EBH/151/2011

EBH/151/2011

 

Kérelmező – aki mintegy tíz éve dolgozott az eljárás alá vont pénzintézetnél - terhessége alatt  a pénzintézet egy bizonyos vidéki kirendeltségén dolgozott pénzügyi előadói munkakörben. A  munkáltató a terhesség végéhez közeledve – kérelmező munkakörébe és munkahelyére –  határozott időtartamra felvett egy új munkavállalót. Kérelmező a szülést követően a gyermek  három éves koráig fizetés nélküli szabadságot kért és kapott GYED, GYES igénybevétele  miatt.  Kérelmező a gyermek másfél éves kora körül először telefonon, majd levélben jelezte a  munkáltatónak, hogy gyermeke második életévének betöltését követően szeretne munkába  állni. A munkáltató erre azt válaszolta, hogy nincs üres álláshely, holott a helyére felvett  munkavállaló határozott idejű munkaszerződése hamarosan lejárt volna, azonban kérelmezőt  erről nem tájékoztatta. A kérelmező helyére felvett munkavállaló lejáró munkaszerződését  határozatlan idejűre módosította.  Amikor a gyerek két éves lett, kérelmező ismét jelentkezett az eljárás alá vontnál, aki a -  kérelmező számára kedvezőtlenebb – másik vidéki kirendeltségen történő munkavégzést  ajánlott fel, amit kérelmező nem fogadott el. Az eljárás alá vont ezt követően sem biztosított -  a GYES időtartama alatt – a kérelmező számára munkát a munkaszerződése szerinti  munkahelyén, illetve más, számára elfogadható munkahelyen.  A GYES lejártát követően – a hatósági eljárás időtartama alatt – a munkáltató a kérelmezőt a  munkaszerződés szerinti eredeti munkahelyére visszavette és ott foglalkoztatta.  Az eljárás során tisztázódott, hogy más munkavállalóknál a munkáltató nem kezdeményezett  munkaszerződés módosítást, a munkavégzés helyének megváltoztatását, más településen  történő munkavégzést. Egyébként egy másik GYES-es munkavállaló is kérte, hogy szeretne  GYES alatt munkába állni, az eljárás alá vont neki sem biztosított munkát.  Kérelmező szerint a munkáltató anyasága miatt részesítette másoknál kedvezőtlenebb  bánásmódban.

 

A hatóság az eljárás során megállapította, hogy kérelmezőt valós sérelem érte , azáltal, hogy  a munkáltató nem biztosított számára munkát eredeti munkahelyén, kérelmezőre nézve eleve  kedvezőtlen, ha munkaszerződés szerinti, eredeti, megszokott munkahelye helyett egy másik  településen kell munkát végeznie. A hatóság ugyanakkor azt is megállapította, hogy - a  lakóhelytől való távolságot, a tömegközlekedési menetidőt, járatsűrűséget is figyelembe véve  - a felajánlott munkahely egyébként is kedvezőtlenebb volt kérelmezőre nézve. A hatóság  megállapította, hogy a kérelmezőt ért sérelem egyúttal hátrányt is jelentett a többi (nem  GYES-es) munkavállalóhoz képest , mivel más munkavállalókat nem ért ilyen sérelem, a  többi munkavállalónál az eljárás alá vont nem kezdeményezett munkaszerződés módosítást, a  munkavégzés helyének megváltoztatását, más településen történő munkavégzést, őket  munkaszerződés szerinti munkahelyükön foglalkoztatta.

 

 A hatóság az elszenvedett sérelem és a védett tulajdonság közötti okozati összefüggés  vizsgálata során arra az álláspontra helyezkedett, hogy az „anyaság”, mint védett  tulajdonság – nem csupán az anyaság elvont fogalmát jelenti, hanem minden olyan  körülményt, amely az anyasággal szorosan összefonódik, mint például az, hogy a terhes nő  rendszeresen orvoshoz jár, esetleg nem tud a korábbival azonos értékű munkát végezni, a  szüléshez kapcsolódó problémák, az ezt követő esetleges gyengébb fizikai állapot, az hogy a  szülést követően az anya túlnyomóan a gyermekével foglalkozik, szülési szabadságon,  GYED-en, GYES-en van, hosszabb időre kiesik a munkából, utána nehezebben illeszkedik  vissza, ha beteg a gyerek szabadságra megy, és elkéredzkedik az anyák napi ünnepségre.  Az okozati összefüggés fennállására a következő tényekből lehetett következtetni: Az  eljárás alá vont a többi munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkahelyén foglalkoztatta,  nem kezdeményezett náluk más helységben történő munkavégzést, munkaszerződés  módosítást. Tehát semmi nem utalt arra, hogy a munkáltatónál bármifajta – a munkaerő  átcsoportosításával járó – átszervezés, változás lett volna. Az eljárás alá vont a hatóság  kérdése ellenére sem hivatkozott ilyesmire. Kérelmezőt mégsem vette vissza munkaszerződés szerinti munkahelyére, holott az éppen az adott időszakban üresedett volna meg, hanem a  kérelmező helyén dolgozó munkavállaló munkaviszonyát módosította határozatlan idejűre,  miközben mindvégig arra hivatkozott, hogy nincs üres munkahely. Fenti tényekből  valószínűsíthető, hogy a munkáltató a kérelmezőt anyasága (GYES-es állománya, munkából  való mintegy két éves kiesése, esetleges visszailleszkedési nehézségek, stb.) miatt nem vette  vissza eredeti munkahelyére és részesítette vele szemben előnyben a helyére felvett, és  időközben jól bevált nagyobb gyermekeket nevelő munkavállalót.  A munkáltató kimentésképpen csupán arra hivatkozott, hogy azért nem biztosította a  munkavégzést kérelmezőnek eredeti munkahelyén, mert az adott időszakban ott nem volt  munkaerőhiány, nem volt szabad munkahely, ez az állítása azonban – fentiek tükrében - nem  bizonyult helytállónak, tehát a munkáltatónak nem sikerült kimentenie magát . Az okozati  összefüggés fennállását az is alátámasztja, hogy a munkáltató másik kismamával is hasonló  módon járt el, neki sem biztosított munkát.

 

A hatóság eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a munkáltató megsértette az  egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a kérelmezőt anyasága miatt – GYES  időtartama alatt - kérelme ellenére nem foglalkoztatta a munkaszerződése szerinti  munkahelyén, és kedvezőtlenebb munkahelyet ajánlott fel neki.

 

Egyébként a hatóság a szankció megállapítása során többek között figyelembe vette, hogy a  munkáltató a GYES alatt is megpróbált együttműködni kérelmezővel, felajánlott munkahelyet  számára, valamint a GYES lejártát követően kérelmezőt eredeti munkahelyén foglalkoztatta,  és hogy a hatósági eljárás során kérelmező egyezségi ajánlatára azonnal pozitívan reagált (az  egyezség kérelmező utóbb támasztott további feltételei miatt hiúsult meg), ezért a hatóság  enyhe szankciót alkalmazott, bírságot nem szabott ki.

 

A munkáltató a hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte, az eljárás folyamatban  van.