EBH/121/2011

EBH/121/2011

 

Kérelmező álláspontja szerint a gyermekét nevelő kijelölt óvoda, valamint az óvodát fenntartó  megyei jogú város önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor  nem biztosította a megfelelő személyi, tárgyi feltételeket – a szakértői vélemény szerint  integráltan oktatható a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és  súlyos rendellenességével küzdő gyermeke részére. Kérelmező gyermeke integráltan  oktatható, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Kt. 121. § 29. a) pontja szerinti  sajátos nevelési igényű gyermek (továbbiakban: SNI/a), akit a kijelölt óvodába felvettek  ugyan, azonban az előírt fejlesztéseket nem kapta meg. A kérelem szerint az önkormányzat  által fenntartott óvodák között egyetlen olyan sincs, mely alapító okirata szerint a Kt. 121. §  29. a) pontja szerint meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadni tudná, és  számukra az előírt fejlesztéseket biztosítaná.

 

A hatóság a kijelölt óvodát, valamint az önkormányzatot eljárás alá vonta. Az óvoda érdemi  nyilatkozatában előadta, hogy a felvételkor – a szülő tájékoztatás alapján - tudomásuk volt  róla, hogy a gyermek egyéni fejlesztést és odafigyelést igényel, ezért egy fejlesztő pedagógusi  végzettséggel rendelkező óvónő csoportjába került. A gyermekről kiállított 2009-es  szakvélemény szerint - amelyről már az óvoda is értesítést kapott – a gyermek integráltan  oktatható, és problémája az SNI/a fogyatékossági csoportba tartozik. Eljárás alá vont óvoda  úgy nyilatkozott, hogy a gyermeket a szakvélemény ellenére nem tanácsolták el, jóllehet, ha  körültekintőbben jártak volna el, ez lett volna a helyes megoldás. A gyermek fejlesztésének  kérdésében végül 2010-ben az önkormányzattal, és egy helyi iskolával történt egyeztetés,  melynek hatására gyógypedagógus kezdett foglalkozni a gyermekkel.  Az eljárás alá vont önkormányzat érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a sajátos nevelési  igényű gyermekek integrált nevelését, oktatását a város utazó gyógypedagógus hálózattal  biztosítja, továbbá két óvodában az SNI/a fogyatékossági csoportba sorolt testi fogyatékos  gyermekek fejlesztését biztosítják, az alapító okiratok szerint. Nyilatkozatuk szerint 2011-ben  terveik között szerepelt, hogy városrészenként 1-1 óvoda alapító okiratát akként módosítják,  hogy az alkalmas legyen valamennyi az SNI/a fogyatékossági típusba tartozó gyermek  ellátására. Kérelmező gyermekével kapcsolatban eljárás alá vont előadta, hogy a gyermek  szakértői véleményéről tudomása nem volt, az óvoda vezetője nem fordult hozzá kérelemmel,  hogy teremtse meg a gyermek ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket. Kérelmező  2010. októberi jelzése után azonnal intézkedtek, így a szülőt néhány napon belül arról  tájékoztatták, hogy gyermeke az előírt fejlesztéseket, a kijelölt óvodában utazó  gyógypedagógus segítségével megkapja. Az önkormányzat, álláspontja szerint nem sértette  meg az egyenlő bánásmód követelményét, mivel a tudomásszerzést követően a gyermek az  előírt fejlesztéseket megkapta.  Az eljárás során a hatóság megállapította, hogy az óvoda - a rendelkezésre álló  szakvéleménnyel szemben - fejlesztő pedagógus végzettségű óvónő csoportjába kerüléssel a  gyermek fejlesztését elégségesnek ítélte. A gyermek szakvéleményben előírt fejlesztésével  kapcsolatos egyeztetések csak egy évvel később kezdődtek meg, a szülő kezdeményezésére,  amikor ő a problémát jelezte az önkormányzatnál. Az eljárás során megállapítható volt  továbbá, hogy az önkormányzat csak 2010. októberében szerzett tudomást arról, hogy a  gyermek az előírt fejlesztéseket nem kapja meg. Az eljárás során tett nyilatkozatokból  megállapítást nyert, hogy az önkormányzat a gyermekről szóló szakvéleményt azért nem  kapta meg, mert a gyermek kijelölt lakóhelye a szakvélemény készítésének időpontjában egy  másik településen volt.

 

 Az eljárás során a felek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy kérik az eljárás  felfüggesztését, mivel láttak esélyt az egyezségkötésre. Az egyezség alapjait képezte volna az  önkormányzat által fenntartott óvodák alapító okiratának felülvizsgálata, az óvodavezetők azonnali jelzési kötelezettsége a fenntartó felé SNI gyermek felvétele esetén, valamint a  gyermek további óvodáztatásának kérdése. Kérelmező végül eljárás alá vontakkal nem kívánt  egyezséget kötni, mivel gyermeke tankötelessé vált és méltányossági kérelme ellenére  gyermeke az óvodában nem maradhatott.

 

 A hatóság megállapította, hogy az önkormányzat nem sértette meg az egyenlő bánásmód  követelményét, mivel a gyermek ellátatlanságáról való tudomásszerzést követően utazó  gyógypedagógussal haladéktalanul biztosította az előírt fejlesztéseket. A benyújtott  iratanyagokból bár valóban megállapítható volt, hogy a kérelem benyújtásának  időpontjában nem volt egyetlen olyan, az önkormányzat fenntartásában működő óvoda  sem, mely minden az SNI/a csoportba tartozó fogyatékos gyermek ellátását biztosítani  tudta volna, azonban a vonatkozó jogszabályok szerint az önkormányzatok nem  kötelezhetők intézményeik alapító okiratának módosítására. A jogszabály azonban  lehetőséget ad arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek szülője a polgármester  segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-  oktatásához szükséges feltételeket a településen teremtsék meg, ennek az eljárás alá vont  önkormányzat eleget tett. A hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján,  megállapította, hogy az óvoda nem tette meg a szükséges és elvárható intézkedéseket az  integrált óvodai nevelése feltételeinek biztosítására, mulasztásával megsértette az  egyenlő bánásmód követelményét, amikor nem a gyermek mindenekfelett álló érdekét  vette figyelembe, nem a gyermek fejlődése szempontjából a legjobb megoldást kereste.  Előzőekkel az óvoda megvalósította a gyermek fogyatékosságával összefüggésben a  közvetlen hátrányos megkülönböztetését, mert bár kérelmező gyermeke élhetett az  integrált óvodai nevelés lehetőségével, azonban fejlesztéshez való jogai sérültek, amikor  az intézményvezető egy éven keresztül személyi tárgyi feltételek hiánya ellenére, nem  értesítette az intézmény fenntartóját, és nem kért segítséget a fenntartótól ahhoz, hogy a  gyermek a szükséges fejlesztést megkapja.  A hatóság a jogsértő magatartás megállapításán, illetőleg jogsértő magatartás további  folytatásától való eltiltáson túl a határozat nyilvánosságra hozatala mellett döntött,  figyelembe véve az eljárás alá vont óvoda mulasztásának súlyosságát, továbbá azt, hogy  más hasonló esetben a megelőzéshez és visszatartó hatáshoz fűződő célok – fogyatékosok  helyzetének javítása - csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el.

 

 

Az eljárás alá vont Megyei Jogú Város önkormányzata a határozat átvétele után a  hatósághoz benyújtotta Közgyűlési határozatait, melyben 2011. augusztus 1-jei hatállyal  városrészenként 1-1 óvoda alapító okiratát akként módosították, hogy az alkalmassá  vált valamennyi SNI/a fogyatékossági típusba tartozó gyermek ellátására.