EBH/224/2011

EBH/224/2011

 

Egy hátrányos helyzetű gyerekek érdekeit képviselő alapítvány közérdekű igényérvényesítés  keretében nyújtott be panaszt a hatósághoz egy település önkormányzatával és általános  iskolájával szemben a roma származású tanulók jogellenes elkülönítése miatt.  Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az alapítvány elnöke egy országos napilapban korábban  cikket írt az általuk tapasztalt etnikai szegregációról, amelynek nyomán az Oktatási Hivatal  (OH) hatósági ellenőrzést folytatott le az érintett általános iskolában. Az OH 2008-ban két  határozatot hozott az ügyben. Az egyik határozatában az OH megállapította, hogy az  általános iskolában egyes tanulókat jogellenesen elkülönítettek osztálytársaiktól azzal, hogy  külön tanulócsoportban és hetente összesen két napon vettek csak részt a tanítási órákon. Az  OH megállapította azt is, hogy az általános iskola megsértette a hátrányos helyzetű (HHH)  tanulók összevonására vonatkozó törvényi tilalmakat, ugyanis az azonos évfolyamon indult  két párhuzamos osztályban számottevő különbséget tapasztalt a HHH tanulói arány  vonatkozásában, ezzel ugyancsak a HHH tanulók jogellenes elkülönítését valósította meg. Az  OH határozata szerint az általános iskola megsértette a sajátos nevelési igényű tanulók  nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, 9 tanuló esetében a napló nem tartalmazta a  gyermekek szakvéleményének számát, a felülvizsgálat időpontját. Az OH határozata kitért  arra is, hogy egyes tanulókat magaviseletük miatt egyéni tanrend szerint, az osztályból  kiemelve, hetente csupán két napon oktattak, továbbá a határozat kifogásolta, hogy egyes  tanulók, akik korábban többször is évfolyamot ismételtek, csökkentett óraszámban sajátították  el félév alatt egy egész tanév anyagát, ami kételyeket ébresztett a hatóságban az osztályozó  vizsgák tartalma és a számonkérés valódisága tekintetében. Az OH jelentős mértékű  felügyeleti bírság kiszabásáról rendelkezett, továbbá előírta a HHH tanulók összevonásának  fokozatos megszüntetését és kötelezte az intézményt, hogy azonnal szüntesse meg tanulók  egyes tanórákról történő felmentés gyakorlatát és számolja fel a nevezett tanulók jogellenes  elkülönítését. Az OH a másik határozatában további évfolyamok vonatkozásában is  megállapította, hogy egyes tanulókat fegyelmi tárgyalás következményeként az iskola  felmentett a rendszeres iskolalátogatás alól, társaiktól elkülönítve, az egyenlő bánásmód  követelményét sértő módon oktatta. Az OH határozataival szemben az elmarasztalt intézmény  fellebbezést nyújtott be, de a határozatokat mind az Oktatási és Kulturális Miniszter, mind a  Fővárosi Bíróság hatályukban fenntartotta.  Az OH határozatai részben nevesítették a jogellenes elkülönítéssel érintett tanulókat, de a  határozatok nem jelölték meg a tanulók védett tulajdonságát (cigány származását), amelyre  tekintettel az intézmény velük szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.  Az EBH-hoz benyújtott kérelem szerint az OH határozataiban nevesített tanulók  valamennyien cigány etnikumhoz tartoznak, ezért annak megállapítását kérte a hatóságtól,  hogy a gyermekeket cigány etnikumhoz tartozásuk miatt jogellenesen elkülönítették. Az  alapítvány kifogásolta továbbá, hogy az elmarasztalt intézmény nem hajtotta végre az OH  határozataiban foglaltakat, a roma tanulók jogellenes elkülönítése folytatódott, illetve új  formákat öltött egy túlkoros és egy felzárkóztató osztály létrehozásával, amelyek a roma  tanuló elkülönített oktatását célozták.

 

 A hatóság eljárást indított az általános iskolával és a fenntartó önkormányzattal szemben. A  fenntartó vonatkozásában a hatóság azt vizsgálta, hogy amennyiben a cigány tanulókat az  iskolában jogellenesen elkülönítették, terhelte-e mulasztás az önkormányzatot azzal, hogy a  jogsértő helyzetet nem számolta fel, illetve hozzájárult-e tevőlegesen is a jogsértő helyzet  kialakításához.  A kérelmező alapítvány az eljárás során ugyanakkor jelezte, hogy nyitott az ügy békés  rendezésére és az egyezségkötésre, feltéve, hogy az iskola felszámolja a roma gyermekek  jogellenes elkülönítését. Időközben ugyanis új iskola igazgatót neveztek ki az iskola élére, aki  nyitott volt az alapítvánnyal való együttműködésre.

 

A hatóság kimutatás elkészítésére hívta fel az általános iskolát, amely tartalmazza az  alapítvány kérelmében foglalt osztályok vonatkozásában a tanulók nevét, lakcímét, hátrányos  helyzetét, hogy a tanulók cigány származására vezetéknevükből, illetve lakóhelyükből  következtetni lehessen. A településen a cigány lakosság hagyományosan szegregáltan él.  A kért kimutatást az általános iskola végül nem készítette el, de részletes kimutatást készített a  2010/2011-es tanév osztályösszetételéről, és felvázolta terveit a 2011/2012-es tanév  osztályainak összetételével kapcsolatban. Az iskola igazgatója elmondta, hogy csak felmenő  rendszerben tudnak változtatni az osztályok összetételén, a már működő osztályokat nem  tudják megbontani. A tárgyaláson az alapítvány és az eljárás alá vont iskola és önkormányzat  a jövőre nézve próbált megoldásokat találni és az ügy lezárása érdekében egyezségi  tárgyalásokba kezdtek.  Végül a felek és az ügybe időközben bekapcsolódott cigány kisebbségi önkormányzat (CKÖ)  előremutató és példaértékű egyezséget kötöttek.  A megállapodás számos pontja deklarálta az iskola által már megtett intézkedéseket, köztük  az egyéni tanrenddel működő, kis létszámú tanulócsoportok felszámolását.  A megállapodásban az általános iskola vállalási domináltak: kötelezettséget vállalt arra, hogy  a jövőben biztosítja az osztályba besorolás során az osztályokon belüli és azok közötti roma-  nem roma etnikai arány kiegyensúlyozottságát azzal, hogy osztályszinten az etnikai arányok  eltérése nem lehet magasabb, mint 15%. Vállalta továbbá, hogy az első osztályosok osztályba  sorolásakor érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat, ennek érdekében biztosítja, hogy  erről az alapítvány és a CKÖ helyszíni látogatás keretében meggyőződhessen, az etnikai  arányok kialakításánál pedig a Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa által  kidolgozott szempontrendszer alapján jár el 1. A megállapodás szerint az iskola a jövőben  szorosabb együttműködésre törekszik a CKÖ-vel, ennek keretében évente legalább három  alkalommal konzultálnak a roma gyermekek beilleszkedésével kapcsolatos tapasztalataikról.  A megállapodás szerint mind az iskola, mind az önkormányzat 2-2 dolgozója részt vesz az  EBH által szervezett ingyenes anti-diszkriminációs képzésen. 2 Az egyezség keretében a CKÖ  az iskolával való szorosabb együttműködésen túl vállalta azt is, hogy felhívja a  legrászorultabb családok figyelmét az önkormányzat felzárkóztató programjára.  A megállapodást az önkormányzat képviselőt-testülete határozatával megerősítette, így az  EBH a felek egyezségét jóváhagyta.

 

 1 http://www.kisebbsegiombudsman.hu/data/files/158627216.pdf  2 http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/kepzesek