607_2008

607/2008

 

 

Kérelmező 1983. –tól közalkalmazottként, majd 2001.-től köztisztviselőként dolgozott az  egyik vidéki polgármesteri hivatalban. Férje indult a 2006-os őszi önkormányzati  választásokon, mint független képviselő-jelölt, és ettől kezdődően Kérelmező a munkahelyén  úgy érezte, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesül, annak ellenére, hogy férjét  elegendő szavazatok híján nem választották meg képviselőnek. Kérelmező beadványában  leírta, hogy soha nem hangoztatta politikai és egyéb véleményét, sem ő, sem családtagjai nem  voltak és jelenleg sem tagjai politikai pártnak.  Kérelmező az önkormányzati választásokat követően – előadása szerint- gúnyolódás tárgya  lett a Hivatalban, azzal fenyegették, hogy keressen magának másik munkahelyet, a  polgármester többször is zaklatta leveleivel, hibát keresve munkájában, végül utasította a  jegyzőt, aki Kérelmező felett munkáltatói jogokat gyakorol, hogy fegyelmi eljárást folytasson  le vele szemben, melynek eredményeként a munkáltató Kérelmezővel szemben a  köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 50.§ (2) bekezdés b) pontjában  meghatározott fegyelmi büntetést,- az előmeneteli rendszerben a várakozási idő 2 évvel  történő meghosszabbítása- szabott ki.

 

Kérelmező panaszában sérelmezte, hogy a munkáltató csak vele szemben indított fegyelmi  eljárást, ennek következtében Kérelmező stresszes állapotba került, egészségi állapota  megromlott.  Sérelmezte még, hogy amíg táppénzes állományban volt, az egyik napilapban meghirdették az  állását, amelyről őt nem értesítették. Amikor ismét munkába állt, munkáltatója kötelezte arra,  hogy vegye ki a tavalyi évben felgyülemlett szabadságait. Kérelmező a munkáltatónak ezt a  magatartását beadványában ugyancsak sérelmezte, véleménye szerint ezzel fokozták a  kirekesztését, más dolgozókkal szemben nem így járt el a munkáltató, nem kötelezte a  többieket arra, hogy szabadságukat vegyék ki.

 

Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy a munkáltató nem engedélyezte számára a közigazgatási  szakvizsga letételét, ugyanis a Közigazgatási Hivatal vizsgaidőpontjaira munkáltatója nem  jelentette be. Kérelmező több tanút jelölt meg bizonyítási indítványában, kérve a Hatóságot a  tanúk adatainak zártan kezelésére.

 

 A Hatóság eljárása során azt vizsgálta, hogy Kérelmező Ebktv. 8.§ j) pontja szerinti védett  tulajdonsága és az eljárás alá vontak által tanúsított magatartás között mind Kérelmező, mind  azon – Kérelmezővel összehasonlítható helyzetben lévő köztisztviselők vonatkozásában,  akiknek közeli hozzátartozója vagy férje indult a 2006-os önkormányzati választásokon, és  nem a polgármesterrel azonos oldalon-, van-e, volt-e bármilyen összefüggés.

 

A Hatóság a Kérelmező bizonyítási indítványának eleget téve mindazokat a tanúkat  meghallgatta, akik Kérelmező kollégái voltak, köztük azokat a tanúkat is, akiknek férjei  illetve közeli hozzátartozója (sógora) indult az önkormányzati választásokon. A tanúk egyike  sem állította, hogy őket emiatt az eljárás alá vontak részéről bármilyen hátrány, vagy zaklató  magatartás érte.

 

A Hatóság megvizsgálta a Kérelmezővel azonos munkakörre kiírt pályázatokat, és  megállapította, hogy azok olyan köztisztviselői helyre/helyekre lettek kiírva, amelyek  időközben megüresedtek.

 

 A Hatóság a beszerzett szakvizsga jelentkezési lapokból, valamint az eljárás alá vont jegyző  és az egyik, tanúként meghallgatott köztisztviselő vallomásából azt állapította meg, hogy  Kérelmező által nem volt aláírva a jelentkezési lap, és a tanúként meghallgatott köztisztviselő ugyancsak nem vehetett részt a tavaszi szakvizsgán, mivel a jelentkezési határidővel- annak  ellenétre, hogy részéről a jelentkezési lap aláírásra került, elkésett. A Hatóság összefüggést a  szakvizsgára jelentkezés meghiúsulása valamint Kérelmező védett tulajdonsága között nem  tapasztalt.

 

A Hatóság azt a körülményt, hogy Kérelmezőnek a felette munkáltatói jogkört gyakorló  jegyző 2008. januárjában javasolta, hogy vegye ki a tavalyról megmaradt szabadságait, ha  még nem érzi magát jól a táppénzről történő visszatérését követően, nem értékelte zaklató  magatartásnak, ezzel Kérelmezőt hátrány nem érte, a munkáltatói jogkör gyakorlója pedig  jogszabályt nem sértett azzal, hogy a 2007-ben felgyülemlett szabadság kivételét javasolta.

 

A Kérelmezővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásban született határozat ellen a  Kérelmező keresettel élt a területileg illetékes munkaügyi bíróságnál. Az ügyben született  jogerős ítélet enyhítette a munkáltatói határozatban foglalt szankciót, és Kérelmezőt az  előmeneteli rendszerben a várakozási idő 6 hónappal történő meghosszabbítása fegyelmi  büntetéssel sújtotta.

 

 A Kérelmező által megjelölt tanúk egyike sem erősítette meg, hogy Kérelmezővel szemben az  eljárás alá vontak magatartása következtében olyan ellenséges, megfélemlítő vagy megalázó  környezet alakult volna ki, amely Kérelmező ellehetetlenítéséhez vezetett volna, több tanú  hivatkozott arra, hogy Kérelmezővel jó a kapcsolata, néha összejárnak, amikor beteg volt,  meglátogatták.

 

 Az eljárás során beszerzett bizonyítékok egyenkénti és összességében történő értékelése  alapján nem lehetett megállapítani, hogy Kérelmezővel szemben az eljárás alá vontak  zaklató magatartást tanúsítottak, továbbá azt sem, hogy az Ebktv. 8.§ j) pontjában  meghatározott védett tulajdonság tekintetében Kérelmezőt hátrányos  megkülönböztetésben részesítették.  Mindezek miatt a kérelmet el kellett utasítani.

 

  1. novemberi döntés