A segítő kutyák gazdáinak jogai

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz továbbra is érkeznek kérelmek, amelyek a vakvezető, terápiás és személyi segítő kutyákkal kapcsolatosak. A - gyűjtő néven - segítő kutyát igénybe vevő gazdák sérelmei között gyakori, hogy kutyájukkal nem léphetnek be vendéglátóipari egységekbe, boltokba, parkokba, nem tartózkodhatnak a játszótereken, piacokon, közművelődési intézményekben, vagy arra kérik a gazdát, hogy tegyen a kutyára szájkosarat. Az alábbi ismertetőben összefoglaltuk a segítő kutyák gazdáinak jogait, amelyeket mindazok az intézmények, létesítmények kötelesek figyelembe venni, ahová a gazda a megkülönböztető jelzést viselő ebbel be kíván lépni, illetve ott tartózkodni szeretne. A hatóság diszkriminációs panaszként kezeli az ilyen típusú sérelmeket és megindítja a közigazgatási eljárást a bepanaszolt intézménnyel, üzemeltetővel szemben.

A jogszabály szerint a segítő kutya gazdája az a fogyatékossággal élő személy lehet, aki segítő kutyát alkalmaz és a segítő kutya használatára, gondozására vonatkozó képzésben részt vett, valamint eredményes vizsgát tett. 

A segítő kutya kiképzése és alkalmazhatósága szerint lehet:

  1. vakvezető kutya: a látássérült személy vezetésére kiképzett kutya,
  2. mozgáskorlátozott személyt segítő kutya: a mozgáskorlátozott személyt mindennapi tevékenységeinek ellátásában segítő feladatokra kiképzett kutya,
  3. hangot jelző kutya: a hallássérült személy számára veszélyt vagy egyéb fontos információt jelentő hangok jelzésére kiképzett kutya,
  4. rohamjelző kutya: az epilepsziával élő személy vagy más krónikus, rohamszerű állapotoktól veszélyeztetett személy számára a roham során segítséget nyújtó feladatokra kiképzett kutya,
  5. személyi segítő kutya: a fogyatékos személyt önálló életvitelében segítő feladatokra kiképzett kutya,
  6. terápiás kutya: a gyógypedagógiai, a szociális szolgáltatások területén pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs, illetve rehabilitációs folyamatban alkalmazott kutya. 

A segítő kutya gazdája jogosult a – terápiás kutyára vonatkozó korlátozásokkal – segítő kutyával tartózkodni és a segítő kutyát használni - a lakosság elől elzárt területek kivételével - a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (területen). A jogszabály példálódzó felsorolást ad azokról az intézményekről és létesítményekről, ahol a segítő kutya gazdája a segítő kutyájával tartózkodhat. Ezek közé tartoznak a közforgalmú tömegközlekedési eszközök, az üzletek, ideértve az élelmiszert árusító üzletek és a vendéglátó üzletek is, a bevásárlóközpontok, a piacok és vásárok, a szálláshelyek, játszóterek, közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, a közfürdők területe, az állatkert és a közterületek (pl. parkok) is. A felsorolás azonban nem teljes körű. A fogyatékossággal élő személy minden más, a felsorolásban külön nem nevesített, mindenki számára nyitva álló létesítménybe (területre) bemehet, és ott tartózkodhat a segítő kutyájával. Mozgólépcsővel felszerelt létesítményben (területen) a segítő kutyát alkalmazó személy az üzemképes, álló mozgólépcsőt jogosult használni a kutyával. A kutyára szájkosarat nem kell tenni, de megkülönböztető jelzéssel el kell látni és azon a kutyát kiképző szervezet logóját is fel kell tüntetni. 

A létesítmény (terület) fenntartója, üzemeltetője, tulajdonosa, illetve az általa megbízott személy a segítő kutyát csak akkor távolíthatja el a létesítményből (területről), ha a segítő kutya a létesítményben (területen) tartózkodók testi épségét veszélyezteti. 

A segítő kutyák gazdáinak jogait és kötelezettségeit a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet határozza meg.