785_2009

785/2009

 

 

Kérelmező a hatósághoz elküldött beadványában leírta, hogy 2008. tavaszán egy fővárosi  jegyirodában szeretett volna koncertjegyeket vásárolni, a jegyiroda egyik, helyiségben  tartózkodó alkalmazottja azonban kérésére úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri a koncertező  zenekart. A szintén jelenlévő másik eladó, aki tudta, hogy melyik a szóban forgó együttes, nem  volt hajlandó kiszolgálni a panaszost, akit –politikai meggyőződését vélelmező- obszcén  szavakkal is illetve kitessékeltek az üzletből. Kérelmező az üzlethelyiségbe visszalépve néhány  szóban megpróbálta leírni a vele történteket, mialatt sértő megjegyzéseket címeztek hozzá, majd  kb. másfél perc elteltével az egyik alkalmazott kivette kezéből a panaszkönyvet (melyben nem a  valós nevét tüntette fel, félve az esetleges későbbi atrocitásoktól), lepecsételte és obszcén szavak  kíséretében letetette a pultra. Panaszos, aki a hatóságtól kérte természetes személyazonosító  adatainak zártan történő kezelését, a koncertjegyeket egy könyvesboltban vette meg.

 

A hatóság a beadványban foglaltak alapján személyesen hallgatta meg panaszost, egyúttal  megkereste a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) regionális felügyelőségét is, mivel  kérelmező jelezte, hogy az általa sérelmezett történésről az NFH-t is értesítette.  A hatóság a szükséges iratok beszerzését követően a beadványban foglaltak, valamint a  személyes meghallgatáson elhangzottak alapján eljárást indított a jegyirodát üzemeltető  gazdasági társasággal, mint eljárás alá vonttal szemben. Az iroda hivatalos képviselője  nyilatkoztában tényként ismerte el, hogy a kérelmező és az üzletben tartózkodó két alkalmazott  vitába keveredett. Az eljárás alá vont hangsúlyozta; az, hogy az eladók nem ismerték a zenekart,  szóváltást eredményezett panaszos és az eladók között, de a jegyek megvásárlásától való  elálláshoz nem ez, hanem a 100,- Ft.-os kezelési költség kérelmező általi sérelmezése vezetett.  Kérelmező jogi képviselője reagálásában valószínűtlennek és életszerűtlennek nevezte az eljárás  alá vont által előadottakat, leírva, hogy panaszos nem első alkalommal járt a jegyirodában, így  pontosan tudta, hogy az eladott jegyek után kezelési költség kerül felszámításra.  A hatóság az ügyben több alkalommal tartott tárgyalást, meghallgatta az iroda két, a sérelmezett  eseménykor jelenlévő alkalmazottját, valamint az ügyhöz kapcsolódóan hivatalos iratokat  szerzett be.  Tárgyi ügyben a Kérelmező beadványában előadottak és a csatolt iratok alapján a hatóság  megállapította, hogy a kérelem nem alapos .

 

A hatóság vizsgálata arra irányult, hogy kérelmezővel szemben vélt vagy valós politikai  vagy más véleményével összefüggésben megsértette-e az eljárás alá vont jegyiroda az  egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság bizonyítási eljárása során a hátrány  bekövetkezésével kapcsolatban azt állapította meg, miszerint sem közvetlen, sem közvetett  bizonyítékok alapján nem állapítható meg az, hogy az eljárás alá vont tagadta meg  kérelmező kiszolgálását, vagy panaszos állt el vásárlási szándékától. A szolgáltatás esetleges  megtagadásával kapcsolatban a panaszkönyvi bejegyzés megtételének körülményeiből sem  lehetett következtetéseket levonni. Az ellenérdekű felek arról is ellentétesen nyilatkoztak,  hogy panaszos járt-e már korábban is a jegyiroda üzlethelyiségében, illetve tudomással  bírt-e a kezelési költség felszámolásának tényéről.  A hatóság számára az is egyértelművé vált, hogy a kérelmező által sérelmezett  kijelentéseket csak az adott esemény tevékeny résztvevői ismerik, akiknek azonban jogát,  illetve jogos érdekét érinti az ügy, ezért a valóban elhangzó szavak rekonstruálása nem volt  lehetséges. 

Fentiekre figyelemmel az egyenlő bánásmód követelményével ellentétes magatartás minden  kétséget kizáró (különösen tárgyi bizonyítékokkal, és érdektelen tanúvallomásokkal való  alátámasztása) módon történő bizonyítása jelen ügyben nem volt lehetséges.

 

A fentiekre tekintettel a hatóságnak a kérelmet el kellett utasítani. Emellett kinyilvánította,  hogy nem vonja kétségbe a felek jóhiszeműségét, valamint megállapította azt is, hogy a  kérelmező az esetet valamennyi fórumon azonos módon adta elő, miként azt is, hogy az  eljárás alá vont alkalmazottai az eset lényeges momentumaira vonatkozóan azonos  nyilatkozatokat tettek.

 

  1. április 23.