457_2009

457/2009

 

Kérelmező 2005. szeptembere óta áll közalkalmazotti jogviszonyban a Főiskolával, ott vezetői  tisztséget is betölt. Az oktatási és kulturális miniszter pályázatot írt ki a Főiskola rektori  megbízásának ellátására. Erre kérelmező és egy másik oktató – aki a Főiskola Szenátusának tagja –  adott be pályázatot. Az elbírálásra a Szenátus 2008. decemberi ülésén került sor. A választás  menetének ismertetését követően a Szenátus meghallgatta a jelölteket, majd titkos szavazással  meghozta határozatát a rektori pályázatok rangsorolásáról. A határozat meghozatalában a másik  pályázó részt vett, így a szavazatok 7-7 arányban megoszlottak a jelöltek között, a Szenátus a  rektorjelöltek sorrendjét nem tudta eldönteni. A Szenátus üléséről készült jegyzőkönyv tanúsága  szerint a másik pályázó a tanácskozás elején jelezte, hogy érintettsége ellenére szavazni fog.  Kérelmező kifejtette: az őt ért konkrét hátrány abban nyilvánult meg, hogy – mivel a másik jelölt  önmagára szavazott-szavazhatott – nem ő nyerte el a rektori pozíciót.

 

A Hatóság az eljárás során megvizsgálta az eljárás alá vont saját internetes oldalán megtalálható Szervezeti és  Működési Szabályzatot és megállapította, hogy a Szenátus hatáskörébe tartozik a javaslattétel a rektori  pályázat kiírására, a pályázatok elbírálása, a rektorjelölt megválasztása és erről a fenntartó értesítése, a rektor  vezetői tevékenységének értékelése, valamint a rektori pályázatok rangsorolása. Az SZMSZ 24.§ (2)  bekezdése a Szenátus működéséről rendelkezve kimondja, hogy a Szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven  százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani, illetve a Szenátus bármely tagjának kifejezett  kérésére személyi ügyben titkos szavazást kell tartani. A 28.§ értelmében a Szenátus minden tagját egy  szavazat illeti meg. A 29.§ (3) bekezdése kimondja, hogy titkos szavazáskor biztosítani kell megfelelő módon  a szavazás tisztaságát.

 

A hatóság hátránynak fogadta el, hogy kérelmező nem vehetett részt a döntési folyamatban.  Ugyanakkor egyértelmű, hogy a Főiskola az eljárásban az SZMSZ rendelkezéseit alkalmazta, azokat  kérelmezőre tekintettel nem változtatta meg, így nem állapítható meg okozati összefüggés kérelmező  védett tulajdonságai és az őt ért hátrány között. Tekintettel arra, hogy a másik jelölt egyben a  Szenátus tagja is, a hatóság álláspontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése  nélkül adhatott le szavazatot – akár magára, akár kérelmezőre – a döntéshozatali eljárásban, a  Főiskola nem volt köteles szavazati jogot biztosítani kérelmezőnek.  A szavazás végeredményét illetően a hatóság figyelembe vette azt is, hogy a pályázat  eredménytelenül zárult, egyik jelentkező sem nyerte el végül a tisztséget, így kérelmező ténylegesen  nem került hátrányosabb helyzetbe. Erre tekintettel az Ebktv. vonatkozó 8.§-ának rendelkezései  alapján a hatóság megállapította, hogy jelen ügyben nincsen olyan összehasonlítható személy, akihez  képest a szavazás eredménye vonatkozásában kérelmezőt hátrány érte volna, így nem állapítható meg  az egyenlő bánásmód sérelme.

 

 A fent leírtak alapján eljárás alá vont nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét,  így a kérelmet el kellett utasítani.

 

  1. április