EBH/636/2008

EBH/636/2008

 

Kérelmező, aki kisnyugdíjas, egyedülálló személy, munkakereséssel próbálkozott. A helyi  érdekeltségű hirdetési újságban talált egyik hirdetés szerint egy helyi bevásárlóközpontban működő gyorsétterembe, konyhai alkalmazottat, kézilányt kerestek. A telefonos egyeztetést      követően, a több évtizedes konyhai munka tapasztalattal rendelkező Kérelmező állásinterjún   vett részt. Az interjút a konyhafőnök vezette le, aki a Kérelmező elmondása alapján közölte,     hogy a tulajdonos őt bízta meg az alkalmazottak kiválasztásával, ő azonban nem akar  nyugdíjast felvenni. A konyhafőnök, a Kérelmező előadása szerint, azt is állította, hogy  mindössze fél év alatt már nyolcvan dolgozójuk vált meg tőlük. A kereset iránt hiába       érdeklődött a Kérelmező, azt vele nem közölték. A konyhafőnök ráadásul kifogásolta, hogy a Kérelmező nem helyből járna dolgozni, hiszen a munkáltató nem akarta az utazás költségeit    fizetni.

 

A Hatóság miután ismertté vált előtte a vendéglátó-ipari egység tulajdonosának személye    eljárást indított vele szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. Az  eljárása alá vont, a Hatóság felhívására előadta, hogy jelenleg is foglalkoztat nyugdíjhoz közel álló korú személyeket, szám szerint hármat, akik munkaszerződését be is csatolta. Előadták   továbbá, hogy az interjút lefolytató konyhafőnök is 54 éves. Cáfolta továbbá, hogy nem     fizették volna ki a Kérelmező útiköltségét, amennyiben alkalmazták volna, valamint azt is, hogy csak helyi munkavállalókat alkalmaznak. Tagadta végül az eljárás alá vont azt is, hogy  mindössze fél év alatt nyolcvan alkalmazottjuktól váltak volna meg. A Hatóság felhívta a   Kérelmezőt, hogy a fentiek ismeretében az eljárás alá vont által előadottakra érdemben nyilatkozzon, vagy nyilatkozzon arról, hogy az eljárás további folytatását kívánja-e.

 

A Kérelmező ennek a felhívásnak határidőn belül nem tett eleget, ezért a Hatóság az      eljárását megszüntette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános    szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 31. § (2) bekezdése, valamint az 51. § (1) bekezdése alapján.