EBH/835/2010

EBH/835/2010

 

Kérelmező 1997 óta állt egy vállalkozás alkalmazásában, 2000. novemberétől egy rövid idejű  2003-ban történt megszakítástól eltekintve, 2010. március 22. napjáig három gyermekével  volt otthon. 2010. március 22.-én a panaszos megkezdte törvényes szabadságának letöltését,  azonban munkabére nem került korrigálásra, munkáltatója arról tájékoztatta, hogy a  bérkorrekcióra nincs sem törvényi kötelezettsége, sem gazdasági helyzetéből adódóan módja.  Kérelmező emellett kifogásolta azt is, hogy az iskolakezdési támogatásból a 2007., illetve  2008. évekkel ellentétben 2009-ben már nem részesült.

 

A hatóság eljárásának megindítását követően az eljárás alá vont munkáltató arról tájékoztatta  a hatóságot, hogy időközben konzultált munkajogásszal, melyből kiderült eddigi téves  jogértelmezésük ténye. Szóban előadta azt is, hogy panaszos esetéig nem merült fel hasonló  jellegű probléma, pedig több kisgyermekes édesanya dolgozik cégnél, tény volt ugyanakkor  az is, hogy eddig nem volt olyan munkavállalójuk, aki csaknem 10 év passzív munkaviszony  után kerül újból aktív státuszba. Elmondta azt is, hogy az egykor panaszos által betöltött  munkakör megszűnt, a feladatok már két másik munkakörre került szétbontásra.  Az eljárás során az eljárás alá vont korrigálta az Munka Törvénykönyve vonatkozó  rendelkezésében foglaltak alapján a panaszos munkabérét, az 2010. május 27. napján részére  átutalásra került.

 

A hatóság eljárása során megállapította, hogy a panaszos aktív munkavállalói státuszba  kerülését követően korábbi, 2004. évi szinten álló munkabérét bérszámfejtette, illetve  számította ki cafeteria keretét, vagyis kérelmezőt 2010. május 27.-ig, a módosított bér  számfejtésének és utalásának napjáig, anyaságával összefüggésben hátrányt szenvedett  el, azokhoz a munkavállalókhoz képest, akik 2004 és 2010. március 22. napja között  aktív státuszú munkavállalók voltak, és akiknek jelenlegi munkaköre azonosítható a  panaszos részére felajánlott munkakörrel.  A százalékos bérfejlesztésből történő kimaradásból származó hátrány a 2010. március  22. és 2010. május 27.-e közötti időszakban kérelmező és azon munkavállaló esetében is  kimutatható, akit személyes tulajdonságai, és betöltött pozíciója, és az eljárás alá  vontnál eltöltött ideje alapján leginkább összehasonlítható helyzetben lévőnek  tekinthető.  A kérelmező panaszának iskolakezdési támogatásra vonatkozó részével kapcsolatban  megállapította, hogy a szociális juttatásokra a munkavállalóknak nincs alanyi joga, így  az eljárás alá vont saját döntési kompetenciájában járt el, amikor úgy döntött, hogy  2009-ban csak az aktív, úgynevezett belső munkavállalóknak nyújt lehetőséget annak  igénylésére.  A hatóság határozatának meghozatalakor, illetve az alkalmazott szankciók  megállapításakor figyelembe vette azt a tényt, hogy az eljárás alá vont, kérelmező  hatósághoz való fordulásáról történő tudomásszerzését követően munkabér  korrekcióval kapcsolatos álláspontját felülvizsgálta és annak alapján panaszos  munkabérét korrigálta. Ennek alapján úgy ítélte meg, hogy a megelőző, visszatartó  hatás eléréséhez elegendő a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása.

 

  1. szeptember 29.