EBH/49/2010

EBH/49/2010

 

 

A kérelmező panasszal fordult korábbi munkáltatójával szemben, mert az álláspontja szerint  szexuális irányultsága miatt megalázó, megszégyenítő környezetet alakított ki vele szemben. A  panaszost elsősorban közvetlen felettese részéről érték a szexuális irányultsága miatt gúnyos,  sértő megjegyzések, háta mögött munkaidőben a vezető a munkatársakkal szexuális  irányultságával kapcsolatos vicceket mesélt. A felettes a munkaviszony létesítését követően  maga kérdezett rá a kérelmező szexuális irányultságára munkaidőn kívül, aki a felettes baráti  közeledése miatt megosztotta vele mind szexuális irányultságát, mind bizonyos szexuális  szokásait. A felettes a kérelmezőtől kapott bizalmas információkat a munkatársakkal  munkaidőben megosztotta, szóbeszéd tárgyává tette. A panaszos a kialakult megalázó helyzet  miatt az egység vezetőjével közölte, hogy meg kívánja szüntetni munkaviszonyát. Az egység  vezetője felmondását nem fogadta el, egyben ígéretet tett arra, hogy változtat a kialakult  helyzeten. A kérelmező munkaviszonya utóbb közös megegyezéssel szűnt meg, a vezető nem  változtatott, nem tett lépéseket a kialakult légkör megszüntetése érdekében.

 

Az eljárás során a hatóság azt vizsgálta, hogy a felettes által a munkahelyen tett  megjegyzések, viccelődések alkalmasak voltak-e arra, hogy a kérelmezővel szemben  megalázó és megszégyenítő környezetet alakítsanak ki és hogy ez összefüggésbe hozható-e  szexuális irányultságával. Az eljárás során széleskörű tanúbizonyításra került sor. Az eljárás  alá vont társaság egykori munkavállalói és egy jelenlegi munkavállaló is megerősítette a  kérelmező által elmondottakat, vagyis hogy a munkahelyen gyakorta volt téma a munkatársak  között, de kimondottan az egyik vezető kezdeményezésére a kérelmező homoszexualitása. A  vezető kifigurázta, kigúnyolta a kérelmezőt szexuális irányultsága miatt, a gúnyolódásban  pedig néhány munkatárs is részt vett. Néhány női nemhez tartozó munkavállaló pedig azt is  elmondta, hogy a női dolgozókat is sértő, vulgáris és szexuális tartalmú vicceket és  ajánlatokat kellett elszenvedniük a vezető részéről.  A tárgyaláson a vezető elismerte, hogy mondhatott olyat „jóhiszeműen”, ami esetleg sérthette  a kérelmezőt, ezért bocsánatot kért. Az eljárás alá vont társaság azzal védekezett, hogy nem  terheli felelősség azért, mert egy munkavállalója valakit homoszexualitása miatt kigúnyol.  A hatóság azonban nem fogadta el az eljárás alá vont társaság védekezését, mert a  munkahelyen, munkatársak között felmerülő zaklatás esetén a munkáltató felelőssége a  mulasztásban nyilvánul meg. A munkáltató feladata ugyanis a megfelelő munkakörnyezet  biztosítása, amelybe a biztonságos és egészséges munkakörülményeken túl bele tartozik az  emberséges és diszkrimináció mentes munkahelyi légkör biztosítása.  A zaklatás módszereire, eszközeire jellemző a kettős erkölcs, a bizonyíthatatlanság  kihasználása és a szexualitás előtérbe helyezése ott, ahol annak semmi relevanciája nincs. A  munkahelyi zaklatás sajátos jellemzője, hogy a hierarchia magasabb fokán álló zaklató  visszaél helyzetével, alárendeltjével szemben hatalmi helyzetét sajátos módon érzékelteti.  A zaklatás definíciójának lényeges eleme, hogy az nem kíván meg a zaklató részéről  szándékosságot, jogellenes lehet ezért az olyan intézkedés, gyakorlat is, amely hatásában  alkalmas az emberi méltóságot sértő, megszégyenítő, megalázó környezet kialakítására. Így a  gyakorlatban zaklatásként értékelhető az olyan viccelődés, élcelődés vagy más  megnyilvánulás is, amelynek bár nem deklarált célja a zaklatott személy megalázása, de az a  zaklatott személy szubjektív benyomásai és környezete tapasztalatai szerint mégis alkalmas  olyan környezet kialítására, amely az emberi méltóságot sérti.

 

A hatóság így a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont társaság  megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, mulasztás terhelte abban, hogy  Kérelmezővel szemben felettese és munkatársai szexuális irányultságával összefüggésben  megszégyenítő munkahelyi környezetet alakítottak ki.  Tekintve, hogy a zaklatás a tanúvallomások szerint nem csak a kérelmezőt, hanem  néhány, női nemhez tartozó munkavállalót is érintett, a munkáltatónak az emberi méltóságot sértő munkahelyi légkör felszámolása érdekében tevékeny részt kell vállalnia  a munkavállalói és különösen a vezető tisztséget betöltő munkavállalói tájékoztatása,  képzése terén, hogy mindenki számára biztosított legyen a befogadó és az egyenlő  bánásmód követelményének megfelelő munkahelyi környezet.  Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,  elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 6 hónapra  történő nyilvánosságra hozatalát és az eljárás alá vont társaságra 2.000.000,- Ft összegű  bírságot szabott ki.