EBH/353/2011

EBH/353/2011

 

A hatósághoz panasszal fordult egy gyermekvédelmi intézet utógondozó otthonának vezetője,  mert vezetői megbízatását táppénzes állománya alatt és álláspontja szerint közvetlenül azzal  összefüggésben vonta vissza munkáltatója. A panaszos kérelmében hivatkozott arra is, hogy a  munkáltató szakmai irigységből sorozatos számon kérő leveleivel zaklatta táppénzes állomány  alatt. A vezetői megbízatása visszavonásával szemben a panaszos munkaügyi bírósághoz is  fordult, így a hatóság eljárását a jogerős ítélet meghozataláig felfüggesztette. A jogerős ítélet  a munkáltatói intézkedést annak jogellenessége folytán hatályon kívül helyezte arra való  hivatkozással, hogy a visszavonás indokaként felhozott érvek sem egyenként sem  összességükben sem alkalmasak az intézkedés jogszerűségének alátámasztására.

 

A hatóság eljárása során azt vizsgálta, hogy a munkáltató a kérelmező vezetői megbízatását  hosszan tartó megbetegedése miatt vonta-e vissza meg. A jogerős ítélet értelmében a hatóság  tényként kezelte, hogy a vezetői megbízatás írásbeli indoklásában szereplő körülmények nem  fogadhatóak el jogszerű indokként. Az eljárás során az intézmény arra hivatkozott, hogy a  kérelmező közel fél éve tartó táppénzes állománya miatt helyettesítéséről kellett gondosodni,  azonban a kérelmező a táppénzes állománya alatt is bejárt az intézménybe és komoly  működési problémák alakultak ki a kettős vezetés miatt. Az intézmény vezetője tagadta, hogy  intézkedése összefüggésben állt volna a kérelmező egészégi állapotával, miként cáfolta azt a  kérelmezői állítást is, miszerint megkérdőjelezte volna a táppénzes állomány indokoltságát.

 

A hatóság tanúként hallgatta meg a panaszos helyettesítésével korábban megbízott  munkatársát és egy másik szervezeti egység vezetőjét, akik részben alátámasztották a  kérelmet a tekintetben, hogy az intézmény vezetőjének döntésére igenis befolyással volt a  kérelmező megbetegedése. A kérelmet támasztották alá a munkaügyi perben az intézmény  részéről tett nyiladozatok is, ugyanis a munkáltató a bíróság előtt maga nyilatkozott úgy, hogy  a vezetői megbízatás visszavonása óhatatlanul összefüggésben állt a kérelmező  megbetegedésével. A hatóság a rendelkezésre álló nyilatkozatok és okirat bizonyítékok lapján  tehát arra a megállapításra jutott, hogy ok-okozati összefüggés állt fenn a kérelmező védett  tulajdonsága (egészégi állapota) és az általa elszenvedett hátrány között, így a munkáltató  intézkedése közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

 

A hatóság a kérelemnek a zaklató magatartás megállapítására irányuló részét azonban védett  tulajdonság hiányában elutasította. A szakmai kérdésekben jelentkező eltérő nézőpont,  megoldás, amely az ügyben nem volt kardinálisnak tekinthető, nem minősül az Ebktv. 8. §. j)  pontja szerinti más véleménynek, de még az Ebktv. 8. § t) pontja szerinti egyéb helyzetnek  sem. Az Ebktv. 8. § j) pontja szerinti politikai vagy más vélemény, mint tulajdonság, olyan  álláspontot, véleményt megfogalmazó személyt részesít védelemben, aki akár egy konkrét  esetre, szituációra vonatkozóan, akár általánosságban, mások számára is érzékelhető módon  fejezi, nyilvánítja ki belső meggyőződését. Különös körültekintést igényel annak eldöntése,  hogy egy fennálló véleménykülönbség egyéni ellenszenvből, személyes konfliktusból, avagy  egy olyan fennálló értékbeli különbségből adódik, amely annak jellege révén csoportképzésre  is alkalmas és túlmutat az egyéni sérelmeken. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság  13.P.22.603/2007/40 számú ítéletében rámutatott arra, hogy a személyiségi jogvédelem,  illetve az egyenlő bánásmód tilalmáról szóló törvény nem alkalmas eszköz és nem lehet  eszköz az egyéni rokonszenv, illetve ellenszenv kezelésére. Az egyéb helyzet megítélése  vonatkozásában a hatóság ugyancsak annak vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, hogy a panaszos  sajátos élethelyzete csoportképzésre alkalmas-e és az személyiségének lényegi vonását  képező tulajdonságának minősül-e.

 

A hatóság megítélése szerint a szakmai irigység, különböző szakmai elképzelések nem  felelnek meg a fenti követelményeknek, így védett tulajdonságként sem értékelhetőek,  ezért hatóság a zaklatás megállapítására irányuló kérelmet elutasította.  Tekintettel arra, hogy a kérelmező vezetői megbízatásának visszavonását a munkaügyi  bíróság hatályon kívül helyezte, ezáltal a kérelmezőt megfelelően reparálta, a hatóság az  Ebktv. 16.§ (1) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított szankciókat alkalmazta: a  jogsértés jövőbeni alkalmazásától tiltotta el a munkáltatót és elrendelte jogsértést  megállapító határozatának nyilvános közzétételét a közvélemény tájékoztatása  érdekében.