EBH/684/2010

EBH/684/2010

 

 

Kérelmező, valamint roma származású ismerőse 2009. novemberében igénybe szerették volna  venni az eljárás alá vont által üzemeltetett fitnesz termet. A bejáratnál a tulajdonos fogadta  őket, aki azt a tájékoztatást adta számukra, hogy a fitnesz termet kizárólag azok  használhatják, akiket „egy klubtag beajánlott”. Ekkor ők egy ismerősükre hivatkoztak, aki  rendszeresen oda jár edzeni, mire a tulajdonos először azt mondta, hogy havi bérlet vásárlása  kötelező, majd pedig, hogy a „klub” lényegében zárt körűként működik. Kérelmező ezen  válaszokat életszerűtlennek, illetve sérelmesnek érezte, így képviselőjén keresztül eljárás  lefolytatását kérte.

 

Eljárás alá vont az Ebktv. szerinti bizonyítási kötelezettsége keretében a Kérelmező által  elmondottakat csupán abban a tekintetben vitatta, hogy a szolgáltatásból való kizárásra nem  kérelmező roma származására tekintettel került sor. Kiemelte, hogy a gazdasági társaság által  működtetett fitness terem nem túl nagy, azt kizárólag ismerősei használják, illetve azok,  akiknek magatartásáért az ismerősök kezeskednek, melynek megfelelően baráti társaságként  „zártkörűen működnek”. Így lehet ugyanis azt biztosítani, hogy a fitness terem kihasználtsága  optimális legyen, ne történjen baleset, illetve olyan jogellenes cselekmény, mint például lopás.  A zökkenőmentes működést, valamint az ahhoz szükséges információk áramlását pedig az  ügyfél-ismerősök egymás irányában történő szóbeli tájékoztatása biztosítja, így a  szórólapozás, írott árlista, házirend megléte szükségtelen. Rámutatott arra is, hogy a terembe  járnak roma származású személyek is.

 

A lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont  magatartása az Ebktv. 5.§b), 8.§e), valamint 30.§-ai alapján sérti az egyenlő bánásmód  követelményét .

 

Az Ebktv. 5.§ (b), illetve 30. § -ai szerint az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden  olyan jogviszonyra, amelynek keretében ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben  szolgáltatást nyújtanak vagy árut forgalmaznak. Az egyenlő bánásmód követelményének  megsértését jelenti különösen védett tulajdonság alapján megtagadni vagy mellőzni  szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását. Az Ebktv. 30.§ (2) bekezdése külön kiemeli,  hogy a hagyományápolás, kulturális és az önazonosság fenntartását szolgáló, szűkebb  közönség részére nyitva álló létesítménybe a belépés korlátozható, tagsághoz, illetve külön  feltételekhez köthető. Nem ismeri azonban az Ebktv. a zártkörűen működő üzleti  vállalkozás fogalmát.

 

Az Ebktv.7.§ (3) bekezdése alapján az eljárás alá vont nem élhet az Ebktv. 7.§(2)  bekezdésében foglalt kimentés lehetőségével, amennyiben a közvetlen hátrányos  megkülönböztetés Kérelmező nemzeti-etnikai származásán alapul. Az eljárás alá vont tagadta  ugyan, hogy Kérelmezőt ezen okból nem engedte volna be, az általa előterjesztett bizonyítás  indoklása ugyanakkor nemcsak jogszerűtlen gyakorlatot tükröz, de egyben életszerűtlen is. A  cégkivonat tanúsága szerint ugyanis az eljárás alá vont egyéb sport-, valamint fizikai közérzet  javító tevékenységgel üzletszerűen foglalkozik, így a „baráti alapon” történő üzemelés  tényszerűen nem állja meg a helyét. Ezen túlmenően az üzemeltető a biztonságos üzemeltetés  szabályainak betartásáért, valamint a szolgáltatást igénybe vevők értéktárgyaiban  bekövetkezett károkért a PTK 339. §, illetve 471.§-ai alapján közvetlen felelősséggel tartozik.  Ennek megfelelően az eljárás alá vont által „önszabályozásnak” minősített életszerűtlen  helyzetet, amelyben az új tagok beléptetését, valamint a személy és vagyonbiztonság  biztosítását maguk a fizető vendégek, mint „barátok” végzik, a jog nem ismeri. Végezetül az  eljárás alá vont tevékenysége az Ebktv. 30.§ (2) bekezdésében nevesített hagyományápolás, kulturális és az önazonosság fenntartását célzó létesítmények körébe nem tartozik bele, így az  jogszerű eljárásként ennek tükrében sem értékelhető.

 

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont által előterjesztett kimentési bizonyítás a fentiekben  részletezett okok miatt nem volt elfogadható, a hatóság arra a meggyőződésre jutott, hogy a  szolgáltatásból történő kizárás valódi indoka Kérelmező roma származása volt.

 

A hatóság arra is rá kívánt mutatni, hogy az eljárás alá vont által előterjesztett bizonyítás az  Ebktv. 7.§(2) bekezdésének alkalmazhatósága esetén sem lenne elégséges, tekintettel arra,  hogy az a fentiek alapján nem tekinthető tárgyilagos mérlegelés szerint, az adott  jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű oknak.

 

A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság megsértette az  egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy Kérelmező részére roma származása miatt  nem tette lehetővé, hogy az általa üzemeltetett fitness termet használja, valamint oda  belépőt vásároljon, s ezzel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  szóló 2003. évi CXXV. törvény ( Ebktv. ) 5.§ b), 8.§ e), valamint 30.§-a szerinti közvetlen  hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltotta a  jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendelte a jogsértést megállapító jogerős  és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét – a jogsértő  azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan – a Hatóság   www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. Végezetül a Hatóság az eljárás alá vont  gazdasági társaságot 200.000,-Ft, azaz kétszázezer forint összegű bírság megfizetésére  kötelezte .

 

 Az eljárás alá vont a hatóság döntését a bíróságon megtámadta.