EBH/25/2011

EBH/25/2011

 

A hatóság előtt kérelmező azt valószínűsítette, hogy arab nemzetiségére tekintettel az iskola -  ahol zenetanárként dolgozott - igazgatóhelyettese a vele szemben tanúsított magatartásával  kimerítette a zaklatás tényállását. Kérelmében előadta, hogy tanártársai előtt több ízben tett  sérelmes és félreérthető megjegyzéseket személyére, amik kimondottan arab származásával  voltak összefüggésben. Kérelmező megítélése szerint az ilyenfajta – tudtán kívül, háta mögött  megejtett – kijelentéseknek, megjegyzéseknek véleményformáló ereje van egy munkahelyen, ahol  a vezető beosztású kolléga szavai alkalmasak arra, hogy a tanártársakban negatív kép alakuljon  ki róla. Ezt tapasztalta is, azon túl, hogy az igazgató helyettessel egyéb munkahelyi konfliktusai is  adódtak.

 

A hatóság vizsgálata arra irányult, hogy a zaklatás törvényi tényállásában megnevezett  kritériumok tárgyi ügyben megvalósultak –e. A panasz hátterében valóban az arab nemzetiség állt  –e, azzal összefüggésben megállapítható –e a hátrányos megkülönböztetés speciális formája, a  zaklatás. A hatóság a bizonyítás során tanúkat hallgatott meg, a tanári karból kollegákat, akik  nyilatkozni tudtak arról, hogy személyesen, avagy másoktól hallották mindazokat a  megjegyzéseket, elgondolásokat, amiket a kérelmező az igazgató helyettesnek tulajdonított.  Mivel a megjegyzésekben több esetben az arab országoknak való kémkedés, valamint ezzel  összefüggésben megszerzett fizetség szerepelt központi témaként, a védett tulajdonsággal való  összefüggést is megállapította a hatóság. A hatóság megállapította, hogy kérelmezőt emberi  méltóságában megsértették munkahelyén, és a munkahelyi környezetet mindez megszégyenítővé,  megalázóvá tette számára, mivel hatása az egész kollektíva általi megítélésére kihatással volt  azon túl, hogy személyét súlyosan sértették az alaptalan kijelentések.  A hatóság eljárás alá a munkáltatót vonta, aki foglalkoztatási jogviszonyban köteles biztosítani az  egyenlő bánásmód követelményének megtartását, tehát minden munkavállalójáért felelősséggel  tartozik. Tárgyi ügyben a hatóság megállapította, hogy az igazgató – aki jelenleg már nem vezeti  az intézményt (ahogyan az igazgatóhelyettes sem áll már foglalkoztatási jogviszonyban az  iskolával) – mint a munkáltatói jogkör gyakorlója nem tette meg a tőle elvárható lépéseket a  sérelmes munkahelyi környezet megváltoztatására kérelmező többszöri jelzése ellenére sem.  Ugyan írásbeli figyelmeztetésben részesítette a helyettest, azonban komolyabb intézkedést, pl.  fegyelmi eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, ahogyan egyéb más módon sem járt el  annak érdekében, hogy a sérelmes magatartás megszűnjön.

 

Fentiekre tekintettel a hatóság a kérelemnek helyt adott, eljárás alá vontat elmarasztalta, s  tekintettel az oktatási intézmény vezetésében bekövetkezett változásokra egyéb szankció  alkalmazását mellőzte.

 

A zaklatást ténylegesen megvalósító, eljárás során ügyfél pozícióban szereplő igazgatóhelyettes a  hatóság határozatával szemben a Fővárosi Bíróság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.