EBH/103/2011

EBH/103/2011

 

Kérelmező álláspontja szerint gyermekét az őt oktató iskolában etnikai kisebbséghez  való tartozásával összefüggésben hátrányosan megkülönböztették, egy tanórai  rosszullét kapcsán tett pedagógusi intézkedéssel, majd ezt követően az iskola a  kimerítette a zaklatás tényállását, amikor a gyermek körül kialakult ellenséges,  támadó környezet kialakulását nem akadályozta meg, a diszkriminatív magatartással  szembeni védelmet nem biztosította megfelelően.

 

A hatóság az iskolát, mellyel a gyermek tanulói jogviszonyban állt eljárás alá vonta, az eljárás  során elkülönítette egymástól a gyermek rosszullétével kapcsolatos pedagógusi intézkedések,  valamint az esetet követően a tanuló körül kialakult környezet vizsgálatát. Az eljárás során  megállapítható volt, hogy a tanulót az angolnyelv tanár többszöri jelzése ellenére sem engedte  ki a mosdóba, végül a gyermeket a tanítási óra után, kíséret nélkül engedték haza, aki ezt  követően az úton rosszul lett. A tanuló úgy nyilatkozott, hogy romaságára az esettel  kapcsolatban semmilyen utalás nem történt. Kérelmező egy erősen kifogásolható hangvételű  levélben az ügy kivizsgálását kérte az iskola igazgatójától. Az eljárás alá vont nyilatkozata  szerint az ügyet kivizsgálta, az osztályfőnököt figyelmeztette, mivel a gyermeket felügyelet  nélkül engedte haza, az angoltanár felelősségét ugyanakkor nem állapította meg. Az eset miatt  a szülő és az angol nyelvet oktató pedagógus között súlyos konfliktus alakult ki.  Az esetet követően az angolnyelv tanár a tanulót félévkor angolnyelvből megbuktatta,  származására megjegyzéseket tett, továbbá több pedagógus a gyermek osztálytársai előtt az  esettel kapcsolatban célozgatott, megjegyzéseket tett. Eljárás alá vont a zaklatás  vonatkozásában nem mentette ki magát, azaz nem bizonyította minden kétséget kizáróan,  hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, így például nem  indokolták, hogy a gyermek, osztályából egyedül, miért bukott meg az esetet követően  félévkor angolnyelvből, melyre korábban nem volt példa, továbbá a gyermeket tanító más  pedagógusok hozzáállása (az esettel kapcsolatos célozgatások, megjegyzések az osztály előtt)  vonatkozásában sem történt olyan kimentés, mely azt támasztotta volna alá, hogy a kérelmező  által valószínűsített körülmények nem álltak fenn.

 

A hatóság megállapította, hogy az iskola nem sértette meg az egyenlő bánásmód  követelményét, a tanuló rosszulléte kapcsán tett intézkedéseivel, mivel az nem állt  összefüggésben a gyermek etnikai kisebbséghez való tartozásával, ugyanakkor a hatóság  megállapította, hogy az iskola megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor  magatartásával - a tanuló roma származásával összefüggésben - megvalósította a  zaklatás tényállását azzal, hogy a tanuló rosszullétét követő pedagógusi intézkedés után  a kérelmező gyermeke körül kialakult ellenséges, támadó környezet kialakulását nem  akadályozta meg, a diszkriminatív magatartással szembeni védelmet nem biztosította  megfelelően. A hatóság a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltásán kívül  más szankciót nem alkalmazott, mivel az eljárás alá vont eljárás során tanúsított  magatartása, (az eset kivizsgálása, az osztályfőnök figyelmeztetése, az angoltanárnő  osztályaiban a magas bukási arányok vizsgálata, egyezségkötési készség stb.), az ügy  körülményei (kérelmezőnek több ügyfél, tanú, valamint írásos bizonyíték alapján  kifogásolható magatartása, az esemény óta eltelt idő, a gyermek iskolával fennálló  tanulói jogviszonyának megszűnése) arra engedtek következtetni, hogy a megelőzéshez  és a visszatartó hatáshoz fűződő célok így is elérhetők.