EBH/42/2009

EBH/42/2009

 

 

A roma származású kérelmező panasza szerint munkáltatója roma származása és abbéli más  véleménye miatt változtatta meg munkakörülményeit és helyezte gépjárművezetői  munkakörből nehéz fizikai munkakörbe, hogy számos alkalommal kifogást emelt a munkáltató  bérpolitikájával kapcsolatban és munkatársai érdekében is kiállt, védelmükre kelt.  Álláspontja szerint a munkáltató roma származásával összefüggésben megsértette az egyenlő  értékű munkáért egyenlő bért követelményét is, ugyanis a helyére felvételt nyert nem roma  származású munkavállaló munkabérét az övénél lényegesen magasabb összegben állapította  meg.

 

Kérelmező munkakörülményeinek megváltoztatásával kapcsolatban az eljárás alá vont  munkáltató azzal védekezett, hogy arra a költségek csökkentése adott okot, az új  gépjárművezető felvételével ugyanis jelentős üzemanyag költséget takarítottak meg, mivel  lakóhelye közelebb esik a munkavégzés helyéhez, és így csökkent a gépjármű által megtett  távolság és az azzal felmerülő költség. Tanúvallomás támasztotta alá ugyanakkor azt, hogy az  új sofőr felvételének Kérelmező hangulatkeltése is lehetett az oka, az, hogy saját és társai  érdekében gyakorta emelt szót.  A bérkülönbség indokaként pedig azzal érvelt az eljárás alá vont, hogy az nem a kérelmező  által megjelölt védett tulajdonságokkal állt összefüggésben, hanem az tömegesen áll fenn  azon munkavállalók esetében, akik munkaszerződésük szerint nem, de ténylegesen  gépjárművet vezetnek. Azon munkavállalók, akik munkaszerződésük szerint is  gépjárművezetők, a kialakult gyakorlat szerint részesülnek magasabb alapbérben.

 

A hatóságnak el kellett utasítania a kérelemnek a bérkülönbséggel összefüggő részét,  mert az eljárás során bizonyítást nyert, hogy az a munkáltató széles körben alkalmazott  gyakorlata révén alakult ki, amely nem volt összefüggésben Kérelmező védett  tulajdonságával. Tekintve azonban, hogy a bérkülönbség nem a munkavégzéssel  összefüggő, jogszerű és arányos indokon alapult, a hatóság tájékoztatta a kérelmezőt a  bérkülönbség megtérítése iránt igénybe vehető bírói útról.

 

A hatóság azonban nem fogadta el a költségcsökkentésre vonatkozó védekezést, mert  azzal, hogy az eljárás alá vont nem kívánta megszüntetni a kérelmező jogviszonyát,  ugyanakkor egy új munkaviszonyt létesített magasabb bérköltséggel annak korábbi  feladatainak ellátására, nemhogy megtakarított, hanem összességében növelte a  költségeit. S még akkor is, ha az üzemanyagköltségen ért el némi megtakarítást, azt  meghaladta a bérköltség emelkedése. A hatóság ezért a kérelem ezen részének helyt  adott, mivel a munkáltató nem tudta jogszerű indokát adni intézkedésének és az  összefüggésben állt Kérelmező más véleményével. A hatóság elrendelte jogsértést  megállapító határozatának nyilvános közzétételét és eltiltotta a munkáltatót a jogsértő  magatartás jövőbeni tanúsításától.