EBH/461/2010

EBH/461/2010

 

 

Egy hátrányos helyzetű gyerekek érdekeit képviselő alapítvány közérdekű igényérvényesítés  keretében panasszal fordult egy általános iskolával és az azt fenntartó önkormányzattal  szemben, mert álláspontja szerint megsértették az egyenlő bánásmód követelményét kb. 350,  pontosan azonban meg nem határozható számú roma gyermekkel szemben a közoktatás  területén. Kérelmező szerint a sérelmezett szegregáció, jogellenes elkülönítés az iskola  épületei közötti szinten több éve fennáll és az önkormányzatnak egy alapítvánnyal megkötni  tervezett közoktatási megállapodása az egyenlő bánásmód sérelmének közvetlen veszélyét  eredményezi, mivel fenntartaná ezt az állapotot. A kérelmező alapítvány a fennálló helyzet  tekintetében előadta, hogy a településen az iskolának 3 iskolai egysége működik. A  földrajzilag a település közepén elhelyezkedő iskolai egységbe (1. számú egység) mindössze  1-2 roma származású tanuló jár, a 2-es számú iskolai egység homogén cigányiskola, míg a 3-  as számú iskolai egység épületének egyik szárnyában csak roma osztályok működnek, a  másik szárnyban helyet foglaló osztályokba pedig csak nem roma tanulók járnak. A 2-es és a  3-as iskolai egység roma tanulóinak szülei a kérelmező alapítvány tudomása szerint azért  ragaszkodnak ezekhez az iskolákhoz, mert földrajzilag ezek esnek legközelebb a település  köztudottan romák lakta részeihez. Az alapítvány álláspontja szerint azonban a szülők  meggyőzhetőek lennének, hogy gyermekeik ne homogén cigányiskolába járjanak, ha  iskolabusz állna a gyermekeik rendelkezésére. A kérelmező alapítvány rámutatott arra is,  hogy az önkormányzat által megkötni tervezett közoktatási megállapodás eredményeként a 3-  as számú iskolai egység azon épületrészeit adná egy alapítvány ingyenes használatába az  önkormányzat, amelyben roma tanulókat oktatnak. A megállapodás eredményeként tehát a  létrehozandó alapítványi iskolai részbe szinte csak roma tanulók járnának. A kérelmező  szerint az iskola, illetve az önkormányzat nem adta meg a szülőknek a megfelelő  tájékoztatást, ezért is nyilatkozhattak úgy a roma szülők, hogy gyermekeiket az alapítványi  iskolába kívánják íratni. A kérelmező alapítvány csatolta az önkormányzat által 2007-ben  készítetett közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés elnevezésű dokumentumot, mely  szerint a település 17,5%-a roma származású, akik a 2-es és a 3-as számú iskolai egységhez  közel elhelyezkedő roma telepeken élnek, körükben magas a hátrányos helyzetű (HH) és a  halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek aránya. Az 1-es számú iskolai egységben  a másik két egységhez képest azonban alig található HH vagy HHH tanuló. A helyzetelemzés  kitért arra is, hogy az emelt szintű, illetve két tannyelvű oktatási formát igénybe vevő tanulók  között csekély a HHH tanulók aránya. A helyzetelemzés szerint a 3-as számú iskolai  egységben a két tannyelvű osztályokba nem járnak roma tanulók, a roma kisebbségi  oktatásban pedig csak roma tanulók részesülnek.

 

 Az eljárás alá vont önkormányzat és az iskola azzal védekezett, hogy nem tartják nyilván a  tanulók etnikai vagy nemzeti kisebbséghez tartozását. Az alapítványi iskola létrehozásával  kapcsolatban pedig hivatkoztak arra, hogy a 3-as számú iskolai egység telephelyeinek  ingyenes használatba adására azért kerül sor, mert az alapítvány által kínált komplex életpálya  modellt az iskolai egység közelében élők kívánták igénybe venni. Az alapítványi iskoláról a  szülők számos fórumon kaptak tájékoztatást, a közoktatási megállapodást társadalmi vitára  bocsátották. Az eljárás alá vont iskola egyben hivatkozott arra, hogy az egész településre  kötelező felvételt biztosító intézmény, a körzethatára a település közigazgatási területe. A  beiratkozáskor a szülők nem iskolai egységet választanak, hanem képzési formát. A  gyermekek tehát a szülők választása szerint részesülnek különböző képzési formákban. Az,  hogy mely képzési forma mely iskolai egységben indul, az igazgató döntési jogköre. a  hatósági eljárás során megállapítást nyert, hogy az iskolában mind iskolai egységek, mind  osztályok szintjén jelentős különbségek vannak a HH/HHH gyermekek arányát illetően. A  HH/HHH tanulók ilyetén elkülönítése valójában a tanulók etnikai származása alapján történő  szegregációt valósított meg. A hatóság a szülők szabad iskolaválasztási joga kérdésének  megítélésében a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának a 2008. évi beszámolójában egy konkrét ügy kapcsán kifejtett véleményét osztotta, miszerint a  szegregáció megvalósulása nem függ az „elkövető” szándékától, miként annak az sem  feltétele, hogy azt az iskola tevőleges magatartása okozza. A hatóság álláspontja szerint tehát  az iskolának és az önkormányzatnak pozitív kötelezettsége a szegregált osztályok kialakítása  és fennmaradása elleni fellépés, tárgyi ügyben azonban az eljárás alá vontak ennek nem tettek  eleget.

 

Mindezek alapján a hatóság megállapította, hogy az Iskola és az Önkormányzat  megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, etnikai kisebbséghez tartozás alapján  jogellenes elkülönítést alkalmazott. Jelen eljárás eredményeképpen megállapítható az is,  hogy az Önkormányzat egy szegregált iskolai egységet adott a az alapítvány kezelésébe.  A jogsértő állapot megszüntetése érdekében a hatóság az eljárás alá vontakat  esélyegyenlőségi intézkedési terv elkészítésére kötelezte, amelyet a határozat  kézhezvételétől számított 6 hónapon belül kötelesek a hatóságnak megküldeni. Az  esélyegyenlőségi intézkedési tervben az eljárás alá vontaknak meg kell határozniuk a  jogsértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az eljárás alá vontak az  intézkedési terv elkészítéséhez és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához  pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet  közreműködését kötelesek igénybe venni.  A hatóság kötelezte továbbá az eljárás alá vontakat, hogy az esélyegyenlőségi intézkedési  tervben foglaltakat a 2010/2011-es tanévtől folyamatosan, legkésőbb a 2011/2012-es  tanév kezdetéig hajtsák végre.