839_2008

839/2008

 

 

Kérelmező kérelmében előadta, hogy 2008. február 15-ével közös megegyezéssel szűnt meg a  munkaviszonya a P. Takarékszövetkezet sz-i kirendeltségén. Kérelmező 2007. október 9-től  betegállományban volt, mivel a fiókvezető zaklatta, és nem fizette ki részére a II. féléves  jutalmat valamint 2007. év végén a 13. havi munkabérét.  A Hatóság az eljárás során beszerezte a Kérelmező munkaviszonyának megszüntetéséről  szóló okiratot, amelyben a felek nem állapodtak meg sem a 13. havi munkabér, sem egyéb  juttatás megfizetésében. Ezt követően Kérelmezőt felhívta arra, hogy pontosan jelölje meg, mi  az a védett tulajdonsága, amely miatt feltételezése szerint a volt munkáltatója részéről hátrány  érte.

 

Kérelmező védett tulajdonságként az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség  előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8.§ t) pontját jelölte meg, egy olyan  perben tett tanúvallomását, amely perben fiókvezetője és annak lánya is érintett volt, előbbi  tanúként, utóbbi feljelentőként.

 

Kérelmező a beadványaiban többször is hivatkozott „mobbingot”, azaz munkáltatójának  zaklató magatartását abban látta megvalósulni, hogy nem részesítették sem jutalomban, sem  13. havi munkabérben.

 

A tárgyaláson a Hatóság tanúként meghallgatta Kérelmező fiókvezetőjét, és nyilatkoztatta a  Kérelmező által beadványában hivatkozott perről, illetve az abban tett tanúvallomásról. Tanú  elmondta, hogy a jutalmazás és Kérelmező tanúvallomása között nincs összefüggés, ugyanis  2007. június 25-én volt a bírósági tárgyalás, ezt követően került sor a munkáltatónál az I.  féléves jutalom kifizetésére illetve azt megelőzően a dolgozók értékelésére, Kérelmező ekkor  maga is részesült jutalomban. Miután Kérelmező 2007. október 9-től december 31-ig  táppénzen volt, előtte azonban a folyamatban lévő ügyeit nem adta át, a pénztárkulccsal csak  késedelmesen számolt el, a fiókvezető úgy döntött, hogy II. féléves munkája alapján nem  részesíti jutalomban. Az eljárás alá vont jogi képviselője a tárgyaláson becsatolta az eljárás  alá vont 2007. és 2008. évekre elkészített és igazgatói határozatokkal elfogadott anyagi  érdekeltségi szabályzatait. A szabályzatokban 13. havi juttatásról nincs rendelkezés, arról  Kérelmező munkaszerződése sem tartalmazott rendelkezést. Mozgóbérként kaphatnak a  dolgozók külön juttatást, azonban az eljárás alá vont az sz.-i fiókjánál egy fő létszám  leépítését rendelte el, Kérelmezőre azért esett a választás, mert az általa ellátott feladat nem  volt olyan sokrétű, mint a másik két, a létszámcsökkentésénél még számításba jöhető kollégák  által ellátott tevékenység. A tanú az eljárás során nyilatkozott arra, hogy Kérelmező helyére  továbbra sem vettek fel új munkatársat a fiókba.

 

Kérelmező az eljárás során a 2007. II. félévi jutalom illetve az általa hivatkozott 13. havi  munkabér elmaradásán kívül egyéb, zaklatásra utaló, ilyen magatartást alátámasztó  bizonyítékot megjelölni nem tudott.

 

A Hatóság az eljárás során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy Kérelmezőnek volt-e alanyi joga a  jutalomra, az eljárás alá vont meghatározott-e diszkriminatív szempontokat a juttatásból való  kizárási okok meghatározásával, a Kérelmezővel szemben alkalmazott megkülönböztetés  összefüggésben állt-e egyéb helyzete,- nevezetesen a bíróság előtt folyó perben 2007. június  25-én tett tanúvallomásával.

 

A Hatóság az ügyfelek és a tanú által előadottakból, az eljárás során becsatolt iratokból arra a  következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont arra tekintettel nem részesítette Kérelmezőt  jutalomban, mert 2007. október 9-től év végéig táppénzen volt, ez alatt az időszak alatt nem  működött megfelelően együtt munkáltatójával, így elmaradt az általa végzett feladatok  átadásával, a pénztárkulcs leadása késedelmesen történt.

 

 

Fentiek alapján a kérelmet el kellett utasítani, mert az eljárás alá vont Kérelmezővel szemben  nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét.

 

  1. júliusi döntés