963_2009

963/2009

 

 

Kérelmező azzal a kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, hogy az állapítsa meg, hogy  a bepanaszolt üzletház Kérelmező vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményét megsértette,  amikor Kérelmező babakocsival történő belépését az üzletház vásárlóterébe nem engedélyezte. Ezen  túlmenően Kérelmező sérelmezte, hogy az üzletház vezetőjével hosszú várakozási idő ellenére sem  tudott beszélni, és ezáltal panaszát vele nem volt alkalma személyesen is tisztázni. Kérelmező előadta  továbbá, hogy a babakocsival történő belépés tilalma az üzlet bejáratánál kihelyezett táblán nem volt  feltűntetve, ám ennek ellenére nem először szembesült ezen kereskedésben hasonló gyakorlattal.  Kihangsúlyozta, hogy anyaságából fakadóan természetes, hogy gyermeke mindig és mindenhol vele  van, a felelősséget gyermeke személyéért és viselkedéséért ő viseli, a nagykerekedelmi értékesítést  pedig gyermekekre nem tartja veszélyesnek, igy elfogadhatatlannak tartja a bepanaszolt üzlet által  felhozott biztonsági érveket. Kérelmező ez alapján úgy vélte, hogy az eljárás alá vont ezen lépésével  az Ebktv.-ben rögzített alkotmányos jogait anyaságára tekintettel megsértette, így a Hatóságtól  eljárás lefolytatását kérte.

 

Elsőként megállapítható, hogy az eljárás alá vont szabályzata a 10 éven aluli gyermekkel vásárolni  szándékozó személyeket hátrányosan megkülönbözteti, amikor az üzlet területére történő belépésüket  általánosságban tiltja. Az Alkotmány 70/A rendelkezése, valamint az arra épülő Ebktv. azonban  nem valamennyi diszkriminációt tilt általánosságban, hiszen az ellentétes lenne a jogállam  rendeltetésével, hanem csupán az emberi méltóságot sértő megkülönböztetéseket (61/1992.  (XI.20. AB határozat). Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint nem valósul meg  alkotmányos értelemben hátrányos megkülönböztetés , amennyiben a hátrányt szenvedő fél  alkotmányos jogát, másik alapvető jog érvényesülése érdekében korlátozzák , feltéve, hogy a  korlátozás szükséges, a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, illetve amennyiben tárgyilagos  megítélés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő oka van, azaz nem önkényes.  Egyebekben ez az elv tükröződik vissza az Ebkt. 7. §-ában rözített kimentési szabályokban is.

 

Az eljárás alá vont cégkivonata, az internetes web oldala, valamint az általa mellékelt fénykép  hitelesen tanúsítja, hogy a bepanaszolt üzletház fő profilja vegyes termékkörű nagykereskedelem, és  az üzletház ennek megfelelően is van berendezve. Az üzletház főbb vevői gyógyszer-, illetve  gyógytermék nagykereskedők, drogéria láncok, valamint multinacionális kereskedelmi hálózatok. Az  elárusító részben, ahová belépni csak kártyával lehet, így nincsenek eladók, csak árufeltöltők, illetve a  raktérben az áruk raktári fémállványokon felpolcolva állnak.

 

Az áruk ilyen formában történő nagykereskedelmi forgalmazása jogszerű, annak balesetveszélyessége  kisgyermekek vonatkozásában pedig könnyen belátható. Az sem vitatható, hogy az eljárás alá vont a  gyermekekben, illetve a gyermekek által harmadik személyekben okozott kárért a Ptk. rendelkezései  alapján kártérítési felelősséggel tartozik. Ebből azonban az is következik, hogy Kérelmező azon  állítása, miszerint a nagykereskedelmi üzletház nem olyan hely, ahol a gyermekek fokozott  veszélyforrást jelentenek ( korlátozások szükségszerűségé nek vitatása, mint például egy gyár vagy  egy építési terület esetén) jogi értelemben sem állja meg a helyét. Ezen túlmenően a fokozottan  veszélyes tevékenység folytatása (mint például az autóvezetés, vagy a fakitermelés is) önmagában a  jog által nem tilalmazott, hanem a jog csupán annak feltételeit határozza meg (pl. raktározás  szabályai), illetve az annak végzése során bekövetkező károkért való felelősség viseléséről  rendelkezik.

 

Ezen túlmenően Kérelmező vitatta az eljárás alá vont által alkalmazott korlátozások arányosságát  is . Úgy vélte, hogy megoldható lenne olyan korlátozás életbe léptetése, amelyik a cél elérésére  alkalmas, azonban nem diszkriminatív. Ennek példájaként javasolta, hogy az eljárás alá vont kérhetne  egyszeri belépőt az egyéni vásárlóktól. A Kérelmező által javasolt megoldás azonban az eljárás alá  vont által kezelni kívánt helyzetre nem ad választ, hiszen az attól függetlenül felelne az üzlet területén  az elárusítás jellegével kapcsolatosan keletkező, gyermekekben, valamint gyermekek által okozott  károkért. Kérelmező számára az Alkotmány anyaságára tekintettel pedig nem biztosítja azt a  jogot, hogy gyermekével együtt babakocsival, vagy anélkül raktárrendszerű nagykereskedésben  vásárolhasson, amennyiben ez az adott körülményeket figyelembe véve veszélyeztetheti  gyermeke, vagy mások életét vagy testi épségét .

 

 

 Az eljárás alá vont szabályzata által védett jogokra tekintettel az általa alkalmazott beléptetési  szabályzat sérelmes része az adott esetben az élet, illetve testi épség védelme érdekében szükségszerű  és arányos intézkedés, a cél elérésére alkalmas , valamint, mivel az adott jogviszonnyal közvetlenül  összefüggő oka van, nem önkényes . A Kérelmező által elszenvedett érdeksérelem nagyságának  megállapításánál a Hatóság figyelembe vette azt is, hogy az eljárás alá vont által forgalmazott  termékek közeli kiskereskedésekben szintén hozzáférhetőek. A kiskereskedelmi ár magasabb volta  pedig önmagában nem olyan szempont, amely az eljárás alá vont által védett szempontokkal  összehasonlítható lenne.