EBH/728/2010

EBH/728/2010

 

A közérdekű igényérvényesítő szövetség szerint a szervátültetett sportolók jutalmazása  korábban gyakorlat volt, de 2007-ben és 2009-ben kimaradtak az eredményességi juttatásból,  ami miatt számtalan jelzéssel éltek a sportért felelős állami szerv felé. Világjátékonként kb.  18-20 sportolót érintett a jutalmazás elmaradása, a kérelmező számítása szerint a sportolók  fejenként 2007-ben kb. 4, 2009-ben pedig kb. 5,5 millió forintos összegtől estek el átlagban. A  kérelmező szerint a Szervátültetettek Világjátékára való kvalifikáció hiánya nem jelenti e  sportolók teljesítményének „értéktelenebb” voltát, ahogy pl. a Paralimpiára is be lehet  kerülni szabadkártyásként, nemcsak kvalifikáció útján.

 

A Hatóság az ügyben megvizsgálta, hogy a sportért felelős állami szerv a jutalmazás  mellőzésével a szervátültetett sportolókat fogyatékosságuk alapján közvetlen hátrányos  megkülönböztetésben részesítette-e valamely, velük összehasonlítható helyzetű csoporthoz  képest. A Sporttörvény 59. § (1) bekezdése szerint a harmincötödik életévének betöltését  követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra jogosult az a magyar  állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár  csapattagként a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által  szervezett Sakkolimpián, illetve 1984-től kezdődően Paralimpián vagy a Siketlimpián első,  második vagy harmadik helyezést ért el. A Hatóság szerint fenti törvényi rendelkezés  iránymutatást ad arra nézve, hogy sportszakmai szempontból mely világjátékok kezelendők –  többek között a rendeletbe nem foglalt egyszeri eredményességi jutalmak megállapítása során  – azonos mércével, ezáltal mely sportversenyek és mely sportolói csoportok tekinthetők  egymással összehasonlítható helyzetűnek. A törvényileg egy szintre emelt világversenyek  között a nyári és téli olimpiai játékok, a Sakkolimpia, a Paralimpia, valamint a Siketlimpia  szerepel, de a Szervátültetettek Világjátékai nem kerülnek említésre.

 

A Sporttörvényben foglaltak miatt a Hatóság nem tekintheti a szervátültetett  sportolókat az olimpikonokkal, a paralimpikonokkal, a siketsportolókkal, valamint a  Sakkolimpia résztvevőivel összehasonlítható helyzetűnek, mivel a vizsgált csoportok  sportjogi státusza egymástól eltér. A Sporttörvény fenti rendelkezéseit az egyenlő  bánásmód követelményének való megfelelés szempontjából a Hatóság nem értékelheti,  mert az Ebktv. 15. § (6) bekezdése szerint a Hatóság nem vizsgálhatja az országgyűlés  közhatalmi döntéseit és intézkedéseit, a jogszabályok egyenlő bánásmód  követelményének való megfelelőségét – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.  törvény 1. § b) pontja értelmében bármely állampolgár kérelmére – kizárólag az  Alkotmánybíróság vizsgálhatja. Fentiek nem zárják ki, hogy a sportért felelős állami  szerv az eredményességi jutalmak megállapítása során a Szervátültetettek Világjátékain  résztvevőket is arányos és méltányos összegű anyagi elismerésben részesítse, erre  azonban a Hatóság nem kötelezheti. A jutalmazás elmaradása kapcsán ugyanis – az  összehasonlíthatóság, mint törvényi tényállási elem hiányában – nem állapítható meg a  többi vizsgált sportolói csoport díjazásához viszonyított, fogyatékosság miatti hátrányos  megkülönböztetés. A Hatóságnak ezért a szövetség kérelmét el kellett utasítania.