341_2009

341/2009

 

 

Panaszos kérelemmel fordult a hatósághoz az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt egy városi jegyzővel, továbbá a helyi és a regionális gyámhivatallal szemben. Kérelmező szerint a gyámhatósági eljárás során hátrányos megkülönböztetés érte, mivel álláspontja szerint a hatóságok apasága miatt hátrányosabb helyzetbe hozták gyermeke édesanyjához képest. Kérelmező jogi képviselője szerint a hatóság az anya által becsatolt iratokat fenntartás nélkül elfogadta a bizonyítási eljárás során, míg a kérelmező által benyújtottakat nem értékelte. Sérelmezte, hogy a helyi gyámhivatal a jogszabályban írt kötelezettsége ellenére nem szerez érvényt a kapcsolattartási határozatnak.

 

Az illetékes hatóságoktól bekért iratanyagokból megállapítható volt, hogy kérelmező több alkalommal fordult a jegyzői gyámhatósághoz, valamint a városi gyámhivatalhoz. Az eljárás eredményeként megállapítható volt, hogy a jegyzői gyámhatóság és a városi gyámhivatal előtt indult eljárások során minden esetben döntés született, az esetleges jogszabálysértésekkel kapcsolatban a II. fokú gyámhatóság intézkedett. A Regionális Közigazgatási (Államigazgatási) Hivatal Szociális és Gyámhivatala a felek fellebbezését követően, illetve felügyeleti jogkörében eljárva több alkalommal megvizsgálta az első fokú jegyzői gyámhatóság és a gyámhivatal eljárását, megállapította a mulasztást és hatáskörének megfelelően döntött az ügyben, továbbá határozatában szakmai iránymutatást adott az I. fokú gyámhivatalnak a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás lefolytatására vonatkozóan. Sem a kérelem, sem az iratokban fellelhető nyilatkozatok nem tartalmaztak olyan tényre való hivatkozást, amely arra utalna, hogy az első és másodfokú gyámhatósági eljárásokban hozott döntések tartalma a kérelmező apaságával volna összefüggésbe hozható. Erre utaló tényeket, a hatósági ügyintézők ilyen irányú esetleges előítéletes magatartását nem jelezte a kérelmező. Az illetékes hatóságok a vonatkozó jogszabályok keretei között bíráltak el minden kérelmet.

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) tilt a hatósági eljárásban minden olyan különbségtételt, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése. Önmagában azonban az, hogy valamely védett tulajdonsággal rendelkező ügyfél számára a hatóság sérelmes döntést hoz, nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését. A hatóság által megvizsgált iratanyagban és magában a kérelemben sem volt hivatkozás hátrányos megkülönböztetésre utaló konkrét tényekre. Ezért a hatóság a kérelmet, mint alaptalant tárgyalás tartása nélkül elutasította.