EBH/804/2010

EBH/804/2010

 

 

Egy gyengénlátó gyermek édesanyja panasszal fordult egy általános iskolával szemben. Az  iskola első évfolyamába a gyermek magántanulóként nyert felvételt, amit a szülők külföldi  kiküldetésük miatt kértek a 2009/2010-es tanévre. A felvételi beszélgetésen a szülők jelezték,  hogy gyermeküket szürke hályoggal műtötték, probléma van a látásával, ezért az iskola  indítványozta, hogy a gyermeket szakértői bizottság vizsgálja meg, hogy sajátos nevelési  igényű-e. A szakértői bizottság 2010. január elején a gyermeket gyengén látónak, így sajátos  nevelési igényűnek minősítette, de javasolta, hogy a gyermek az általános iskolában folytassa  tanulmányait integrált formában. A felülvizsgálat időpontját 2012-ben határozta meg. Az  iskola 2010 januárjában kapta kézhez a szakértői véleményt. A gyermek édesanyja a szakértői  véleményben foglaltak alapján felvette a kapcsolatot a Gyengénlátók Általános Iskolája  Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthonának (GYEMI) egy  integrációt segítő gyógypedagógusával, aki tanácsokkal és tájékoztatással látta el a szülőt,  hogy a gyermek integrálásához milyen tárgyi feltételekre és speciális módszerekre lesz  szükség, ugyanis a szülők a magántanulói státuszt kizárólag a 2009/2010-es tanévre kérték,  így 2010 szeptemberétől gyermekük nappali rendszerű képzésben kívánta tanulmányait  folytatni az eljárás alá vont iskolában. Az édesanya az integrációt segítő gyógypedagógus  által adott tájékoztatásról, így például a gyermek speciális padra vonatkozó igényéről 2010  áprilisában tájékoztatta az osztályfőnököt. Ezt követően az osztályfőnök április 13-án a  gyermek osztályozó vizsgáinak időpontjával kapcsolatban kereste meg elektronikus levélben a  szülőt, tájékoztatva, hogy az osztályozó vizsgák időpontját április végére kellene tenni. A  szülő felháborodva kereste meg telefonon az igazgatót, hiszen nem értette, hogy miért csak két  héttel a vizsgák előtt kap értesítést. A telefonban az igazgatónő közölte a szülővel, hogy  nincsenek meg a gyermek integrálásához (2010 szeptemberi fogadásához) a tárgyi és  személyi feltételek, egyúttal hivatkozott az iskola alapító okiratára is, amely szerint csak az  enyhe fokban mozgáskorlátozott sajátos nevelési igényű tanulók integrálását láthatják el,  csak utánuk jár emelt összegű normatív támogatás. A szülők ugyanakkor jelezték, hogy a  gyermek integráláshoz szükséges speciális eszközök (pad, szék) költségeit vállalják, egyúttal  hangsúlyozták, hogy a gyermek külföldön is ép gyermekekkel együtt tanul, minden probléma  nélkül, gyengén látását megfelelően kompenzálja más képességeivel. A szülők az iskola  hozzáállása miatt maguk kerestek másik iskolát a gyermeknek, míg végül egy olyan általános  iskolát találtak, amely alapító okirata ugyancsak nem tette volna lehetővé a látássérült  tanulók ellátását, de a pedagógusok a GYEMI nyújtotta ingyenes szolgáltatásokat igénybe  véve képezték magukat a gyermek fogadására.

 

Tárgyi ügyben a hatóság eljárása során azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont iskola  megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét a kiskorú gyermekkel szemben  fogyatékosságával (látássérültsége) összefüggésben azzal, hogy csak 2010 áprilisában közölte  a szülőkkel, hogy a gyermek fogadásának nincsenek meg a tárgyi és személyi feltételei. A  hatóság eljárása során vizsgálata tárgyává tette az iskola hozzáállását, a gyermekkel és a  szülőkkel szemben tanúsított magatartását, és összességben értékelte a gyermek nappali  rendszerű képzésbe történő bekapcsolása iránt tett lépéseket.  A hatóság eljárása során megkereste az Oktatási Hivatalt és a Látásvizsgáló Országos  Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központot, tárgyaláson  hallgatta meg a szülőket, az iskola igazgatóját, az osztályfőnököt és az integrációt segítő  pedagógust is.

 

 A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont iskola alapító okirata értelmében emelt  összegű normatív támogatásra valóban csak az enyhe fokban mozgáskorlátozott, sajátos  nevelési igényű tanulók után részesülhet. Az iskola tehát 2010 januárjában, vagyis a szakértői  vélemény kézhezvételét követően jogszerűen tagadta volna meg a gyermek ellátását arra való  hivatkozással, hogy alapító okirata nem teszi lehetővé fogadását, nem tudja biztosítani a gyermek fogadásához szükséges feltételeket magántanulói státusza megszűnését követően. A  GYEMI segítő pedagógusa januárban küldött tájékoztató levelet az iskolának az általa  nyújtott szolgáltatásokról, megjelölve azokat a területeket, amelyeken segítség vehető  igénybe. A GYEMI tájékoztatójából is egyértelműen kitűnik, hogy a gyengénlátó gyermekek  oktatása speciális gyógypedagógiai szemléletet és speciális eszközöket igényel. A szakértői  vélemény és a GYEMI tájékoztatása alapján ugyanakkor az iskolának azzal is tisztában kellett  lennie, hogy a kérelmező oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik-  e.  A szakértői vélemény kézhezvételét követően azonban nem történt semmilyen lépés az iskola  részéről a feltételek felmérése, vagy azok megteremtése érdekében. Az eljárás alá vont iskola  a szakértői bizottságot sem kereste meg azzal, hogy a kijelölésnek nem tud eleget tenni, de a  fenntartó felé sem jelezte, hogy a gyermek ellátáshoz az alapító okirat módosítása és a  személyi tárgyi feltételek biztosítása, megteremtése szükséges. Mindezekre tekintettel a  kérelmező és szülei egészen 2010. április 14-ig okkal hitték, hogy gyermekük integrált  oktatását az eljárás alá vont iskola 2010 szeptemberétől biztosítani tudja. 2010. április 14-én is  csak a szülő kapcsolatfelvétele eredményeként derült fény arra, hogy az eljárás alá vont iskola  mégsem alkalmas a gyermek fogadására. Az iskolaigazgató elismerte a tárgyaláson, hogy a  telefonbeszélgetéskor azt hangsúlyozta, hogy sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem  adottak, így nem hagyott mozgásteret a szülőknek, ők alappal kerestek más oktatási  intézményt gyermeküknek.

 

A hatóság a vizsgálat lefolytatását követően megállapította, hogy az eljárás alá vont  iskola mulasztást követett el akkor, amikor a gyermek szakértői véleményének  kézhezvételét követően nem járt el kellő körültekintéssel, nem mérte fel, hogy alkalmas-  e a gyermek nappali rendszerű oktatására, ha fel is mérte, hogy nem alkalmas, arról  nem tájékoztatta sem a szülőket, sem a szakértői bizottságot, továbbá nem tett lépéseket  a feltételek megteremtése érdekében sem. A hatóság a szankciók alkalmazása során azok  megelőző és visszatartó funkcióját tartotta szem előtt, ezért a jogsértő iskolával szemben  az Ebktv. 16.§ b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket rendelte  alkalmazni. A hatóság eltiltotta az eljárás alá vont iskolát a jövőbeni jogsértéstől, egyben  határozatának nyilvános közzétételéről rendelkezett, tekintettel arra, hogy más,  integráltan oktatható sajátos nevelési igényű gyermek is a kérelmezőhöz hasonlóan  falakba, akadályokba ütközhet a megfelelő oktatási intézmény kiválasztása, illetve  integrált oktatása megteremtése során, amellyel szemben jogérvényesítésnek lehet helye.