére írt sértő, durva hangvételű, megalázó fenyegető elektronikus levelekből kettőt nyomtatott formában. Ezeket a leveleket a kérelmező nem érezte sértőnek. Előadta továbbá, hogy amikor a kérelmező tavaly nyáron jelentkezett hozzájuk, „B” kategóriás jogosítvánnyal kellett volna rendelkeznie, és a takarítást nem vállalta, mert kocsikísérő szeretett volna lenni az iskolaköteles fogyatékos gyerekeket szállító járművön. A kérelmező ezt nem vitatta. A bepanaszolt vezető a tárgyaláson a hatóságnak elmondta, hogy ő 5 éve dolgozik vezetőként, illetve helyettesként az egyesületnél, és saját véleménye szerint nem beszél sértőn a munkatársaival, hanem inkább túl humánus velük. A szociális szakmában szerinte nem marad senki ennyi ideig, aki nem elkötelezett, mert itt nem túl magas a fizetés. Humánus viselkedését az intézményvezető is megerősítette. A bepanaszolt vezető a tárgyaláson elmondta továbbá, hogy biztosan nem sértegette a kérelmezőt látássérültsége miatt, hiszen ő maga sem lát az egyik szemére. A kérelmező ezután a kérdést nem vitatta.

 

A tárgyaláson a hatóság a felek közös kérelmére az eljárást 30 napra – a felek közötti egyezségkötés céljából – felfüggesztette.

 

A hatósághoz 2009. május 4-én beérkezett egy, az eljárás alá vont ügyvédje által készített jegyzőkönyv egy eredeti példánya, mely szerint a felek közötti egyezségi kísérlet nem vezetett eredményre.

 

                        A rendelkezésre álló iratok, nyilatkozatok alapján nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani a sérelem és a védett tulajdonságok közötti összefüggést, mivel a hatóság rendelkezésére csupán kérelmező állítása állt az eljárás alá vontak nyilatkozatával szemben.

 

                        Fentiek alapján a hatóság a kérelmet elutasította.