EBH/9/2010

EBH/9/2010

 

 

A XXI. Nyári Siketlimpián érmes, illetve pontszerző helyezést elért magyar siketsportolók jogi  képviselője és a sportolók érdekeit képviselő sportszövetség, mint közérdekű igényérvényesítő  szerint a sportért felelős állami szerv a siketsportolókkal szemben megsértette az egyenlő  bánásmód követelményét, amikor a 2009. szeptemberi Siketlimpián szereplő magyar siketek  nemzeti válogatottját helyezéseiért – szemben a 2008. évben eredményes olimpikonokkal és  paralimpikonokkal – pénzjutalomban nem részesítette.

 

A Hatóság az ügyben eljárást indított, és az eljárás alá vontat írásbeli nyilatkozattételre hívta  fel, majd tárgyalást tartott. Az eljárás alá vont szerint, bár a sportköltségvetés nem biztosított  forrást a Siketlimpián eredményes sportolók jutalmazására, a döntést elsősorban sportszakmai  okok indokolták, melyek a siketek és az olimpikonok kvalifikációs- és versenyrendszerének  eltéréseiben keresendők. Álláspontja szerint az eredményességi jutalmazás nem jogszabályon  alapul, hanem ún. ex gratia jellegű juttatás, melynek odaítélésében mérlegelési jog illeti meg.  Kérelmezők képviselője szerint ezzel szemben a sportért felelős állami szerv e jogának  gyakorlása során sem részesítheti a siket sportolókat kedvezőtlenebb bánásmódban, mint az  olimpikonokat és a paralimpikonokat. A közérdekű igényérvényesítő szövetség szerint nem  lehet önmagában fokmérője egy verseny értékének, hogy azon hány csapat vesz részt, illetve  miként történik a kvalifikáció. A beszerzett iratok igazolták, hogy a Pekingi Nyári Olimpia és  Paralimpia (2008), valamint a Vancouveri Téli Olimpia és Paralimpia (2010) eredményes  versenyzői egységes jutalmazásban részesültek, a 2009-es Siketlimpia résztvevői azonban a  jutalmazásból teljes mértékben kimaradtak.

 

A Hatóság az előadott sportszakmai indokok értékelése kapcsán a Sporttörvény 59. § (1)  bekezdésében foglaltakból indult ki, mely szerint a harmincötödik életévének betöltését  követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig olimpiai járadékra jogosult az a  magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban,  akár csapattagként a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a  FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve 1984-től kezdődően Paralimpián vagy a  Siketlimpián első, második vagy harmadik helyezést ért el. Fentiek alapján azon  álláspont, mely szerint a Siketlimpián érmes, illetve pontszerző helyen végzett sportolók  eltérő kvalifikációs- és versenyrendszerük miatt az egyszeri eredményességi jutalmak  megállapítása során nem tekinthetők az olimpikonokkal és a paralimpikonokkal azonos  értékű sikert elért, azaz a juttatásra velük egyenlő mértékben jogosult jogalanyoknak,  összeegyeztethetetlen a Sporttörvény szellemével, és fent hivatkozott rendelkezésével. Az  olimpiai járadékra egy sorban jogosító versenyeken eredményt elért sportolók egy  konkrét fogyatékossággal rendelkező körének a jutalmazásból való kiemelése védett  tulajdonság alapján okoz hátrányt az érintetteknek, amelyre sem költségvetési, sem  sportszakmai indok nem szolgálhat jogszerű kimentésül. A Hatóság ezért arra a  következtetésre jutott, hogy a különbségtételnek a tárgyilagos mérlegelés szerinti, a  jogviszonnyal közvetlenül összefüggő ésszerű indoka nem volt, az eljárás alá vont  megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A Hatóság a jogsértő magatartás  jövőbeni tanúsítását megtiltotta, és kötelezte az eljárás alá vontat a jogsértő állapot  megszüntetésére. Utóbbi keretében a jutalmazás elmaradásából adódó jogsértő állapot  csak oly módon szüntethető meg, ha a sportért felelős állami szerv a 2009. évi  Siketlimpián érmes, illetve pontszerző sportolókat is a 2008. évi Nyári Olimpián és  Paralimpián, valamint a 2010. évi Téli Olimpián és Paralimpián eredményes  sportolókéval azonos módon részesíti eredményességi jutalomban. A Hatóság a  határozat 90 napra történő nyilvános közzétételét is elrendelte.