EBH/628/2009

EBH/628/2009

 

Kérelmező kérelmében előadta, hogy öt gyermeke van, közülük hárman tartósan betegek, a gyermekek mentális egészségügyi állapota visszavezethető arra, hogy korábban a család 9 nm-es lakásban élt, és jelenleg is rossz körülmények között élnek, a lakás penészes, a falak vizesednek, nem megoldott a fűtés, csak a szobában. Kérelmező álláspontja szerint a gyermekei betegsége, valamint az Önkormányzattal fennálló rossz viszonya miatt - (többször is kérte más Hatóságok eljárását Kérelmező)- részesítette őket a kerületi Önkormányzat hátrányos megkülönböztetésben. Kérelmező előadta még, hogy 2003-ban egy férges, lakhatatlan bérlakást kaptak az Önkormányzattól, majd ezt követően a Családok Átmeneti Otthonában kaptak elhelyezést, azonban az intézmény megszűnt. Kérelmező álláspontja szerint az önkormányzatnak tudomása van a beadványaiból arról, hogy a gyermekei betegek, illetve fogyatékosok. Kérelmező többször is kérte az Önkormányzatot, helyezze a családot jobb körülmények közé, nagyobb lakásba, azonban a lakásügyi Bizottság ezt sohasem támogatta. 2007. június végén Kérelmező azt a tájékoztatást kapta az eljárás alá vonttól, hogy a fenti lakást 2013-ig tudják bérbe venni, ha aláírják a bérleti szerződést. Kérelmező azonban erre ismételten nem volt hajlandó, mert egy nagyobb, komfortos lakást szeretett volna kapni, a gyermekei érdekét kívánta szem előtt tartani, és tartott attól, hogy a szerződés 2013-ig szóló aláírása esetén még évekig az M. utcai ingatlanban kell maradniuk.

 

A hatóság megismételt eljárásban vizsgálta az ügyet, a Fővárosi Bíróság ítéletében foglalt iránymutatást alapul véve. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) 2009. november 4-én kelt beadványában, melyhez csatolta Kérelmező meghatalmazását is, bejelentette a Hatóságnak, hogy Kérelmező képviseletét az eljárás e szakaszától kezdve el kívánja látni. A képviselő civil szervezet beadványában előadta, hogy Kérelmezőt elsősorban három kiskorú gyermeke révén érte hátrányos megkülönböztetés az eljárás alá vont részéről, mivel a gyermekek sajátos nevelési igényűek, az önkormányzat viszont nem volt figyelemmel a fogyatékosságból adódó hátrányokra, és eljárása során olyan magatartást tanúsított, amely által Kérelmező családja más hasonló helyzetben lévő családokhoz képest bizonyítható módon jelentősen kedvezőtlenebb körülmények közé került.

 

A Hatóság által lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy az Albérlők Átmeneti Otthonának megszüntetését követően Kérelmezőn és családján kívül az Otthonban korábban elhelyezést nyert több család ugyancsak nem rendelkezett önálló bérleménnyel, erre nézve a Hatóság nyilatkoztatta az eljárás alá vont Városüzemeltetési, Intézményirányítási és Koordinációs Iroda vezető-helyettesét, aki 24-257/2009, 2009. július 3-án kelt levelében leírta, hogy Kérelmezőn kívül K.T., N.Lné és V.Ené részére biztosított lakást. Ez utóbbi családok részére az eljárás alá vont magasabb komfortfokozatú, a beköltöző személyek számához képest nagyobb alapterületű (53 nm, 42 nm, 60 nm), és önkormányzati bérlakást biztosított, míg Kérelmező és családja részére alacsonyabb komfortfokozatú, a beköltözők számát tekintve méreteiben jóval kisebb (35 nm) alapterületű albérletben biztosított elhelyezést. Mivel ekkor még hatályban volt a fentebb hivatkozott 35/1993. (XI.15.) Főv.Kgy. rendelet 2. sz. mellékletének 2.§ d) pontja, az eljárás alá vont nem volt abban a helyzetben, hogy Kérelmező és családja részére önkormányzati tulajdonban álló lakásra bérletei szerződést kössön. A Rendelet 2006. április 14. napjával hatályát vesztette, 2007-ben pedig egyébként is lejárt az általa megszabott 5 éves időtartam, ezt követően tehát az eljárás alá vontnak lehetősége lett volna arra, hogy Kérelmező és családja részére hasonló elhelyezést biztosítson, mint amelyet a 2009. július 30-i beadványában részletesen megjelölt családok számára biztosított. Az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy azok a családok, akik az Albérlők Átmeneti Otthonának megszüntetését követően ugyan nem kaptak önkormányzati bérlakást, a későbbiek során- azaz 2007-ben, valamint 2008-ban magasabb komfortfokozatú, a lakásba költözők számát tekintve nagyobb alapterületű bérlakás bérlői lettek, tehát Kérelmező és családjához képest kedvezőbb bánásmódban részesültek.

 

A Hatóság által lefolytatott helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy a fenti családok közül véletlenszerűen kiválasztott két család által lakott önkormányzati bérlakás mind komfortfokozat, mind alapterület vonatkozásában kedvezőbb feltételeket biztosít a benne lakó bérlők számára, mint a Kérelmező és családja által lakott ingatlan. A helyszíni szemle során megállapítást nyert továbbá, hogy a Kérelmező és családja által lakott ingatlantól az oktatási intézmények csak tömegközlekedéssel és többszöri átszállással érhetők el- szemben a helyszíni   szemlével                        érintett            másik   két       lakás    elhelyezkedésével-,    és         a lakás – komfortfokozatától függetlenül- egészségre ártalmas.

 

Vizsgálta a hatóság, hogy az eljárás alá vont által becsatolt kimutatás alapján, továbbá az Albérlő Átmeneti Otthonának megszüntetését követően a kiköltöző családok esetében is voltak olyan családok, akiknek volt lakbér vagy közüzemi tartozása, ennek ellenére mégis önkormányzati tulajdonú bérlakást utaltak ki a részükre. Az eljárás alá vont védekezése arra vonatkozóan, hogy Kérelmező esetében közüzemi és lakbértartozása szolgált volna indokul a nagyobb alapterületű lakás kiutalásának megtagadására, nem fogadható el. Az eljárás során beszerzett iratokból megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont azoknak a családoknak, akik az Albérlők Átmeneti Otthonának megszüntetése után nem kaptak önkormányzati bérlakást, a későbbiek során magasabb komfortfokozatú, a beköltözők számát tekintve nagyobb alapterületű, a kerületben lévő oktatási intézmények megközelíthetősége szempontjából kedvezőbb elhelyezésű önkormányzati bérlakást biztosított. Mindez az eljárás alá vontnak a hatósághoz 2009. július 30-án, 24-257/2009. szám alatt benyújtott nyilatkozatából, és a mellékleteként csatolt határozat-kivonatokból nyert megállapítást.

 

A Hatóság megállapította, hogy a Kerületi Önkormányzat Kérelmezővel szemben gyermekeinek                        betegsége  és  fogyatékossága  valamint   Kérelmező  egyéb  helyzete, tulajdonsága- miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy Kérelmező és családja részére az Albérlők Átmeneti Otthonának 2005. június 1-jei megszüntetését, továbbá a Fővárosi Közgyűlés 35/1993. (11.15.) számú rendeletének hatályon kívül helyezését követően kedvezőtlenebb lakáskörülményeket biztosított a kerület M. u. -i ingatlanban történő elhelyezéssel, mint a velük összehasonlítható helyzetben lévő családoknak. A Hatóság elrendelte a jogsértő állapotnak a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül történő megszüntetését, egyúttal megtiltotta az eljárás alá vontnak a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. /A határozat keresettel történő megtámadására a határidő még nem telt le.(GK)/