EBH/32/2008

EBH/32/2008

 

 

 

A kérelmező 2007. július 16-án írt kérelmében fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.  Beadványában előadta, hogy 2000.április 25-én munkaszerződést kötött egy budapesti Kft.-  vel,irodavezetői munkára. Munkaköri leírása nem volt. Kérelmező a gyermekei születése miatt  öt évig nem végzett munkát, 2007. március 19-én írásban fordult a munkáltatóhoz, kérve, hogy  ismét munkába állhasson. Kérte a felgyülemlett szabadságainak kiadását, munkabére  korrigálását az Mt. 84.§-ra figyelemmel.( A munkáltatót a gyermek gondozása, ápolása  céljából biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnésekor az új személyi alapbér  megállapításának kötelezettsége terheli.).Kérelmezte továbbá olyan összegű étkezési utalvány  juttatásának megállapítását, amelyben a többi dolgozó is részesül.  Az eljárás alá vont cég vezetője a kérelmezőt csak 2007. június elején, közel három hónap  múlva fogadta személyesen, közölve vele, hogy munkaköre megszűnt és jobb lenne, ha közös  megegyezéssel megszüntetnék a munkaviszonyát. Az étkezési jegyet a kérelmezőnek  késedelmesen fizette meg, semmilyen lépést nem tett annak érdekében, hogy munkabérét  korrigálja és az étkezési hozzájárulást megemelje. Az eljárás alá vont több hónapig késlekedett  a kérelmező szabadságának megállapításával és kiadásával is. Mivel a kérelmező 2007.  szeptemberében bejelentette, hogy ismét gyermeket vár, az eljárás alá vont ezt követően úgy  látta, hogy már semmit sem kell tennie a kérelmező egyéb juttatásainak rendezését illetően  (munkabér illetve béren kívüli juttatás).

 

A Hatóság az ügyben eljárást folytatott le, amelynek során meghallgatta az eljárás alá vont  képviselőjét, a Kft. igazgatóját, a kérelmezőt, továbbá megvizsgálta a két fél által becsatolt  iratokat.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/73/EK irányelve, amely a férfiak és nők közötti  egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a  munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelvet  módosította, utal arra, mely szerint az Európai Unió Bírósága elismerte a nők munkához való  jogának védelmét, különösen azt a jogukat, hogy ugyanabba vagy olyan hasonló munkakörbe  térjenek vissza ahol a munkafeltételek nem kevésbé kedvezőek, valamint azt, hogy a  munkafeltételekben bekövetkezett minden olyan javulásban, amelyre távollétük alatt jogosultak  lettek volna, nekik is részük legyen. Az irányelv értelmében, ha egy nőt terhességgel, vagy  szülési szabadsággal kapcsolatban- a 92/85/EGK irányelv értelmében-kevésbé kedvező  bánásmódban részesítenek, az ennek az irányelvnek az értelmében hátrányos  megkülönböztetésnek minősül.  Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV.törvény (Ebktv.) 21.§ e)  pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a  munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést  alkalmaz a munkafeltételek megállapításában és biztosításában.

 

A Hatóság az eljárás során megállapította, hogy a Kft. a kérelmezővel szemben anyasága  miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a Kérelmező GYES  melletti munkába állásakor a gyes időszaka alatt ki nem vett rendes szabadsága után járó  távolléti díjat a 2000. április 25-én megkötött munkaszerződésben rögzített munkabér  alapul vételével számította és fizette ki, azaz nem korrigálta, továbbá a kérelmező részére  más munkavállalóhoz képest alacsonyabb hozzájárulást fizetett ki.  A Hatóság elrendelte a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a jogsértő  állapot megszűntetését, az eddigi kifizetések felülvizsgálatát. A Hatóság az eljárás alá  vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A határozat nem jogerős,  ellene az eljárás alá vont keresetet nyújtott be.