EBH/349/2009

EBH/349/2009

 

 

Kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy egy internetes oldalon egy  Tenerifébe szóló szállásutalványt bocsátottak árverésre 20.000,- Ft-os kezdő licittel.  Kérelmező sérelmezte, hogy a szállásutalványban az utazási feltételek között korhatár  szerepelt, így 62 évesen az utalványt már nem vehette volna igénybe.

 

Az eljárás alá vont társaság képviselője egyrészt arra hivatkozott, hogy nem állt kérelmezővel  semmilyen jogviszonyban, az utalványt nem értékesítette, az internetes honlapon nem  bocsátotta árverezésre, hanem azt ingyenesen nyújtotta az általa szervezett árubemutatón részt  vevő ügyfeleinek, valamint hogy az életkorra vonatkozó feltételeket nem ő, hanem spanyol  partnere határozta meg, attól ő érvényesen nem térhetett el. A tenerifei utazás marketing  célokat szolgált, a részt vevő ügyfeleknek az üdülési jog nyújtotta előnyöket mutatták be a  jövőbeni értékesítés reményében. Ugyanakkor utalt arra is, hogy az utazási feltételektől  egyedi elbírálás alapján el lehet térni, és így előfordult az is korábban, hogy 75 éves  ügyfelüknek biztosítottak szálláslehetőséget. Álláspontja szerint Kérelmező is részt vehetett  volna az utazáson, ha felkeresi az irodát, mert az ő esetében is eljárhattak volna. Azzal  védekezett továbbá, hogy a gyakorlat alakította ki az életkori határ szabását, ugyanis  feltételezhető, hogy ez a korosztály engedheti meg leginkább magának az üdülési jog  vásárlását, amelyhez csak meglehetősen magas áron lehet hozzájutni. Kérelmező azonban  arra hivatkozott, hogy a szállásutalványon semmi sem utalt arra, hogy a feltételektől egyedi  esetekben el lehetne térni, ezért természetesen fel sem merült benne, hogy felkeresse a céget.

 

A hatóság megállapította, hogy a jelentkezési lapok a jelentkezők jövedelmi-vagyoni  viszonyaira kérdeznek rá, és a spanyol céggel kötött megállapodás is tartalmaz a jelentkezők  jövedelmi viszonyaira vonatkozó feltételt. Mindezekből a hatóság arra a következtetésre  jutott, hogy az eljárás alá vont társaság számára elsődlegesen a jelentkezők anyagi helyzete  számított, azonban arra pusztán az életkorból és a családi állapotból következtetett. Az eljárás  alá vont társaság tehát az életkori és családi állapotra vonatkozó feltétel alkalmazásával  mintegy „előszűrte” a jelentkezőket, egyúttal kizárta azon potenciális ügyfeleket, akik  vagyoni helyzete bár lehetővé tette volna, hogy potenciális üdülési jog vásárlókká váljanak,  az életkori és családi állapotra vonatkozó kitétel eleve kizárta őket a jelentkezésből.

 

A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont társaság az egyenlő  bánásmód sérelmét eredményező gyakorlatot folytatott azáltal, hogy az általa nyújtott  szállásutalványon az utazási feltételekben ésszerű indok nélkül életkori és a családi  állapotra vonatkozó kitételt alkalmazott.  A hatóság eltiltotta a jogsértő társaságot a jövőbeli jogsértő magatartástól azzal, hogy  kötelezte, hogy az utazási feltételekből törölje az életkorra és családi állapotra  vonatkozó diszkriminatív feltételeket.  Elrendelte továbbá a hatóság a jogsértést megállapító határozatának 90 napra történő  nyilvános közzétételét az eljárás alá vont társaság honlapjának nyitóoldalán, valamint a  hatóság hivatalos honlapján tekintettel a potenciális sérelmet szenvedettek nagy  számára, valamint a szisztematikusan alkalmazott jogsértő gyakorlatra.

 

  1. július 20.